TY - JOUR AU - Szabó, Levente AU - Riczu, Péter AU - Bertáné Szabó, Emese AU - Bai, Attila AU - Nábrádi, András TI - Impact of precision irrigation on the unit income of maize production JF - ACTA AGRARIA DEBRECENIENSIS / AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK J2 - AGRÁRTUD KÖZL PY - 2024 SN - 1587-1282 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34797858 ID - 34797858 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Szabó, Levente AU - Bertáné Szabó, Emese AU - Nábrádi, András TI - Positive effects of cultivation technologies based on georeferenced data on the economic sustainability of winter wheat production JF - APSTRACT - APPLIED STUDIES IN AGRIBUSINESS AND COMMERCE J2 - APSTRACT VL - 17 PY - 2023 IS - 2 SP - 107 EP - 113 PG - 7 SN - 1789-221X UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34769030 ID - 34769030 LA - English DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Kovács, Tünde Zita AU - Huzsvai, László AU - Nagy, Adrián Szilárd AU - Nábrádi, András AU - Tóth, Szabolcs AU - Bittner, Beáta TI - Factors affecting public transportation in the Covid-19 period PY - 2023 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34442347 ID - 34442347 N1 - RESEARCH SQUARE : PREPRINT PLATFORM LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kovács, Tünde Zita AU - Nábrádi, András AU - Tóth, Szabolcs AU - Huzsvai, László AU - Nagy, Adrián Szilárd AU - Bittner, Beáta TI - Sustainable Public Transportation in a Volatile, Uncertain, Complex, and Ambiguous (VUCA) Age JF - SUSTAINABILITY J2 - SUSTAINABILITY-BASEL VL - 15 PY - 2023 IS - 21 PG - 15 SN - 2071-1050 DO - 10.3390/su152115310 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34219395 ID - 34219395 AB - A well-functioning public transport system is one of the foundations of the Smart city concept and sustainable cities. The COVID period offers an excellent opportunity to examine the impact of different factors, because throughout this period society was faced with both health and governmental impacts that had different effects. Public transport use in the EU member states from the turn of the millennium until the beginning of the pandemic ranged from 17–18% to 27% of total journeys. The COVID-19 virus caused a 5–7% decrease in public transport use. The present study analyses the relationship between these effects and the number of paying passengers on public transport in Debrecen. Four hypotheses were put forward, i.e., that (1) the evolution of travel tickets, (2) general passes, (3) discounted passes and (4) replacement tickets were influenced by the evolution of the active COVID-19 case rate. The data were collected from the Debrecen Transport Company (DKV) for the period 1 January 2020–12 December 2021, and the Worldometers.info database. Statistical analyses were performed using an autoregressive and moving average (ARMA) model. We found that COVID’s active case numbers did not affect sales, but some of the government measures did have an effect. The results of this research can be used to inform future decisions to maintain and improve urban transport. LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kovács, Tünde Zita AU - Bittner, Beáta AU - Huzsvai, László AU - Nábrádi, András TI - A platform alapú, kereslet elv vezérelt vállalkozások ismertsége Magyarországon és Romániában JF - COMPETITIO J2 - COMPETITIO VL - 22 PY - 2023 IS - 1-2 SP - 1 EP - 14 PG - 14 SN - 1588-9645 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34203932 ID - 34203932 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Madai, Hajnalka AU - Vida, Viktória AU - Jávor, András Bence AU - Nábrádi, András TI - A magyarországi meghatározó árutermelő juhászatok üzemtani elemzése JF - GAZDÁLKODÁS J2 - GAZDÁLKODÁS VL - 67 PY - 2023 IS - 4 SP - 291 EP - 314 PG - 24 SN - 0046-5518 DO - 10.53079/GAZDALKODAS.67.4.t.pp_291-314 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34128050 ID - 34128050 AB - A juhágazatot az EU csatlakozás óta negatív jövedelmezőségi és versenyképtelen technológiai mutatók, egypiacos, exportértékesítés és stagnáló állománylétszám jellemzik. A 2020–2022 években a bárány értékesítési árának emelkedése kiemelkedő lehetőség lehetett volna a jó színvonalú üzemek számára, ha az inputárak nem emelkedtek volna még nagyobb mértékben. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Ágazati Költség- és Jövedeleminformációs Osztályán készült, valamint a juh-kecske ágazat termelési és export-import egyedszámra vetített adataira alapozva az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk, hogy az elmúlt 18 évben elért eredményeket mely tényezők befolyásolták. A vizsgált üzemek hazai viszonylatban jó színvonalúnak számítanak, ezért az adatok értékelése révén az eredmények megalapozottnak tekinthetők. Az elemzés során meghatároztuk 18 év átlagában a teljes termelési költség meghatározó elemeit, így a takarmányozási költséget, a munkabér költségét, a tenyészállatok értékcsökkenési értékét, valamint az állategészségügyi költségeket, melyek a teljes termelési költség 81%-át jelentették. A közölt módszertani megközelítés szerint kimutattuk a takarmányozási, a munkabér-, a tenyészállat-értékkülönbözet és az állategészségügyi költségek változásának hatásait. A takarmányköltségek 18 év átlagában a teljes termelési költség közel 53%-át, a munkabérek és járulékai átlagosan 15,25%-át, míg az állategészségügyi költségek 4,47%- tették ki. A bevételekre ható tényezők ismeretében megvizsgáltuk, mely területeken lehetséges az ágazati eredmény javítása, ami elsődlegesen a termelőn és nem a szabadpiaci mechanizmuson alapszik. Hipotézisünk, hogy a hazai juhászatok jövedelmezősége alacsony, a vizsgált évek átlagában veszteséges, ami elsősorban az alacsony szaporasági mutatók és a magas termelési költségek aránytalanságára vezethető vissza. Ennek megfelelően fedezeti számításokat végeztünk, amelyekkel azt vizsgáltuk, hogy legalább mekkora százalékkal kellene növekednie a bevételeknek – külön kiemelve a szaporulati mutatót –, hogy az ágazat ne legyen veszteséges (támogatással vagy anélkül). 18 év átlagában kimutattuk, hogy a termelési értéket befolyásoló tényezők esetében az élő bárányok után számított érték adta a bevételek 67,44%-át. A támogatások után elszámolt bevétel a második legnagyobb, meghaladta a teljes termelési érték 16%-át. Az eredmények alakulásánál azt tapasztaltuk, hogy 18 év alatt csupán 2006-ban volt az eredmény – támogatás nélkül – pozitív, akkor is csupán 295 Ft/anya értékben. Az elvégzett érzékenységvizsgálat és a fedezeti számítások alapján az adatok azt mutatják, hogy a veszteség elkerülése érdekében a szaporulati mutatót átlagosan legalább 23%-kal kellene növelni, ami az 1,03 bárány/anya mutató helyett minimum 1,27-nek felel meg. Ennél magasabb arányt kell elérni, ha az árak nem emelkednek, ha a támogatás nem változik, vagy éppen csökken, egyben feltételezve azt, hogy a termelési költségek sem változnak. A gazdaság állapota miatt a költségtényezők esetében is indokolt mérlegelni a növekedési igényt, vagyis a számadatok ismeretében valószínűsíthetjük, hogy az 1,5-ös szaporulati mutató az az érték, amelyet a juhászatoknak átlagosan el kellene érni azért, hogy a bővített újratermelést elkezdhessék, majd azt meg is tudják valósítani. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kovács, Tünde Zita AU - Nábrádi, András AU - Bittner, Beáta TI - Digital Technology Integration among Eastern European Companies, based on Digital Economy and Society Index JF - INTERDISCIPLINARY DESCRIPTION OF COMPLEX SYSTEMS J2 - INTERDISCIP DESCR COMPLEX SYST VL - 21 PY - 2023 IS - 5 SP - 421 EP - 440 PG - 20 SN - 1334-4684 DO - 10.7906/indecs.21.5.1 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34040135 ID - 34040135 LA - English DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Kovács, Tünde Zita AU - Huzsvai, László AU - Nábrádi, András AU - Bittner, Beáta ED - Dajnoki, Krisztina ED - Filep, Roland ED - Horváth, Adrienn ED - Pierog, Anita TI - A platform alapú, kereslet elv vezérelt vállalkozások ismertségének vizsgálata Magyarországon és Romániában T2 - Interdiszciplinaritás a régiókutatásban XI., Nemzetközi tudományos konferencia PB - Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar CY - Debrecen SN - 9789634905189 PY - 2023 SP - 27 PG - 1 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34005062 ID - 34005062 AB - A platform alapú, kereslet-elven működő vállalkozások, gyűjtőnevükön közösségi gazdaság típusú vállalkozások 2008-ban jelentek meg az Amerikai Egyesült Államokban. Megjelenésüket a XXI. századra jellemző robbanásszerű digitális fejlődés tette lehetővé, hatásuk pedig tetten érhető a gazdasági és társadalmi életben egyaránt, az együttműködési modellek globalizált jellegében. Az Európai Bizottság is kiemelt figyelemmel követi a jelenség terjedését Európán belül. 2016 óta három ízben mérte fel a közösségi gazdaság használatát az unió tagállamaiban, a célból, hogy képet kapjon annak ismertségéről, felhasználói és szolgáltatói oldalról egyaránt. Jelen tanulmány e három felmérés adatbázisát felhasználva, mint szekunder kutatási forrást, primer elemzésekkel szintetizálja egy kvázi longitudinális vizsgálat keretén belül, felhasználói és szolgáltatói oldalról, Magyarország és Románia viszonylatában. Az EB három felmérése közül a második, 2018-as felmérés adatbázisát felhasználva, mint a közösségi gazdasággal kapcsolatban készült eddigi legkomplexebb felmérés az EU-28 tagállamaiban, megvizsgáltuk, hogy a demográfiai jellemzők (kor, nem és foglalkoztatotti státusz) hogyan befolyásolják a szolgáltatásnyújtási, továbbá igénybevételi hajlandóságot. Elemzéseinket ebben az esetben is Magyarország és Románia összehasonlítására korlátoztuk. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a közösségi gazdaság típusú vállalkozások ismertsége folyamatosan növekszik, azonban csupán a fogyasztói oldalon. A szolgáltatói oldalon egyértelműen egy szűkülő tendencia érvényesül. Elemzéseink ugyanakkor arra is rámutattak, hogy szignifikáns összefüggés van az említett demográfiai tényezők és a szolgáltatásnyújtási hajlandóság, továbbá a demográfiai tényezők és a platform alapon kínált szolgáltatások igénybevétele között. A két ország válaszadóinak véleményét összevetve, matematikai-statisztikai elemzésekkel igazoltuk, hogy a két ország - válaszadóinak véleménye alapján - nem homogén, eltérően viszonyulnak a közösségi gazdaság lehetőségeihez és veszélyeihez. Az EB megbízásából készített kérdőívek és a kialakult adatbázisok elemzése kapcsán szembetűnő volt magának a megbízónak a határozatlansága a tekintetben, hogy mit is ért közösségi gazdaság alatt. Amíg az első két felmérés során a közösségi gazdaság a szolgáltatási palettát elég széleskörűen lefedi, az utolsó felmérésben már csak a rövidtávú bérlést tekinti a közösségi gazdaság ernyője alá tartozó tevékenységnek. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Szabó, Levente AU - Nábrádi, András TI - Az Európai Zöld Megállapodás potenciális hatása az EU és Magyarország növénytermesztésére JF - GAZDÁLKODÁS J2 - GAZDÁLKODÁS VL - 67 PY - 2023 IS - 1 SP - 31 EP - 51 PG - 21 SN - 0046-5518 DO - 10.53079/GAZDALKODAS.67.1.t.pp_31-51 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33675928 ID - 33675928 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Madai, Hajnalka AU - Miklós, Lapis AU - Nábrádi, András AU - Tar, Ildikó Éva TI - OIL PUMPKIN SEED PRODUCTION IN HUNGARY- PROFITABILITY IN A LONG RUN JF - APSTRACT - APPLIED STUDIES IN AGRIBUSINESS AND COMMERCE J2 - APSTRACT VL - 17 PY - 2023 SN - 1789-221X UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33591676 ID - 33591676 LA - English DB - MTMT ER -