TY - CONF AU - Hajdú, Zoltán TI - Internal State Borders in the Western Balkans Face New Opportunities and Challenges T2 - Abstracts - 14th World Congress of the RSAI PY - 2024 SP - 56 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34813902 ID - 34813902 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Hajdú, Zoltán TI - A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után JF - Kárpát-haza Szemle - A Kárpát-medencei magyarságkutatás interdiszciplináris szakmai folyóirata J2 - Kárpát-haza Szemle VL - 2023 PY - 2023 IS - 1 SP - 42 EP - 54 PG - 13 SN - 2732-1789 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34518095 ID - 34518095 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Finta, István AU - Hajdú, Zoltán AU - Pálné Kovács, Ilona AU - Somlyódyné Pfeil, Edit ED - Koós, Bálint TI - A közigazgatás területi folyamatai T2 - Területi folyamatok Magyarországon 2021-2023 PB - HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete CY - Budapest SN - 9786155754531 T3 - Területi riport, ISSN 3004-2755 ; 2. PY - 2023 SP - 355 EP - 382 PG - 28 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34442720 ID - 34442720 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Hajdú, Zoltán TI - Széchenyi István: a "tervező" JF - COMITATUS: ÖNKORMÁNYZATI SZEMLE J2 - COMITATUS VL - 33 PY - 2023 IS - 246 SP - 55 EP - 67 PG - 13 SN - 1215-315X DO - 10.59809/Comitatus.2023.33-246.55 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34257067 ID - 34257067 AB - Széchenyi István (1791–1860) a magyar reform és modernizációs időszak európai ismeretekkel és kitekintéssel bíró személyisége, a magyar reformkor és nemzeti építkezés kezdetének meghatározó alakja volt. Személyes tapasztalatok alapján döbbent rá Magyarország szinte mindenre kiterjedő elmaradottságára. Tevékenységében megjelent a nyugaton látott struktúrák, intézmények meghonosításának célja. 1825-ben a pozsonyi országgyűlés alsótábláján (melynek nem volt tagja) kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság (később MTA) létrehozását, anyagi alapjainak megteremtését. 1830-tól sorban írta könyveit, melyekben az ország társadalmi, gazdasági, piaci, kulturális modernizációját sürgette. Állami hivatalnokként a legtöbbet az ország közlekedéshálózati koncepciójának kidolgozásával, az Al-Duna és a Tisza-völgy szabályozásával tett a modernizációért. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Hajdú, Zoltán TI - Telepítés- és településpolitika a Dél-Alföldön a török kiűzésétől 1944-ig JF - ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI FÜZETEK J2 - É-MO STRAT FÜZ VL - 20 PY - 2023 IS - 3 SP - 6 EP - 21 PG - 16 SN - 1786-1594 DO - 10.32976/stratfuz.2023.21 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34156330 ID - 34156330 AB - 1683-ban a török vereséget szenvedett Bécs ostromakor. A győztes keresztény koalíció megkezdte a török által megszállt magyar területek felszabadítását. 1686-ban felszabadult Buda, s ezzel forduló pont következett be a felszabadító háborúban. 1688-ban Kollonics Lipót és szakértői csapata kidolgozta a teljes visszafoglalás utáni időszakra vonatkozó, szinte minden lényegi kérdést átfogó reformtervét. Egészében nem fogadta el a Habsburg-ház, de sok elemét megvalósította. A leglényegesebb elem a volt hódoltsági területek újbóli benépesítése volt. 1711 után kezdődtek meg igazán a tömeges betelepítések. Mária Terézia a Dél-Alföld területén kijelölte az új szabad királyi városokat, mint a térség jövőbeni központjait. A volt hódoltsági területen 1044 új, szabályos alaprajzú falut hoztak létre. A soknemzetiségűvé vált területen gyors helyreállítási, majd növekedési és gazdagodási folyamat bontakozott ki. Az I. világháború, illetve az országhatárok és impérium változások alapvető következményekkel jártak a lakosság egymás közötti viszonyaira. Az új délszláv állam erőteljes etnopolitikát folytatott a kisebbségek (mindenek előtt a magyarok és németek ellen). A II. világháború alatt ismét változtak a határok, s visszatért a terület egy részére a magyar hatalom. A bukovinai székelyek betelepítésével 1941-ben a magyar kormány szintén etnopolitikát valósított meg, a kiszorított szerbek helyére telepítették őket. 1944 őszén a székelyek nagy része elmenekült a Dunántúlra. A helyben maradt magyarokra a térség történetének egyik legvéresebb megtorlása várt. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Hajdú, Zoltán AU - Horeczki, Réka TI - Pécs és Baranya megye fejlődése a történetileg változó földrajzi periférián JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 37 PY - 2023 IS - 3 SP - 10 EP - 31 PG - 22 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.37.3.3499 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34127131 ID - 34127131 AB - Pécs kapcsolatrendszere már a római időszakban is mikro-, mezo- és makroterületi vonatkozásokat hordozott. A város fejlődése beilleszkedett a mindenkori földrajzi környezetébe, a hatalmi-területi, állami, közigazgatási rendszerbe. A város földrajzi pozíciója korszakonként változott a hatalmi-államterületi átrendeződések következtében, már a magyar honfoglalás előtt is földrajzi-topográfiai periféria volt az éppen aktuális befogadó államában. Az első jelentős regionális szerepkörű intézmény létrejötte Pécsett királyi döntés eredménye volt, amely a török megszállás időszakát leszámítva folyamatosan működött. Baranya vármegye határmegyeként jött létre, lényegi szerepe volt a korai időszakban az ország déli határainak védelmében. Pécs és Baranya a mindenkori országterület déli részén helyezkedett el, periféria-adottsága objektivizálódott, s ez korántsem jelentett mindenkor hátrányt.A tanulmány egy áttekintő történeti földrajzi bevezetés után az 1945-öt követő folyamatokat részletezi érdemben, hiszen ez a periféria-centrum a kiépülő államszocialista politikai berendezkedés miatt széles lehetőségeket kapott a település- és területfejlesztés folyamatában. A periféria-nagyvárosokkal, Budapest nevesített, tervezett ellenpólusaival, köztük Péccsel, szinte folyamatosan számolt a szak- és nagypolitika egyaránt. A történelmileg objektív országon belüli periféria-helyzet megjelenítése mellett hangsúlyt kap a város megyén belüli elhelyezkedése. A megyében topográfiai elhelyezkedésénél fogva (szinte a megye középpontjában fekszik) mindenkor, minden tekintetben központ volt. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Hajdú, Zoltán AU - Gulyás, László AU - Kelemen, Csongor ED - Gulyás, László TI - A Balkán államosodási folyamatai (1804–1913), különös tekintettel Bulgáriára T2 - A trianoni békediktátum története hét kötetben. 5. köt. PB - Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására (VIKEK) CY - Szeged SN - 9786158196215 PY - 2023 SP - 327 EP - 332 PG - 6 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33707692 ID - 33707692 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Hajdú, Zoltán TI - In Memoriam Erdősi Ferenc (Pécs, 1934. IV. 19. – Pécs, 2022. XII. 5.) JF - TÉR ÉS TÁRSADALOM J2 - TÉR ÉS TÁRSADALOM VL - 37 PY - 2023 IS - 1 SP - 162 EP - 165 PG - 4 SN - 0237-7683 DO - 10.17649/TET.37.1.3486 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33685890 ID - 33685890 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - BOOK AU - Hajdú, Zoltán TI - Államosodási folyamatok a Kárpát-medencében a XX. században T3 - Új tudományos zsebkönyvtár. Bölcsészet- és társadalomtudományok, ISSN 2939-5399 PB - Typotex Kiadó CY - Budapest PY - 2023 SP - 203 SN - 9789634932093 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33678301 ID - 33678301 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Hajdú, Zoltán ED - Péti, Márton ED - Ress, Boglárka TI - Magyar Tokaj versus Szlovák Tokaj: Trianontól (1920. június 4.) – Luxembourgig (2014. február 13.) T2 - A Kárpát-medencei magyarság helye és szerepe a klímaváltozás és a lokális társadalmi átalakulások folyamatában. Tanulmányok PB - Nemzetstratégiai Kutatóintézet CY - Budapest SN - 9786155639449 PY - 2022 SP - 78 EP - 89 PG - 12 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33632244 ID - 33632244 LA - Hungarian DB - MTMT ER -