@article{MTMT:34558899, title = {A jelenkori felmelegedés lehetséges hatótényezőiről • On the Potential Drivers of Current Global Warming}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34558899}, author = {Szarka, László Csaba}, doi = {10.1556/2065.185.2024.2.8}, journal-iso = {MAGYAR TUDOMÁNY}, journal = {MAGYAR TUDOMÁNY}, volume = {185}, unique-id = {34558899}, issn = {0025-0325}, abstract = {E tanulmány összefoglalja egy 2021 augusztusában megjelent – a jelenlegi felmelegedés statisztikailag kimutatható hatótényezőit elemző – publikáció eredményeit, nemzetközi fogadtatását, valamint a vitákban felmerült kérdések alapján elvégzett és a nemzetközi folyóiratokban közzétett új vizsgálatok tudományos következtetéseit. A cikk ellentmond az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) magabiztos állításának, miszerint természetes változások nem magyarázhatják a jelenlegi klímaváltozást. A kiterjesztett elemzések megerősítették az eredeti 2021-es eredményeket. Ezek szerint az IPCC állítása csak abban az esetben lehet megalapozott, ha (1) a napsugárzási idősor valóban olyan csekély változékonyságú, mint amilyennek az IPCC feltételezi, valamint, ha (2) a szárazföldi felszínhőmérsékleti idősorban az idővel elvárosiasodó meteorológiai állomásoknak csakugyan nincs torzító hatásuk. Bármennyire is nem akarja az IPCC hivatalosan tudomásul venni, a tudományos szakirodalomban számos olyan nagy változékonyságú napsugárzási idősor létezik, amelyek képesek lényegileg megmagyarázni a csak vidéki jellegű meteorológiai állomásokra korlátozódó hőmérsékleti idősor oszcillációit, egészen 1850-ig visszamenően. Sajnos nem tudni biztosan, hogy melyik napsugárzási idősor áll a legközelebb a valósághoz. Valójában az is valószínűtlen, hogy akármilyen gondos statisztikai elemzés elvezethet az okok feltárásához. Az viszont biztos, hogy a tudománynak sokkal mélyebben kellene foglalkoznia mindenféle természeti (Nap–Föld) változás megfigyelésével és számszerűsítésével. This paper summarizes the results of a paper published in August 2021, its international reception, and the scientific conclusions of new studies based on the issues raised in the debate and published in international journals. The article contradicts the IPCC’s (Intergovernmental Panel on Climate Change) confident assertion that natural changes cannot explain current climate change. Extended analyses confirmed the original 2021 results. These suggest that the IPCC’s claim can only be substantiated if (1) the solar radiation time series indeed has such low variability, as the IPCC assumes, and (2) if meteorological stations that have become more urbanized over time do not have a distorting effect on the land surface temperature time series. As much as the IPCC may not want to officially acknowledge it, there are a number of highly variable solar radiation time series in the scientific literature that can substantially explain the oscillations in the temperature time series, limited to rural meteorological stations, going back to 1850. Unfortunately, it is not known for sure which solar radiation time series is the closest to the real one. Indeed, it is unlikely that any careful statistical analysis can lead to the discovery of the causes. What is certain, however, is that science should be much more deeply engaged in observing and quantifying all kinds of natural (Sun–Earth) changes.}, year = {2024}, eissn = {1588-1245}, pages = {244-259} } @article{MTMT:34527979, title = {Combined inversion and statistical workflow for advanced temporal analysis of the Nile River’s long term water level records}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34527979}, author = {Szűcs, Péter and Dobróka, Mihály and Turai, Endre and Szarka, László Csaba and Ilyés, Csaba and Hemida, Mohamed Hamdy Eid and Szabó, Norbert Péter}, doi = {10.1016/j.jhydrol.2024.130693}, journal-iso = {J HYDROL}, journal = {JOURNAL OF HYDROLOGY}, volume = {630}, unique-id = {34527979}, issn = {0022-1694}, year = {2024}, eissn = {1879-2707}, orcid-numbers = {Dobróka, Mihály/0000-0003-3956-2070; Ilyés, Csaba/0000-0002-5328-8023} } @misc{MTMT:34550358, title = {„A pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve…”. A Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportjának sátoraljaújhelyi javaslatai}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34550358}, author = {Szarka, László Csaba and Bársony, István and Bérczi, István and Biró, Tamás and Csernai, László and Greschik, Gyula and Kádár, György and Keglevich, György and Kiss, Ádám and Mezey, Pál and Szabó, Csaba Attila and Völgyesi, Lajos}, unique-id = {34550358}, year = {2023}, orcid-numbers = {Völgyesi, Lajos/0000-0002-3196-4887} } @misc{MTMT:34550352, title = {Mennyi? Mi mennyi?. A Professzorok Batthyány Köre energia-munkacsoportjának tanulmánya}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34550352}, author = {Szarka, László Csaba and Csernai, László and Bérczi, István and Bársony, István and Greschik, Gyula and Biró, Tamás and Kádár, György and Mezey, Pál and Szabó, Csaba Attila}, unique-id = {34550352}, abstract = {Ahhoz, hogy a jövőbeni energiaellátás kérdéseivel érdemben foglalkozni lehessen, mindenekelőtt tisztázatlan definícióktól, valamint a fizikai valóságtól messze elrugaszkodó narratíváktól kell megszabadulni. Látva a drámai európai energiaügyi fejleményeket, és átérezve a hazai energiapolitikáért viselt közös felelősségünket, a Professzorok Batthyány Köre 2022 nyarán létrejött energia munkacsoportjának tagjai szükségesnek érzik a felmerült alapkérdések összefoglalását. Civilizációnk alapja az energia. Energiahordozóink természeti energiák átalakításából származnak. Az emberiség, amelynek össztömege a teljes földi biomassza mindössze 0,01 százaléka, a természeti energiaáramlás csupán néhány tizedszázalékát használja. A természetből felhasznált energia 1800-tól napjainkig globálisan körülbelül annyi (40 ZJ), amennyi a 2004. december 26-ai indonéziai földrengés teljes energiája volt. A Föld-ember viszony alapkérdéseire, így az energiakérdésre adható válaszok nagyban függenek attól, hogy milyen emberi értékrendből indulunk ki. Többek között attól, hogy elismerjük-e: a természet lehet szebb is az ember által. Különösen kritikus a kérdés megválaszolása akkor, amikor a környezetvédelmet és a klímavédelmet oly sokan összemossák. A klímacélokra hivatkozó dekarbonizáció (2030-ig 55 % CO2-kibocsátás-csökkentés, 2050-ig „nettó nulla” kibocsátás) a jelenlegi energiahordozó-felhasználás négyötödét kitevő szénalapú energia megvonását jelenti. Miután a szén (carbon) a világegyetem negyedik leggyakoribb eleme és a földi élet alapja, maga a dekarbonizáció kifejezés a következményeket illetően súlyos félreértésekre ad lehetőséget. Az erőltetett gyors energia-átmenet szükségességét és lehetőségét alátámasztó megvalósíthatósági- és hatástanulmányok nem léteznek. Mi több, a kiváltó „megújuló” energiafajtákként beharangozott szél- és napenergia-előállítás terén szerzett – elsősorban német – tapasztalatok kiábrándítóak. Másfelől, a szélkerekek és napelemek egyetlen generációjának (20–25 év) előállításához és működtetéséhez szükséges fém-, ritkafém- és grafitigény ugyanis sokkal nagyobb, mint az ismert kitermelhető mennyiségek. Nyersanyag- és területszükségletük óriási, amortizációjuk után a tetemes mennyiségű veszélyes hulladék visszaforgatása megoldatlan. Energiamegtérülési mutatójuk (EROI) csekély, szemben az atom-, a víz-, a fosszilis energia magas (~80, ~50, ~20) EROI-jával. A dekarbonizáció, mint politikai cél erőltetése gazdasági-szociális hanyatlásba visz. Az állítólagos klímavészhelyzettel való indoklás sántít. A természeti erőforrások és környezeti hatásaik lelkiismeretes mérlegelése egy lassú, folytonos energia-átmenetet sugall egyre hatékonyabb energiaforrások felé, úgy, ahogyan a történelem folyamán ez idáig is történt. E tanulmányban – a PBK által képviselt erkölcsi-világnézeti alapokon állva – e rendkívül összetett és egymással kölcsönható témakörökhöz igyekszünk közérthető áttekintést adni, segíteni az eligazodásban és az alkalmazkodásban. A fenntartható fejlődés fogalmára is egzakt definíciót ajánlunk. Ami a közvetlen kihívásokat illeti: az Északi Áramlat elleni terrorakció fenyegetően bizonytalan jövőt vetít elénk. Az energiabiztonság a hazai fosszilis alapú villamosenergia-termelés fokozását kívánja, megfelelő belbiztonsági védelem mellett. A jelenlegi (energia)termelő egységek termelési kapacitásának rövidtávon megvalósítható növelése érdekében javasoljuk a technikai lehetőségek és költségek felmérését; középtávon megvizsgálni a korábban tervezett, de különböző okokból ejtett kőszén- és szénhidrogén kutatási és -termelési elképzelések reaktiválásának lehetőségét; valamint új, hazai és regionális földtani példák alapján perspektivikus kőszén- és szénhidrogén-előfordulási helyek, földalatti alakulatok mielőbbi megkutatását. Az ún. megújulók terén mutatkozó természeti lehetőségeinket is józanul kell mérlegelni. A vízenergia terén egy teljes, politikamentes újragondolás kínálkozik lehetséges legfontosabb célkitűzésként, az egyéb megújuló energiák terén pedig a helyi felhasználás szorgalmazása. Villamosenergia-hálózatra szél- és naperőművi energiát csak a szivattyús energiatározók kapacitása mértékéig indokolt rákötni.}, year = {2023} } @CONFERENCE{MTMT:34549997, title = {Alpine stereographic photographs taken by Baron Roland Eötvös (1848-1919)}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34549997}, author = {Szarka, László Csaba and Veronika, Barta and Zoltán, Dencs and Márton, Juhász and Domokos, Dániel Kis and Zsolt, Regály and Edith, Strobl and Wolfgang, Strobl}, booktitle = {IUGG Berlin 2023}, unique-id = {34549997}, abstract = {Baron Roland Eötvös (in Hungarian: Báró Eötvös Loránd) as a scientist is known from 1) the Eötvös rule in capillarity, which has of equal importance as the universal gas laws; 2) from the Eötvös balance, by means of which he demonstrated the equivalence of gravitational and inertial masses, with a precision of 10-9; 3) from the field version of his balance, which was the first geophysical field instrument. As a Public Man, he was founder and leader of scientific and sport organizations, a supporter of young talents, a sportsman, among others a mountaineer. In the Dolomites the Eötvös peak is named after him. He captured the landscape by his stereo camera. His photos were digitized on the occasion of the Eötvös 100 Commemorative Year, in two steps: (a) the already known photos in January 2019, (b) photos newly found in the Hungarian Museum of Science, Technology and Transport, in 2020. Recognizing the environmental significance of these documents, on the occasion of the 175th anniversary of his birth, we present several threedimensional photos from this South Tyrol collection, as a part the complete oeuvre of one of the greatest pre-IUGG geoscientists, Baron Roland Eötvös. More photos (and an original Eötvös balance) can be seen in the booth of Institute of Earth Physics and Space Science (Sopron, Hungary), with the financial support of the Eötvös Loránd Research Network.}, year = {2023}, pages = {IUGG23-3124} } @article{MTMT:34549953, title = {IUGG aspects of the Eötvös 100 Commemorative Year}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34549953}, author = {Szarka, László Csaba}, journal-iso = {GEOMAT KÖZL}, journal = {GEOMATIKAI KÖZLEMÉNYEK / PUBLICATIONS IN GEOMATICS}, volume = {25}, unique-id = {34549953}, issn = {1419-6492}, year = {2023}, pages = {139-146} } @article{MTMT:34549077, title = {Feljegyzés - A szférák harmóniájáról, geofizikusoknak}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34549077}, author = {Szarka, László Csaba}, journal-iso = {MAGYAR GEOFIZIKA}, journal = {MAGYAR GEOFIZIKA}, volume = {64}, unique-id = {34549077}, issn = {0025-0120}, abstract = {Egy bolygóegyüttállás alkalmából adott Timár Gábor-interjú kapcsán a szerző javasolja áttekinteni a bolygómozgások rövidebb távon is mérhető jelenségeit, amelyek kevéssé ismertek, de ugyanúgy hozzájárulhatnak a földi éghajlatváltozáshoz, mint más, előtérbe tolt tényezők. Nem kizárt, hogy a Naprendszer bolygóinak mozgása nemcsak a földpályaelemek széles periódustartománybeli módosításán keresztül, hanem a napműködés befolyásolása által is hozzájárulhat az éghajlatváltozáshoz. In connection with an interview of Gábor Timár, given on the occasion of a planetary conjunction, the author gives a short summary about measurable phenomena of short-term planetary movements. They are little known, but may contribute to global climate change as well as some highlighted factors. It is not excluded that the movements of the planets of the solar system may contribute to climate change not only by changing the orbital elements of the Earth over a wide range of time, but also by infl uencing solar activity}, year = {2023}, eissn = {2677-1497}, pages = {58-60} } @inproceedings{MTMT:34548983, title = {„… ha megegyezik az ésszel és a természettel”}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34548983}, author = {Szarka, László Csaba}, booktitle = {A tudomány és az oktatás felelőssége}, unique-id = {34548983}, abstract = {Mindannyian tapasztaljuk, hogy napjaink információözönében szinte lehetetlen eligazodni. Nem csak olyan fogalmak váltak megkérdőjelezhetővé, mint a jóság és a szépség, hanem az, ami mindezek alapja: az igazság is. A felfoghatatlanul bonyolult és sokszínű természeti valóság működésének megértésében persze még az igazságkereső kutatóknak vannak nehézségeik, hiszen a tudomány csupán „közelebb visz ahhoz a határhoz, hol a megfoghatatlan kezdődik.” (Eötvös Loránd, 1848–1919). Mindazonáltal a megismerési folyamat mégiscsak halad előre, az emberi gyarlóság és az elfogultság miatti kitérők és tévutak ellenére is. A legnagyobb ˗ történelmi ˗ akadályok akkor tornyosulnak a tudomány előtt, amikor valamely eszme időlegesen felülkerekedik a józan ész felett. Most épp egy ilyen időszakot élünk. A félévszázada sulykolt, tetszetős „zöld” ideológia ugyanis mára teljesen összezavarta az embereket. Számos tapasztalat szerint a gyökereikhez kötődő ˗ Roger Scruton (1944-2020) szóhasználatával: „ökofil” ˗ emberek és nemzetek téveszthetők meg a legkevésbé. Létkérdés, hogy megszabaduljunk az összezavart tudományos definícióktól és a fizikai valóságot semmibe vevő narratíváktól. E küzdelemhez Dudith András humanista polihisztor (1533–1589) iránymutatását találtam a leginkább követendőnek: „A lelket és az elmét mintegy Isten ajándékaként megkaptad te is, akárcsak a többi ember… Saját szemeiddel, ne másokéval, szemléld a természetet, használd érzékeidet. Amit mások állítanak, hallgasd ugyan meg, de csak akkor adj nekik hitelt, ha megegyezik az ésszel és a természettel. Az ezektől eltérő állításokat viszont vesd el, ugyanolyan szabadon és könnyedén, mint ahogy előadatnak. Ami pedig nincs eléggé kifejtve, azt teljes odaadással és buzgalommal igyekezz megvilágítani.” akkor adj nekik hitelt, ha megegyezik az ésszel és a természettel. Az ezektől eltérő állításokat viszont vesd el, ugyanolyan szabadon és könnyedén, mint ahogy előadatnak. Ami pedig nincs eléggé kifejtve, azt teljes odaadással és buzgalommal igyekezz megvilágítani.”}, keywords = {klímaváltozás}, year = {2023}, pages = {22-36} } @inproceedings{MTMT:34548862, title = {Éghajlatváltozás}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34548862}, author = {Szarka, László Csaba}, booktitle = {Magyar Űrkutatási Fórum 2023 - Válogatott közlemények}, unique-id = {34548862}, abstract = {Különféle földi idősorok elemzése (már a Föld ún. egyensúlyi hőmérsékletét kialakító alapvető tényezőké: TSI-é, albedóé is), továbbá a legkülönfélébb földfizikai jelenségekben lényegében egyidejűleg tapasztalt trendváltozások sora arra enged a következtetni, hogy a földi éghajlatváltozás a természet játéka. Napjainkban különösen izgalmas tudományos fejlemények zajlanak a lehetséges belső (geodinamikai, pl. tengerfenéki vulkanizmus) és külső (a Napból, a Naprendszerből, a kozmoszból eredő) hatóerők feltárásában. Nincs kellőképpen előtérben a három halmazállapotú földi víz éghajlati jelentősége sem, ami pedig a Nap-Föld-világűr rendszer földi tartományában szakadatlanul biztosítja a negentrópiát. Amennyiben a természeti folyamatokat nem értjük kellőképpen, addig az antropogén éghajlati hatásokat még megbecsülni sem vagyunk képesek. Be kell látnunk, hogy a természetet csupán töredékesen ismerjük; csak annyit tudhatunk, hogy a természeti törvények terén rend van. A megismerés útja a megfigyelés, többek között földi obszervatóriumi és űreszközökkel.}, year = {2023}, pages = {57-62} } @article{MTMT:34548744, title = {A klímatudomány eltorzítása és kihasználása}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34548744}, author = {Szarka, László Csaba}, journal-iso = {BKL}, journal = {BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI LAPOK (2023-)}, volume = {156}, unique-id = {34548744}, abstract = {Mérnöki és természettudományi eszközökkel – teljesen függetlenül attól, hogy milyen értékrendet vallunk, és mit gondolunk a zöldátállás alapindokának tekintett ún. éghajlati fenyegetettség megalapozottságáról – egyértelműen kimutatható, hogy az erőltetett zöldátállás a) kivitelezhetetlen, b) fokozottan környezetpusztító, c) az emberek és a nemzetek számára káros. A zöldátállást sürgetők első számú „tudományos indokként” az éghajlati fenyegetettséget nevezik meg, ami ugyan csak vizsgálható tisztán természettudományos eszközökkel. Empirikus, objektív és racionális módon közelítve a klímaváltozás kérdéseihez, bárki beláthatja, hogy a jelenkori éghajlatváltozás nem példátlan, és hogy abban az embertől független természeti erők a meghatározó tényezők. Ebben a tanulmányban a klímaváltozás kérdéskörébe pillantunk bele. No matter what kind of value system we hold and what we think about the justifi cation of the so called climate emergy considered the basis of the green transition: by means of engineering and natural sciences it is clear that the forced green transition a) is impracticable, b) environmentally is highly destructive, c) is harmful to people and nations. The number one “scientifi c reason” for the green transition is the so-called climate emergency, which can also be investigated by purely scientifi c means. By approaching climate change in an empirical, objective and rational way, anyone can see that contemporary climate change is not unprecedented, and that natural forces independent of man are the determining factors. In this study, we looked into the issue of climate change.}, year = {2023}, eissn = {2498-9322}, pages = {2-11} }