@CONFERENCE{MTMT:34813902,
	title = {Internal State Borders in the Western Balkans Face New Opportunities and Challenges},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34813902},
	author = {Hajdú, Zoltán},
	booktitle = {Abstracts - 14th World Congress of the RSAI},
	unique-id = {34813902},
	year = {2024},
	pages = {56},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}

@article{MTMT:34518095,
	title = {A ruszinok száz éves államhatár-kálváriája: az államhatárok szabdalta szállásterület kihívásai a 20. század három nagy kataklizmája után},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34518095},
	author = {Hajdú, Zoltán},
	journal-iso = {Kárpát-haza Szemle},
	journal = {Kárpát-haza Szemle - A Kárpát-medencei magyarságkutatás interdiszciplináris szakmai folyóirata},
	volume = {2023},
	unique-id = {34518095},
	year = {2023},
	eissn = {2732-1789},
	pages = {42-54},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}

@inbook{MTMT:34442720,
	title = {A közigazgatás területi folyamatai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34442720},
	author = {Finta, István and Hajdú, Zoltán and Pálné Kovács, Ilona and Somlyódyné Pfeil, Edit},
	booktitle = {Területi folyamatok Magyarországon 2021-2023},
	unique-id = {34442720},
	year = {2023},
	pages = {355-382},
	orcid-numbers = {Finta, István/0000-0001-6916-7325; Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962; Pálné Kovács, Ilona/0000-0003-2286-6326}
}

@article{MTMT:34257067,
	title = {Széchenyi István: a "tervező"},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34257067},
	author = {Hajdú, Zoltán},
	doi = {10.59809/Comitatus.2023.33-246.55},
	journal-iso = {COMITATUS},
	journal = {COMITATUS: ÖNKORMÁNYZATI SZEMLE},
	volume = {33},
	unique-id = {34257067},
	issn = {1215-315X},
	abstract = {Széchenyi István (1791–1860) a magyar reform és modernizációs időszak európai ismeretekkel és kitekintéssel bíró személyisége, a magyar reformkor és nemzeti építkezés kezdetének meghatározó alakja volt. Személyes tapasztalatok alapján döbbent rá Magyarország szinte mindenre kiterjedő elmaradottságára. Tevékenységében megjelent a nyugaton látott struktúrák, intézmények meghonosításának célja. 1825-ben a pozsonyi országgyűlés alsótábláján (melynek nem volt tagja) kezdeményezte a Magyar Tudós Társaság (később MTA) létrehozását, anyagi alapjainak megteremtését. 1830-tól sorban írta könyveit, melyekben az ország társadalmi, gazdasági, piaci, kulturális modernizációját sürgette. Állami hivatalnokként a legtöbbet az ország közlekedéshálózati koncepciójának kidolgozásával, az Al-Duna és a Tisza-völgy szabályozásával tett a modernizációért.},
	year = {2023},
	pages = {55-67},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}

@article{MTMT:34156330,
	title = {Telepítés- és településpolitika a Dél-Alföldön a török kiűzésétől 1944-ig},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34156330},
	author = {Hajdú, Zoltán},
	doi = {10.32976/stratfuz.2023.21},
	journal-iso = {É-MO STRAT FÜZ},
	journal = {ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI STRATÉGIAI FÜZETEK},
	volume = {20},
	unique-id = {34156330},
	issn = {1786-1594},
	abstract = {1683-ban a török vereséget szenvedett Bécs ostromakor. A győztes keresztény koalíció megkezdte a török által megszállt magyar területek felszabadítását. 1686-ban felszabadult Buda, s ezzel forduló pont következett be a felszabadító háborúban. 1688-ban Kollonics Lipót és szakértői csapata kidolgozta a teljes visszafoglalás utáni időszakra vonatkozó, szinte minden lényegi kérdést átfogó reformtervét. Egészében nem fogadta el a Habsburg-ház, de sok elemét megvalósította. A leglényegesebb elem a volt hódoltsági területek újbóli benépesítése volt. 1711 után kezdődtek meg igazán a tömeges betelepítések. Mária Terézia a Dél-Alföld területén kijelölte az új szabad királyi városokat, mint a térség jövőbeni központjait. A volt hódoltsági területen 1044 új, szabályos alaprajzú falut hoztak létre. A soknemzetiségűvé vált területen gyors helyreállítási, majd növekedési és gazdagodási folyamat bontakozott ki. Az I. világháború, illetve az országhatárok és impérium változások alapvető következményekkel jártak a lakosság egymás közötti viszonyaira. Az új délszláv állam erőteljes etnopolitikát folytatott a kisebbségek (mindenek előtt a magyarok és németek ellen). A II. világháború alatt ismét változtak a határok, s visszatért a terület egy részére a magyar hatalom. A bukovinai székelyek betelepítésével 1941-ben a magyar kormány szintén etnopolitikát valósított meg, a kiszorított szerbek helyére telepítették őket. 1944 őszén a székelyek nagy része elmenekült a Dunántúlra. A helyben maradt magyarokra a térség történetének egyik legvéresebb megtorlása várt.},
	year = {2023},
	eissn = {2560-2926},
	pages = {6-21},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}

@article{MTMT:34127131,
	title = {Pécs és Baranya megye fejlődése a történetileg változó földrajzi periférián},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34127131},
	author = {Hajdú, Zoltán and Horeczki, Réka},
	doi = {10.17649/TET.37.3.3499},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {37},
	unique-id = {34127131},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {Pécs kapcsolatrendszere már a római időszakban is mikro-, mezo- és makroterületi vonatkozásokat hordozott. A város fejlődése beilleszkedett a mindenkori földrajzi környezetébe, a hatalmi-területi, állami, közigazgatási rendszerbe. A város földrajzi pozíciója korszakonként változott a hatalmi-államterületi átrendeződések következtében, már a magyar honfoglalás előtt is földrajzi-topográfiai periféria volt az éppen aktuális befogadó államában. Az első jelentős regionális szerepkörű intézmény létrejötte Pécsett királyi döntés eredménye volt, amely a török megszállás időszakát leszámítva folyamatosan működött. Baranya vármegye határmegyeként jött létre, lényegi szerepe volt a korai időszakban az ország déli határainak védelmében. Pécs és Baranya a mindenkori országterület déli részén helyezkedett el, periféria-adottsága objektivizálódott, s ez korántsem jelentett mindenkor hátrányt.A tanulmány egy áttekintő történeti földrajzi bevezetés után az 1945-öt követő folyamatokat részletezi érdemben, hiszen ez a periféria-centrum a kiépülő államszocialista politikai berendezkedés miatt széles lehetőségeket kapott a település- és területfejlesztés folyamatában. A periféria-nagyvárosokkal, Budapest nevesített, tervezett ellenpólusaival, köztük Péccsel, szinte folyamatosan számolt a szak- és nagypolitika egyaránt. A történelmileg objektív országon belüli periféria-helyzet megjelenítése mellett hangsúlyt kap a város megyén belüli elhelyezkedése. A megyében topográfiai elhelyezkedésénél fogva (szinte a megye középpontjában fekszik) mindenkor, minden tekintetben központ volt.},
	year = {2023},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {10-31},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962; Horeczki, Réka/0000-0003-3131-681X}
}

@{MTMT:33707692,
	title = {A Balkán államosodási folyamatai (1804–1913), különös tekintettel Bulgáriára},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33707692},
	author = {Hajdú, Zoltán and Gulyás, László and Kelemen, Csongor},
	booktitle = {A trianoni békediktátum története hét kötetben. 5. köt.},
	unique-id = {33707692},
	year = {2023},
	pages = {327-332},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}

@article{MTMT:33685890,
	title = {In Memoriam Erdősi Ferenc (Pécs, 1934. IV. 19. – Pécs, 2022. XII. 5.)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33685890},
	author = {Hajdú, Zoltán},
	doi = {10.17649/TET.37.1.3486},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {37},
	unique-id = {33685890},
	issn = {0237-7683},
	year = {2023},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {162-165},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}

@book{MTMT:33678301,
	title = {Államosodási folyamatok a Kárpát-medencében a XX. században},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33678301},
	isbn = {9789634932093},
	author = {Hajdú, Zoltán},
	publisher = {Typotex Kiadó},
	unique-id = {33678301},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}

@inbook{MTMT:33632244,
	title = {Magyar Tokaj versus Szlovák Tokaj: Trianontól (1920. június 4.) – Luxembourgig (2014. február 13.)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33632244},
	author = {Hajdú, Zoltán},
	booktitle = {A Kárpát-medencei magyarság helye és szerepe a klímaváltozás és a lokális társadalmi átalakulások folyamatában. Tanulmányok},
	unique-id = {33632244},
	year = {2022},
	pages = {78-89},
	orcid-numbers = {Hajdú, Zoltán/0000-0003-2055-5962}
}