@article{MTMT:34727554,
	title = {Anger and disgust shape judgments of social sanctions across cultures, especially in high individual autonomy societies},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727554},
	author = {Andersson, Per A. and Vartanova, Irina and Västfjäll, Daniel and Tinghög, Gustav and Strimling, Pontus and Wu, Junhui and Hazin, Isabela and Akotia, Charity S. and Aldashev, Alisher and Andrighetto, Giulia and Anum, Adote and Arikan, Gizem and Bagherian, Fatemeh and Barrera, Davide and Basnight-Brown, Dana and Batkeyev, Birzhan and Berezina, Elizaveta and Björnstjerna, Marie and Boski, Paweł and Bovina, Inna and Huyen, Bui Thi Thu and Čekrlija, Đorđe and Choi, Hoon-Seok and Contreras-Ibáñez, Carlos C. and Costa-Lopes, Rui and de Barra, Mícheál and de Zoysa, Piyanjali and Dorrough, Angela R. and Dvoryanchikov, Nikolay and Engelmann, Jan B. and Euh, Hyun and Fang, Xia and Fiedler, Susann and Foster-Gimbel, Olivia A. and Fülöp, Márta and Gardarsdottir, Ragna B. and Gill, C. M. Hew D. and Glöckner, Andreas and Graf, Sylvie and Grigoryan, Ani and Gritskov, Vladimir and Growiec, Katarzyna and Halama, Peter and Hartanto, Andree and Hopthrow, Tim and Hřebíčková, Martina and Iliško, Dzintra and Imada, Hirotaka and Kapoor, Hansika and Kawakami, Kerry and Khachatryan, Narine and Kharchenko, Natalia and Kiyonari, Toko and Kohút, Michal and Leslie, Lisa M. and Li, Yang and Li, Norman P. and Li, Zhuo and Liik, Kadi and Maitner, Angela T. and Manhique, Bernardo and Manley, Harry and Medhioub, Imed and Mentser, Sari and Nejat, Pegah and Nipassa, Orlando and Nussinson, Ravit and Onyedire, Nneoma G. and Onyishi, Ike E. and Panagiotopoulou, Penny and Perez-Floriano, Lorena R. and Persson, Minna and Pirttilä-Backman, Anna-Maija and Pogosyan, Marianna and Raver, Jana and Rodrigues, Ricardo Borges and Romanò, Sara and Romero, Pedro P. and Sakki, Inari and San Martin, Alvaro and Sherbaji, Sara and Shimizu, Hiroshi and Simpson, Brent and Szabo, Erna and Takemura, Kosuke and Teixeira, Maria Luisa Mendes and Thanomkul, Napoj and Tiliouine, Habib and Travaglino, Giovanni A. and Tsirbas, Yannis and Widodo, Sita and Zein, Rizqy and Zirganou-Kazolea, Lina and Eriksson, Kimmo},
	doi = {10.1038/s41598-024-55815-x},
	journal-iso = {SCI REP},
	journal = {SCIENTIFIC REPORTS},
	volume = {14},
	unique-id = {34727554},
	issn = {2045-2322},
	abstract = {When someone violates a social norm, others may think that some sanction would be appropriate. We examine how the experience of emotions like anger and disgust relate to the judged appropriateness of sanctions, in a pre-registered analysis of data from a large-scale study in 56 societies. Across the world, we find that individuals who experience anger and disgust over a norm violation are more likely to endorse confrontation, ostracism and, to a smaller extent, gossip. Moreover, we find that the experience of anger is consistently the strongest predictor of judgments of confrontation, compared to other emotions. Although the link between state-based emotions and judgments may seem universal, its strength varies across countries. Aligned with theoretical predictions, this link is stronger in societies, and among individuals, that place higher value on individual autonomy. Thus, autonomy values may increase the role that emotions play in guiding judgments of social sanctions.},
	year = {2024},
	eissn = {2045-2322},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X}
}

@article{MTMT:34641965,
	title = {Changes in social norms during the early stages of the COVID-19 pandemic across 43 countries},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34641965},
	author = {Andrighetto, Giulia and Szekely, Aron and Guido, Andrea and Gelfand, Michele and Abernathy, Jered and Arikan, Gizem and Aycan, Zeynep and Bankar, Shweta and Barrera, Davide and Basnight-Brown, Dana and Belaus, Anabel and Berezina, Elizaveta and Blumen, Sheyla and Boski, Paweł and Bui, Huyen Thi Thu and Cárdenas, Juan Camilo and Čekrlija, Đorđe and de Barra, Mícheál and de Zoysa, Piyanjali and Dorrough, Angela and Engelmann, Jan B. and Euh, Hyun and Fiedler, Susann and Foster-Gimbel, Olivia and Freitas, Gonçalo and Fülöp, Márta and Gardarsdottir, Ragna B. and Gill, Colin Mathew Hugues D. and Glöckner, Andreas and Graf, Sylvie and Grigoryan, Ani and Growiec, Katarzyna and Hashimoto, Hirofumi and Hopthrow, Tim and Hřebíčková, Martina and Imada, Hirotaka and Kamijo, Yoshio and Kapoor, Hansika and Kashima, Yoshihisa and Khachatryan, Narine and Kharchenko, Natalia and León, Diana and Leslie, Lisa M. and Li, Yang and Liik, Kadi and Liuzza, Marco Tullio and Maitner, Angela T. and Mamidi, Pavan and McArdle, Michele and Medhioub, Imed and Teixeira, Maria Luisa Mendes and Mentser, Sari and Morales, Francisco and Narayanan, Jayanth and Nitta, Kohei and Nussinson, Ravit and Onyedire, Nneoma G. and Onyishi, Ike E. and Osin, Evgeny and Özden, Seniha and Panagiotopoulou, Penny and Pereverziev, Oleksandr and Perez-Floriano, Lorena R. and Pirttilä-Backman, Anna-Maija and Pogosyan, Marianna and Raver, Jana and Reyna, Cecilia and Rodrigues, Ricardo Borges and Romanò, Sara and Romero, Pedro P. and Sakki, Inari and Sánchez, Angel and Sherbaji, Sara and Simpson, Brent and Spadoni, Lorenzo and Stamkou, Eftychia and Travaglino, Giovanni A. and Van Lange, Paul A. M. and Winata, Fiona Fira and Zein, Rizqy Amelia and Zhang, Qing-peng and Eriksson, Kimmo},
	doi = {10.1038/s41467-024-44999-5},
	journal-iso = {NAT COMMUN},
	journal = {NATURE COMMUNICATIONS},
	volume = {15},
	unique-id = {34641965},
	issn = {2041-1723},
	abstract = {The emergence of COVID-19 dramatically changed social behavior across societies and contexts. Here we study whether social norms also changed. Specifically, we study this question for cultural tightness (the degree to which societies generally have strong norms), specific social norms (e.g. stealing, hand washing), and norms about enforcement, using survey data from 30,431 respondents in 43 countries recorded before and in the early stages following the emergence of COVID-19. Using variation in disease intensity, we shed light on the mechanisms predicting changes in social norm measures. We find evidence that, after the emergence of the COVID-19 pandemic, hand washing norms increased while tightness and punishing frequency slightly decreased but observe no evidence for a robust change in most other norms. Thus, at least in the short term, our findings suggest that cultures are largely stable to pandemic threats except in those norms, hand washing in this case, that are perceived to be directly relevant to dealing with the collective threat.},
	year = {2024},
	eissn = {2041-1723},
	orcid-numbers = {Szekely, Aron/0000-0001-5651-4711; Arikan, Gizem/0000-0002-2083-7321; Barrera, Davide/0000-0002-0441-5073; Basnight-Brown, Dana/0000-0002-7200-6976; Belaus, Anabel/0000-0001-9657-8496; Berezina, Elizaveta/0000-0003-1972-8133; Blumen, Sheyla/0000-0002-9960-7413; Boski, Paweł/0000-0003-0984-5686; Cárdenas, Juan Camilo/0000-0003-0005-7595; Čekrlija, Đorđe/0000-0001-8177-8663; de Barra, Mícheál/0000-0003-4455-6214; de Zoysa, Piyanjali/0000-0002-7382-6503; Dorrough, Angela/0000-0002-5645-949X; Engelmann, Jan B./0000-0001-6493-8792; Euh, Hyun/0000-0003-0972-1640; Fiedler, Susann/0000-0001-9337-2142; Foster-Gimbel, Olivia/0000-0002-4583-3060; Freitas, Gonçalo/0000-0001-5888-3000; Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X; Gardarsdottir, Ragna B./0000-0003-3368-4616; Gill, Colin Mathew Hugues D./0000-0002-3225-246X; Glöckner, Andreas/0000-0002-7766-4791; Graf, Sylvie/0000-0002-7810-5457; Grigoryan, Ani/0000-0001-5453-2879; Growiec, Katarzyna/0000-0002-4448-2561; Hashimoto, Hirofumi/0000-0003-3648-9912; Hopthrow, Tim/0000-0003-2331-7150; Hřebíčková, Martina/0000-0002-8700-1326; Imada, Hirotaka/0000-0003-3604-4155; Kamijo, Yoshio/0000-0002-2184-9594; Kapoor, Hansika/0000-0002-0805-7752; Khachatryan, Narine/0000-0003-3590-7131; León, Diana/0000-0003-4596-3858; Li, Yang/0000-0002-8239-3279; Liik, Kadi/0000-0002-5166-9893; Liuzza, Marco Tullio/0000-0001-6708-1253; Maitner, Angela T./0000-0003-3896-5783; Medhioub, Imed/0000-0003-4676-7330; Teixeira, Maria Luisa Mendes/0000-0002-0606-1723; Mentser, Sari/0000-0003-1520-8253; Morales, Francisco/0000-0003-0785-8838; Narayanan, Jayanth/0000-0003-2720-1593; Nussinson, Ravit/0000-0002-7331-548X; Onyedire, Nneoma G./0000-0002-4941-2300; Osin, Evgeny/0000-0003-3330-5647; Perez-Floriano, Lorena R./0000-0001-6898-7794; Pirttilä-Backman, Anna-Maija/0000-0002-7437-9645; Reyna, Cecilia/0000-0002-6097-4961; Romero, Pedro P./0000-0002-2616-4498; Sakki, Inari/0000-0001-8717-5804; Sánchez, Angel/0000-0003-1874-2881; Sherbaji, Sara/0000-0002-7815-8962; Simpson, Brent/0000-0001-9468-157X; Spadoni, Lorenzo/0000-0002-1208-2897; Travaglino, Giovanni A./0000-0003-4091-0634; Van Lange, Paul A. M./0000-0001-7774-6984; Zein, Rizqy Amelia/0000-0001-7840-0299; Eriksson, Kimmo/0000-0002-7164-0924}
}

@article{MTMT:34584798,
	title = {Happiness Maximization Is a WEIRD Way of Living},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34584798},
	author = {Krys, Kuba and Kostoula, Olga and van Tilburg, Wijnand A. P. and Mosca, Oriana and Lee, J. Hannah and Maricchiolo, Fridanna and Kosiarczyk, Aleksandra and Kocimska-Bortnowska, Agata and Torres, Claudio and Hitokoto, Hidefumi and Liew, Kongmeng and Bond, Michael H. and Lun, Vivian Miu-Chi and Vignoles, Vivian L. and Zelenski, John M. and Haas, Brian W. and Park, Joonha and Vauclair, Christin-Melanie and Kwiatkowska, Anna and Roczniewska, Marta and Witoszek, Nina and Işık, I.dil and Kosakowska-Berezecka, Natasza and Domínguez-Espinosa, Alejandra and Yeung, June Chun and Górski, Maciej and Adamovic, Mladen and Albert, Isabelle and Pavlopoulos, Vassilis and Fülöp, Márta and Sirlopu, David and Okvitawanli, Ayu and Boer, Diana and Teyssier, Julien and Malyonova, Arina and Gavreliuc, Alin and Serdarevich, Ursula and Akotia, Charity S. and Appoh, Lily and Mira, D. M. Arévalo and Baltin, Arno and Denoux, Patrick and Esteves, Carla Sofia and Gamsakhurdia, Vladimer and Garðarsdóttir, Ragna B. and Igbokwe, David O. and Igou, Eric R. and Kascakova, Natalia and Klůzová Kracˇmárová, Lucie and Kronberger, Nicole and Barrientos, Pablo Eduardo and Mohoricć, Tamara and Murdock, Elke and Mustaffa, Nur Fariza and Nader, Martin and Nadi, Azar and van Osch, Yvette and Pavlović, Zoran and Polácˇková Šolcová, Iva and Rizwan, Muhammad and Romashov, Vladyslav and Røysamb, Espen and Sargautyte, Ruta and Schwarz, Beate and Selecká, Lenka and Selim, Heyla A. and Stogianni, Maria and Sun, Chien-Ru and Wojtczuk-Turek, Agnieszka and Xing, Cai and Uchida, Yukiko},
	doi = {10.1177/17456916231208367},
	journal-iso = {PERSPECT PSYCHOL SCI},
	journal = {PERSPECTIVES ON PSYCHOLOGICAL SCIENCE},
	unique-id = {34584798},
	issn = {1745-6916},
	abstract = {Psychological science tends to treat subjective well-being and happiness synonymously. We start from the assumption that subjective well-being is more than being happy to ask the fundamental question: What is the ideal level of happiness? From a cross-cultural perspective, we propose that the idealization of attaining maximum levels of happiness may be especially characteristic of Western, educated, industrial, rich, and democratic (WEIRD) societies but less so for others. Searching for an explanation for why “happiness maximization” might have emerged in these societies, we turn to studies linking cultures to their eco-environmental habitat. We discuss the premise that WEIRD cultures emerged in an exceptionally benign ecological habitat (i.e., faced relatively light existential pressures compared with other regions). We review the influence of the Gulf Stream on the Northwestern European climate as a source of these comparatively benign geographical conditions. We propose that the ecological conditions in which WEIRD societies emerged afforded them a basis to endorse happiness as a value and to idealize attaining its maximum level. To provide a nomological network for happiness maximization, we also studied some of its potential side effects, namely alcohol and drug consumption and abuse and the prevalence of mania. To evaluate our hypothesis, we reanalyze data from two large-scale studies on ideal levels of personal life satisfaction—the most common operationalization of happiness in psychology—involving respondents from 61 countries. We conclude that societies whose members seek to maximize happiness tend to be characterized as WEIRD, and generalizing this across societies can prove problematic if adopted at the ideological and policy level.},
	year = {2024},
	eissn = {1745-6924},
	pages = {1-29},
	orcid-numbers = {Krys, Kuba/0000-0003-0365-423X; van Tilburg, Wijnand A. P./0000-0002-9724-0603; Park, Joonha/0000-0002-0764-5173; Yeung, June Chun/0000-0003-1293-8576; Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X; Gavreliuc, Alin/0000-0001-8411-0327; Uchida, Yukiko/0000-0002-8336-2423}
}

@CONFERENCE{MTMT:34753738,
	title = {Competitive attitudes and psychological and somatic health in old age},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34753738},
	author = {Fülöp, Márta},
	booktitle = {MAGYAR GERONTOLÓGIA},
	unique-id = {34753738},
	year = {2023},
	pages = {86-88},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X}
}

@{MTMT:34222177,
	title = {PEDAGÓGUSOK ISKOLAI ZAKLATÁSSAL KAPCSOLATOS SZEMÉLYES TAPASZTALATAI ÉS ENNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI VERSENGÉSI ATTITŰDJÜKKEL},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34222177},
	author = {Fülöp, Márta and Egyházi, Zsófia},
	booktitle = {Elkötelezettség és rugalmasság: a neveléstudomány útjai az átalakuló világban},
	unique-id = {34222177},
	abstract = {A diákok iskolai zaklatásával kapcsolatban kiterjedt kutatások vannak Magyarországon és nemzetközileg is, ugyancsak kiterjedt kutatások léteznek a munkahelyi zaklatással kapcsolatban, ugyanakkor arra vonatkozóan rendkívül kevés kutatás létezik, hogy milyen bántalmazásban van része a pedagógusoknak az iskolai környezetben (pl. Cemaloglu, 2007, De Wet & Jacobs, 2012; Kauppi & Pörhölä, 2013)). A kutatások szerint a tanárok 25-50 százaléka élt át iskolai környezetben valamilyen zaklatást. Magyarországon erre vonatkozó korábbi vizsgálat nem született. Koiv (2015) Észországban végzett vizsgálata a tanárok elszenvedte zaklatásnak különböző formáit vizsgálta és azt találta, hogy 2003 és 2013 között jelentősen növekedett ezeknek az eseményeknek a száma, aránya.
		A zaklatás áldozatainak személyiség és attitűdinális jellemzőivel kapcsolatban is kiterjedt szakirodalom áll rendelkezésre, de nem ismert olyan vizsgálat, amely a versengési attitűdökkel összefüggésben vizsgálta volna ezt a kérdést.
		Cél: Jelen kutatás célja a tanárokat által átélt iskolai bántalmazás vizsgálata volt magyarországi mintán, a tanárok versengési attitűdjének összefüggésében.
		Módszer: A válaszadók online tesztcsomag keretében kitöltötték a Tanári Bullying Kérdőívet (Koiv, 2011), amely a tanár-tanár, iskolai vezetés – tanár, iskolai adminisztráció – tanár, szülő- tanár és diák- tanár zaklatás előfordulásáról kérdezett. A zárt kérdéses kérdőívet egy nyílt kérdés egészítette ki, amelyben arra kértük a válaszadókat, hogy egy iskolai bántalmazással kapcsolatos nagyon negatív élményüket írják le. A kérdőíveket a Versengési Attitűd Kérdőív (Orosz…Fülöp és mtsai, 2018) egészítette ki.
		Minta: A kérdőívet összesen 494 (93% nő; 55% általános iskolai tanár; 27% budapesti, 40% 51-65 év közötti) tanár válaszolta meg és a nyílt kérdésre 139 részletes beszámoló érkezett.
		Eredmények: A magyar pedagógusok több frontos támadásnak vannak kitéve: diákjaik, szülők, tanártársaik, adminisztrációs munkatársak és vezetőik oldaláról egyaránt éri őket iskolai típusú zaklatás. Mintánkban a nem, valamint az életkor bírt előrejelző erővel bántalmazottságukra nézve. Emellett zaklatásnak való kitettségük összefüggött versengéssel kapcsolatos attitűdjükkel is. A félő- és szorongó versengéskerülő személyeket többet éri iskolájukban munkahelyi jellegű bántalmazás. (NKFIH- OTKA- K 135963)},
	year = {2023},
	pages = {289},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X}
}

@{MTMT:34210850,
	title = {Versengő és nem versengő gyermekek a bölcsődében - kisgyermeknevelők jellemzései alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34210850},
	author = {Sándor, Mónika and Fülöp, Márta},
	booktitle = {Találkozás a változásban - Változások a találkozásban},
	unique-id = {34210850},
	abstract = {A versengés jelensége egészen a kora gyermekkortól kezdődően átszövi életünket, a kutatások többsége mégis inkább a versengés felnőttkori jellemzőivel foglalkozik. Az óvodában és az iskolában már természetes, hogy olyan értékelési és jutalmazási rendszereket alkalmaznak, amelyekben több spontán versenyhelyzetben vesznek részt a gyerekek. Azt, hogy ezekben a társas helyzetekben egy adott gyermek milyen viselkedési mintát követ mind a gyermek személyisége, mind a családi és intézményes szocializációs folyamatok befolyásolják (Hu és Zhu, 2018). Kutatási kérdésünk az volt, hogy még koraibb életkorban, a kisgyermekkel napi szinten foglalkozó szakemberek jellemzései alapján meghatározhatók-e a versengő és nem versengő gyermek prototípusai és ez a meghatározás alkalmas-e arra, hogy már ilyen korai
		életszakaszban elkülönítse a versengés adaptív és maladaptív formáit. A vizsgálat első fázisában 170 kisgyermeknevelő vett részt, mindannyian nők voltak. Átlagéletkoruk 34,9 év legfiatalabb résztvevő 23 éves volt, a legidősebb 62. Összesen 170 versengő és ugyanennyi nem versengő leírást tudtunk elemezni. A kutatásunkban alkalmazott módszer az Azuma és Kashiwagi (1987) nevéhez fűződő prototípus vizsgálat volt, amelyben arra kértük a résztvevőket, hogy gondoljanak a csoportjukból egy versengő/nem versengő gyermekre és saját szavaikkal jellemezzék ezt a gyermeket. Az így kapott leírásokat mind a versengő, mind a nem
		versengő leírások esetében kategóriákba rendeztük. Az Azuma és Kashiwagi-féle módszerrel végzett korábbi vizsgálatok (egyetemistákkal, Fülöp 2018; óvodapedagógusokkal és tanítókkal, Cziffra és Fülöp, 2020; Fülöp, 2022) szerint a versengő és a nem versengő személyek prototípusa nagyon sok hasonlóságot mutat a különböző életkorú csoportok jellemzésében. A jelen kutatásban kapott leírások alapján már a 2-3 éves gyermekek is eltérően viszonyulnak a versengéshez és annak a kimeneteléhez és ezekhez különböző típusú és intenzitású érzelmeket kapcsolnak. A tulajdonság leírások részben hasonlítanak az óvodáskorúak leírásához, másrészt a kisgyermeknevelők által leírt tulajdonságok mentén a versengő/nem versengő gyermekekkel kapcsolatban számos új - leginkább a tipikus fejlődésmenethez és a csecsemőkori temperamentumhoz kapcsolódó - kategória jelent meg a leírásokban. A kutatás eredményei alapján a kisgyermeknevelők leírásaiban igen komplex kép rajzolódik ki a 2-3 éves gyerekek versengési mintázataival kapcsolatban. A versengő gyermekkel kapcsolatos jellemzéseikben elsősorban a versengés negatív aspektusait emelték ki, gyakran a hiperversengésre jellemző
		viselkedéses megnyilvánulások leírásával. Ugyanakkor a nem versengő gyermekkel kapcsolatos leírások során leggyakrabban egy pozitív, alkalmazkodó és könnyen kezelhető gyermek képe rajzolódik ki. Eredményeink számos új információval szolgáltak az bölcsődés korú versengő és nem versengő gyermekek vonásairól, hozzájárulva ezzel a versengés pszichológiájának kutatásához (NKFIH- OTKA-K 135963).},
	year = {2023},
	pages = {193},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X}
}

@{MTMT:34210845,
	title = {A versengési attitűdök kialakulásának kezdetei: anyák jellemzése 4-9 éves korú gyerekeikről},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34210845},
	author = {Fülöp, Márta and Saád, Judit},
	booktitle = {Találkozás a változásban - Változások a találkozásban},
	unique-id = {34210845},
	abstract = {A versengési attitűdökben mutatkozó egyéni különbségek mélyen gyökereznek az emberi élet kezdeti tapasztalataiban (Ho & Zhu, 2018). A 3-6, illetve 7-12 év közötti gyerekekkel végzett kutatások többsége az együttműködés versus versengés paradigmában és többnyire alkalmazott kísérleti környezetben zajlott. Általános iskolás korú gyerekekkel is készültek tanulmányok a versengésről, a győzelemről és a vereségről (Fülöp és Sándor, 2008; Sándor, Orosz, Fülöp, 2010; Sándor, Fülöp, Sebestyén, 2013; Sebestyén, Fülöp, Sándor, 2013). Kasik (2008) és Kasik és Guti (2015) a versengési folyamat különböző aspektusainak (pl. esélyek, szabályok betartása, tanulási lehetőség) fejlődését vizsgálták (4-től 18 éves korig), megkérdezve a diákokat, tanáraikat és szüleiket, de nem azonosítottak személyre szabott mintákat a versengés különböző összetevői között egy gyermeket jellemezve, a fő hangsúly az összetevők fejlődési aspektusán volt. Serdülőkortól kezdve már világosan elkülönítettek a kutatások különböző versengéshez fűződő attitűd mintázatokat (Orosz és mtsai., 2018; Fülöp és Varga, 2021). Óvodai pedagógusok jellemzése alapján már óvodáskorban is kirajzolódnak ezeknek a későbbi mintázatoknak az alapjai (Fülöp és Cziffra, 2022). A jelen kutatás arra kereste a választ, hogy a milyen életkorban jelenik meg a versengés a családban, milyen versengési attitűdöket és mikor azonosítanak a szülők a gyermekük magatartásában. A kutatásban szülőkkel (lényegében kizárólag anyákkal) készítettünk összesen 80 félig-strukturált interjút, valamint az anyák egy kérdőívet is kitöltöttek a gyermekre és önmagukra vonatkozóan. Az anyák részben budapestiek, részben vidéki nagyvárosok lakói voltak. A kiválasztás szempontja a legalább egy 4-9 év közötti gyerek volt. Az interjúkat tematikus elemeztük és ezek alapján a gyermekek versengési attitűdjeinek a korai családi mintázati megjelenését tudtuk azonosítani. A szülői jellemzések alapján jól elkülöníthetőek voltak az adaptív (kiegyensúlyozott, önfejlesztő) versengési minták a hiperversengőtől és a versengéskerülőtől. A győzelemmel és a vesztéssel való megküzdés különböző adaptívabb és kevésbé adaptív mintázatai is kirajzolódtak. A mintázatok összefüggést mutattak a szülő versengésre, győzelemmel és vesztéssel való megküzdésre való szocializációjával (NKFIH- OTKA-K 135963).},
	year = {2023},
	pages = {194},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X; Saád, Judit/0009-0000-0735-9487}
}

@{MTMT:34210842,
	title = {A konfliktus és konfliktusmegoldás interdiszciplináris megközelítése: El lehet kerülni, meg lehet oldani a destruktív konfliktusokat?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34210842},
	author = {Fülöp, Márta},
	booktitle = {Találkozás a változásban - Változások a találkozásban},
	unique-id = {34210842},
	abstract = {Morton Deutch, neves amerikai kísérleti szociálpszichológus (International Center for Cooperation and Conflict Resolution, Teachers College, Columbia University) volt az első, aki komolyabb munkát szentelt az interperszonális és csoportközi konfliktusok értelmezésének. Híres könyvében, a „The Resolution of Conflict (1973)” címűben megkülönböztetett konstruktív és destruktív konfliktusokat és munkásságát annak szentelte, hogy sikerüljön megtalálni a konfliktusok konstruktív megoldásának a pszichológiai meghatározóit és eszközeit. A Második Világháború után hosszú éveken át az Egyesült Nemzetek tanácsadója volt és elnöke az Amerikai Pszichológiai Társaság Study of Peace, Conflict and Violence divíziójának amely évente kiosztja a Morton Deutsch Conflict Resolution Award-ot olyan gyakorlati szakembernek, aki hozzájárul a konfliktusmegoldás területének elméletéhez és gyakorlatához.
		Morton Deutsch a konfliktusok legkülönbözőbb területeit tanulmányozta: a családon belül, a munkahelyen belül, a különböző társadalmi csoportok között, a nemzetek között. Vajon mindaz a tudás, amit ő és sok-sok pszichológus kutató az 1973-ban megjelent könyv óta felhalmozott milyen relevanciával bír? Hol tart most a konstruktív konfliktusmegoldás? Sikerült a pszichológiának olyan módszereket találnia és alkalmaznia, amelyek elkerülik a destruktív konfliktusokat? Hogyan látják a konfliktusokat és a konfliktusmegoldást más biológiai és társadalomtudományi területet képviselők? Hogyan látják a különböző társadalmi csoportokkal közvetlenül dolgozó civil szervezetek?
		A kerekasztal/szimpózium hibrid műfaja azt jelenti, hogy a különböző diszciplinákat képviselő résztvevők készülnek egy előadással, amit rövid egymásra történő reagálás, beszélgetés követ. A résztvevők között van állati viselkedéskutató, szociálpszichológus, jogász, civil szervezet vezetője, politológus, családterapeuta, szervezetpszichológus, akik a saját diszciplinájuk szempontjából tárgyalják a konfliktust és a konfliktusmegoldást.},
	year = {2023},
	pages = {229},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X}
}

@CONFERENCE{MTMT:34146973,
	title = {The concept of competition: does it change with social change?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34146973},
	author = {Fülöp, Márta},
	booktitle = {Year of the Golden Jubilee: Culture Change in the Past, Present and Future. Proceedings from the 26th Congress of the International Association for Cross-Cultural Psychology},
	unique-id = {34146973},
	abstract = {Studying social change in relation to the system change in the East-Central European countries in the 1990s was a very central focus of social psychologists in the region. In almost all post-socialist countries social and developmental psychologists studied how values change in relation to the political and economic changes (Lebedeva, Radosveta, Berry, 2018). Competition is a social, political and economic phenomenon (Fülöp, 1999, 2005). Its perception and conceptualization can not only be different across societies but can change over time and along with social and cultural changes within one society. Competition was a more or less banned concept in socialist Hungary. However, it became a key concept of the so-called system change. This change started more than 30 years ago therefore it is worth investigating if and how the concept of competition has changed. The present talk compares the concept of competition between matched samples (age, gender, university major) of Hungarian university students. In the first study carried out in 2000 the so-called Omega – Alpha generation took part (Van Horn et al, 2001) who were the last children of the previous system and the first adults of the new. In the second study carried out in 2021-22 members of the so-called “Beta Generation” (Fülöp, 2018) who were already born into a structurally competitive society (democracy and market economy) participated. The goal of this study was to check if these views have changed or remained stable. Altogether, 735 university students (average age 22.1) of different majors participated. They filled in a questionnaire with a main open-ended question: „What do you think about competition in general,“ and some additional questions about their personal attitude and its explanation. Results show that the notion of competition became much more elaborated and the majority of students emphasize both positive and negative aspects of it (NKFIH-OTKA-K135963).},
	year = {2023},
	pages = {127-128},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X}
}

@CONFERENCE{MTMT:34146952,
	title = {Hungarian young people’s views on war and peace: does it have something to do with competition?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34146952},
	author = {Fülöp, Márta},
	booktitle = {24th Annual CiCea International Conference 2023 and 2nd Joint Conference with CitEdEV & Student Research Conference},
	unique-id = {34146952},
	year = {2023},
	pages = {17},
	orcid-numbers = {Fülöp, Márta/0000-0002-5020-041X}
}