@{MTMT:34504496,
	title = {Békéscsabai tanulóévek},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34504496},
	author = {Lengyel, Imre},
	booktitle = {A perifériáról a centrumba? Reflexiók a békéscsabai térkutatások ötven évéről},
	unique-id = {34504496},
	year = {2023},
	pages = {25-30}
}

@article{MTMT:34426590,
	title = {Convergence and Catch-Up of the Region Types in the Central and Eastern European Countries},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34426590},
	author = {Egri, Zoltán and Lengyel, Imre},
	doi = {10.1007/s12061-023-09551-w},
	journal-iso = {APPL SPAT ANAL POL},
	journal = {APPLIED SPATIAL ANALYSIS AND POLICY},
	volume = {2023},
	unique-id = {34426590},
	issn = {1874-463X},
	abstract = {Our study investigates the economic growth and catch-up of the NUTS3 regions of 6 Central and Eastern European (CEE) member states of the European Union (EU), 4 countries acceding in 2004 (Czechia, Poland, Hungary, and Slovakia) and further two admitted in 2007 (Bulgaria and Romania), compared to the average of 14 older members of the EU between 2000 and 2019. We based our analysis on the urban–rural region types of the EU in the case of 185 regions, identifying predominantly urban, intermediate, and predominantly rural types. We apply Theil Index to examine the development of disparities and test the phenomena with unconditional β-convergence hypothesis. The analysis indicates that the growth of all CEE countries and their regions is faster than the EU14 average; the capitals considerably exceed it, the catch-up of other urban regions is also relatively fast, while it is very slow in the case of other regions. The convergence between the 185 regions is weak, based on the EU region typology it was initially strong between the capitals, moderate in the case of intermediate and rural types, while divergence can be observed in the urban types. The catch-up of less developed regions is very slow despite EU cohesion funding, even though 80% of the population live here. The stagnation of regional disparities and slow catch-up of less developed regions indicate the poor efficiency of the EU cohesion policy. © 2023, The Author(s).},
	keywords = {economic growth; Central and Eastern European countries; Catch-up; Theil index; Unconditional β-Convergence},
	year = {2023},
	eissn = {1874-4621}
}

@article{MTMT:34415998,
	title = {In memoriam Varga Attila (1958-2023)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34415998},
	author = {Lengyel, Imre and Lengyel, Balázs},
	doi = {10.17649/TET.37.4.3542},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {37},
	unique-id = {34415998},
	issn = {0237-7683},
	year = {2023},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {122-126}
}

@article{MTMT:34415923,
	title = {A hazai terület- és településfejlesztés egyik „állatorvosi lova”: a felsőoktatás leépülése a kevésbé fejlett térségekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34415923},
	author = {Lengyel, Imre},
	doi = {10.17649/TET.37.4.3490},
	journal-iso = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	journal = {TÉR ÉS TÁRSADALOM},
	volume = {37},
	unique-id = {34415923},
	issn = {0237-7683},
	abstract = {Napjainkban egy-egy térség fejlődése elsősorban a humán tőkéjének színvonalától függ, ezért egyre inkább felértékelődik az oktatás, különösen a felsőoktatás minősége és széles körű elérhetősége. Magyarországon a rendszerváltozás után átalakult a felsőoktatás: jellemzően vidéki képzési helyeken új intézmények jöttek létre és a hallgatók létszáma is ugrásszerűen megnőtt. De a dinamikus növekedés 2006 után megtorpant, ezt követően a hallgatók száma jelentősen visszaesett. A Budapest-központúság mérséklésének hazai területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzése nem valósult meg, a hallgatók számának jelentős csökkenése elsősorban a vidéki székhelyű kisebb intézményeknél és a kevésbé fejlett térségek képzési helyein figyelhető meg.Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy miként alakultak a hallgatói létszámok 2006 és 2021 között az érintett városokban. Az adatok alapján a nappali tagozatos hallgatók térbeli koncentrálódása egyre jelentősebb: 2021-ben a fővárosban és négy vidéki egyetemi városban vették fel alapképzésekre a hallgatók 85%-át, mester- és osztatlan képzésekre a 93%-át. Amíg a mester- és osztatlan képzéseknél az intézmények versenyéből adódó területi koncentráció elfogadható, addig az ország számára hátrányos az alapképzések koncentrációja, mivel e képzések jelentős része „középiskolásodó” tömegképzés, amelyet közszolgáltatásnak tekintve – a helyi munkaerőpiac igényeihez igazodva, egyúttal a tovább- és átképzések, az élethosszig tartó tanulás intézményi hátterét megteremtve – mindegyik nagyvárosi településegyüttesben meg kellene szervezni. Véleményem szerint a felsőoktatás elmúlt évekbeli átrendeződése nemcsak a kevésbé fejlett térségek felzárkózását, az egyik alapvető területfejlesztési cél elérését nehezíti meg, hanem az ország versenyképességét is hátrányosan befolyásolja.},
	year = {2023},
	eissn = {2062-9923},
	pages = {51-81}
}

@article{MTMT:34190734,
	title = {Relationships between factors of regional competitiveness in Central and Eastern Europe},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34190734},
	author = {Kovács, Péter and Bodnár, Gábor and Lengyel, Imre},
	doi = {10.14254/2071-8330.2023/16-3/4},
	journal-iso = {J INT STUDIES},
	journal = {JOURNAL OF INTERNATIONAL STUDIES},
	volume = {16},
	unique-id = {34190734},
	issn = {2071-8330},
	year = {2023},
	eissn = {2306-3483},
	pages = {78-96}
}

@inbook{MTMT:33926538,
	title = {A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–2019 között},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33926538},
	author = {Lengyel, Imre and Szakálné Kanó, Izabella and Vida, György},
	booktitle = {Trendek és töréspontok IV.},
	unique-id = {33926538},
	year = {2023},
	pages = {65-72},
	orcid-numbers = {Szakálné Kanó, Izabella/0000-0002-4149-1243; Vida, György/0000-0003-0526-1384}
}

@techreport{MTMT:33648780,
	title = {A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000-2019 között. (kézirat az MTA Világgazdasági Tudományos Tanács 2022. december 15. ülésére)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33648780},
	author = {Lengyel, Imre and Szakálné Kanó, Izabella and Vida, György},
	unique-id = {33648780},
	year = {2022},
	orcid-numbers = {Szakálné Kanó, Izabella/0000-0002-4149-1243; Vida, György/0000-0003-0526-1384}
}

@article{MTMT:33544390,
	title = {Spatial Aspects of the Restructuring of the Hungarian Economy Between 2000 and 2019},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33544390},
	author = {Sávai, Marianna and Bodnár, Gábor and Mozsár, Ferenc and Lengyel, Imre and Szakálné Kanó, Izabella},
	doi = {10.32725/det.2022.020},
	journal-iso = {DETUROPE},
	journal = {DETUROPE: THE CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF REGIONAL DEVELOPMENT AND TOURISM},
	volume = {14},
	unique-id = {33544390},
	abstract = {In the years following the regime change of 1989-90, Hungary faced numerous economic and political
		challenges. Apart from the dominance of privatisation, the ‘90s can definitely be described as a decade of
		transition. The performance of the Hungarian economy had reached the pre-transition level by the turn of
		the millennium, while the labour market and the structure of economic sectors had undergone substantial
		changes. In the present paper, we investigate how stable the developed sectoral structure proved to be in
		the two decades that followed and what territorial specificities the changes were characterised by. Our main
		question is how further structural changes – besides the sectors’ performance (productivity) growth –
		contributed to the changing economic performance of territorial units in the period of 2000-2019.
		In our study, we divide productivity change into a “between-sector” and a “within-sector” element. We
		regard the analysis as a relevant research question in general as well. However, the global financial crisis
		occurring at the “mid-term” of the studied period (2008) represents a special rupture. The analysis
		framework is provided by the counties (NUTS3 regions), we conduct our analysis in this context. It can be
		established that the primary factor of productivity growth is the increase of performance within sector
		groups and not the change in the economic structure of counties. The impact of structural changes is smaller
		in magnitude and may even have a negative value in several cases, i.e., the economic structure of counties
		has shifted from higher-productivity sectors towards those with lower productivity.},
	year = {2022},
	eissn = {1821-2506},
	pages = {15-33},
	orcid-numbers = {Szakálné Kanó, Izabella/0000-0002-4149-1243}
}

@CONFERENCE{MTMT:33252890,
	title = {Economic restructuring in the CEE regions between 2000 and 2018: the role of the information and communication sector},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33252890},
	author = {Vida, György and Szakálné Kanó, Izabella and Lengyel, Imre},
	booktitle = {Disparities in a Digitalising (Post-Covid) world - Networks, Entrepreneurship and Regional Development : Abstract Book},
	unique-id = {33252890},
	year = {2022},
	pages = {618-618},
	orcid-numbers = {Vida, György/0000-0003-0526-1384; Szakálné Kanó, Izabella/0000-0002-4149-1243}
}

@article{MTMT:32583743,
	title = {Convergence Clubs of NUTS3 Regions of the V4 Group},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32583743},
	author = {Szakálné Kanó, Izabella and Lengyel, Imre},
	doi = {10.15240/tul/001/2021-4-002},
	journal-iso = {E M EKON MANAG},
	journal = {E & M EKONOMIE A MANAGEMENT},
	volume = {24},
	unique-id = {32583743},
	issn = {1212-3609},
	year = {2021},
	eissn = {2336-5064},
	pages = {22-38},
	orcid-numbers = {Szakálné Kanó, Izabella/0000-0002-4149-1243}
}