@misc{MTMT:34794821, title = {Neural correlates of valence and arousal ratings responding to socio-emotional stimuli.}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34794821}, author = {Rendes, Réka and Orsi, Gergely and Perlaki, Gábor and Bereczkei, Tamás and Deák, Anita}, unique-id = {34794821}, year = {2024}, orcid-numbers = {Bereczkei, Tamás/0000-0002-4665-3475; Deák, Anita/0000-0001-6862-4993} } @article{MTMT:34788063, title = {Investigating the effect of grit trait on performance and success in Hungarian athlete’s sample}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34788063}, author = {Apró, Annamária and Fejes, Nikoletta and Bandi, Szabolcs and Járai, Róbert}, doi = {10.3389/fpsyg.2024.1283115}, journal-iso = {FRONT PSYCHOL}, journal = {FRONTIERS IN PSYCHOLOGY}, volume = {15}, unique-id = {34788063}, issn = {1664-1078}, year = {2024}, eissn = {1664-1078}, orcid-numbers = {Bandi, Szabolcs/0000-0002-4280-0212} } @article{MTMT:34785696, title = {In the mind of Narcissus: The mediating role of emotional regulation in the emergence of distorted cognitions}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34785696}, author = {Vida, Dorian and Láng, András and Áfra, Eszter and Kemény, Viktor Márton and Czibor, Andrea and Csapó, Gyöngyvér and Putz, Ádám and Bandi, Szabolcs}, doi = {10.1111/sjop.13021}, journal-iso = {SCAND J PSYCHOL}, journal = {SCANDINAVIAN JOURNAL OF PSYCHOLOGY}, unique-id = {34785696}, issn = {0036-5564}, abstract = {IntroductionCurrently narcissism is considered one of the most widespread phenomenon. As a consequence, its different types (grandiose and vulnerable narcissism) have been investigated from several different perspectives. The present research attempts to explore the differences between the two types of narcissism and their links with different cognitive components that are connected to these personality traits. The primary aim of our study is to investigate the possible connections among maladaptive schemas (entitlement, vulnerability, emotional deprivation) and cognitive evaluation systems (self-esteem, systemizing-empathizing) and narcissism.MethodsWe applied both correlation and path analyses to explore the hypothesized associations.ResultsThe results show that early maladaptive schemas are strongly associated with narcissism and the empathizing system. The different subtypes of narcissism have different connections with self-esteem.ConclusionOur results show that the two types of narcissism have different manifestations and connections with the early maladaptive schemas, Emphatizing Quotient, and self-esteem. Our empirical results serve as important and empirically supported inputs to counseling and clinical practice.}, keywords = {cognition; psychopathy; Emotional regulation; NARCISSISM; VULNERABLE NARCISSISM; PERSONALITY-INVENTORY; grandiose; GRANDIOSE}, year = {2024}, eissn = {1467-9450}, orcid-numbers = {Láng, András/0000-0002-1209-3350; Putz, Ádám/0000-0002-9367-0729; Bandi, Szabolcs/0000-0002-4280-0212} } @article{MTMT:34760731, title = {Aggódó testünk. Az egészségszorongástól a belső biztonságig}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760731}, author = {Teleki, Szidalisz Ágnes}, doi = {10.1556/0016.2023.00080}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34760731}, issn = {0025-0279}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {157-161}, orcid-numbers = {Teleki, Szidalisz Ágnes/0000-0001-8382-1688} } @article{MTMT:34760727, title = {Jövőbe látó lélektan – Gépi tanulás a pszichológiai kutatásmódszertanban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34760727}, author = {Damsa, Andrei and Püski, Marcell and Tulics, Miklós Gábriel}, doi = {10.1556/0016.2023.00084}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34760727}, issn = {0025-0279}, abstract = {Háttér és célkitűzés A pszichológiai kutatásmódszertan eljárásait (főképp a p értékre építkező bizonyításokat) számos kritika érte az utóbbi évtizedek során. A kutatói elfogultság és a módszertanok (például az adatgyűjtés, az adatszelekció vagy a statisztikai próbák) könnyű manipulálhatósága teret adott a félrevezető és nehezen reprodukálható kutatásoknak. A gépi tanulás elterjedése megfigyelhető a pszichológia területén is, új eszköztárat biztosítva a kutatók számára. Az eljárás áthelyezi a hangsúlyt a statisztikai bizonyításról az előrejelzésre, valamint az ehhez kapcsolódó validációs folyamatokra, ezáltal lecsökkentve a kutatói szubjektivitás hatását. Jelen tanulmány célja gyakorlati példákon keresztül betekintést nyújtani a gépi tanulás módszertanába, fókuszálva a pszichológiai alkalmazhatóságára. Módszer A vizsgálati szakasz első részében két, a gépi tanulás használatára irányuló tanulmány kerül bemutatásra a humán döntéshozatali mechanizmusok, valamint a pandémiás helyzet okozta mentális hatások területére vonatkozóan. A vizsgálati szakasz második részében egy klasszifikációs feladat (filmpreferencia és nemi identitás kapcsolata) keretén belül kerül összehasonlításra egy nem parametrikus statisztikai módszer és két, gépi tanuláson alapuló eljárás. Eredmények A kapott eredmények bemutatják a gépi tanulás által nyújtott előnyöket (validációs eljárások és többletinformáció kinyerése), párhuzamot vonva a nem parametrikus eljárással. Következtetések A tanulmány népszerűsíteni és alátámasztani hivatott a gépi tanulás alkalmazhatóságát a kutatói szektorban tevékenykedő pszichológusok számára. A bemutatott kutatás reprodukálhatóságának érdekében az adatok és programozási kódsorok szabadon felhasználhatók a tanulmányban megadott elérhetőségeken keresztül.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {1-18} } @article{MTMT:34728317, title = {A Női Színlelt Orgazmus Kérdőív magyar változata (FOS)}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728317}, author = {Csányi, Edit and Őry, Fanni and Meskó, Norbert}, doi = {10.1556/0016.2023.00057}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, unique-id = {34728317}, issn = {0025-0279}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, orcid-numbers = {Csányi, Edit/0000-0002-5129-3697; Őry, Fanni/0000-0002-7670-0914; Meskó, Norbert/0000-0002-4355-9563} } @article{MTMT:34728316, title = {A Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS) működése magyar nyelven}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34728316}, author = {Őry, Fanni and Meskó, Norbert}, doi = {10.1556/0016.2023.00056}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34728316}, issn = {0025-0279}, abstract = {Háttér és célkitűzések : A nőket jelentős szociokulturális nyomás éri a fizikai megjelenésükkel kapcsolatban. A Tárgyiasított Testtudat Skála (Objectified Body Consciousness Scale) képes kimutatni a nők közötti egyéni különbségeket abban, hogy a fizikai megjelenésükre vonatkozó társadalmi elvárásokat mennyire internalizálják. Jelen kutatás célja kettős. Egyrészt szeretnénk reflektálni egy korábbi magyar cikkre, amely a fenti kérdőívvel foglalkozott. Másrészt szeretnénk bemutatni, hogy ez a több nyelven is jól mérő kérdőív magyar nyelven is használható az eredeti faktorokkal. Módszer: Első vizsgálatunkban egy online kérdőívcsomagot használtunk, amelyet 770 nő ( M = 30,1 év; SD = 11,3; 18–71 év) töltött ki. A kérdőívcsomag a Tárgyiasított Testtudat Skálát (OBCS), a Kozmetikai Műtét Elfogadása Skálát (ACSS) és a Testedzésfüggőség Skálát (EAI) tartalmazta, továbbá felmérte a saját testtel kapcsolatos elégedettség szintjét is. Második vizsgálatunkban 102 egyetemista nő ( M = 20,7 év; SD = 2,13; 18–29 év) vett részt. Az adatfelvétel személyesen történt, ahol a priming helyzet után a következő kérdőívcsomagot használtuk: Tárgyiasított Testtudat Skála (OBCS), Kozmetikai Műtét Elfogadása Skála (ACSS) és a Rosenberg-féle Önértékelés Skála (RSES). A faktorstruktúra vizsgálatához a JASP, míg a validáláshoz a Jamovi programot használtuk. Eredmények: Elemzéseink szerint a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar verzióján is jól működik az eredeti hármas faktorstruktúra. A három faktor a következő lett: Test felügyelet, Testszégyen, Kontroll hiedelmek. Az elvárásoknak megfelelően a magasabb fokú tárgyiasítás szignifikánsan összefügg a saját testtel való magasabb elégedetlenséggel, a kozmetikai műtétek iránti nagyobb nyitottsággal, a testedzésfüggőség kialakulásának fokozott veszélyével, illetve az alacsonyabb önértékeléssel. Következtetések: Összességében, a Tárgyiasított Testtudat Skála magyar nyelven is megfelelőnek bizonyult a nők testükkel kapcsolatos, tárgyiasításhoz fűződő tapasztalatainak mérésében, az eredetileg meghatározott faktorstruktúrát alkalmazva.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {119-142}, orcid-numbers = {Őry, Fanni/0000-0002-7670-0914; Meskó, Norbert/0000-0002-4355-9563} } @article{MTMT:34727806, title = {A Liebowitz Szociális Szorongás Kérdőív magyar nyelvű validálása, faktorstruktúráinak összehasonlítása és tételeinek modern tesztelméleti elemzése}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34727806}, author = {Basler, Julia and Bali, Cintia and Fehér, Adrián and Kiss, Botond László and Zsidó, András Norbert}, doi = {10.1556/0016.2023.00054}, journal-iso = {M PSZICH SZLE}, journal = {MAGYAR PSZICHOLÓGIAI SZEMLE}, volume = {79}, unique-id = {34727806}, issn = {0025-0279}, abstract = {Bevezetés : A szociális szorongás olyan társas helyzetekben megjelenő félelem vagy szorongás, amelyben az egyén mások figyelmének lehet kitéve. Az egyén attól fél, hogy mások negatívan ítélik őt meg, és az ebből fakadó distressz képzelt és valós szociális deficitekhez vezethet. A szorongás ezen fajtájának szubklinikai formája korábbi kutatások alapján a teljes lakosság akár negyedét is érintheti. Célkitűzés: Jelen tanulmány célja a Liebowitz Szociális Szorongás Skála magyar nyelvű adaptációja és pszichometriai mutatóinak feltárása, valamint annak megállapítása, hogy mely nemzetközileg elfogadott verzió faktorstruktúrája alkalmazható hazai mintán. Módszer: Összesen 476 fővel (350 nővel és 126 férfival) készült keresztmetszeti, kérdőíves kutatásunk során a Liebowitz Szociális Szorongás Skálát, korábbi tapasztalatra vonatkozó tételeket, és a Kognitív Érzelemszabályozás Kérdőív rövidített verzióját vettük fel. A Liebowitz Szociális Szorongás Skála pszichometriai mutatóit klasszikus (faktoranalízis) és modern (IRT-elemzés) tesztelméleti módszerrel is megvizsgáltuk. Eredmények: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála megfelelő pszichometriai mutatókkal rendelkezik, és a kérdőív tételei jól diszkriminálnak a látens változó különböző szintjével (−1 és 3 szórás között) rendelkező személyek között. A nemzetközileg is jelenleg legszélesebb körben elfogadott faktorstruktúrát kis módosítással replikálni tudtuk. A kérdőív nagy szórástartományban megbízhatóan mér, így a szociális szorongás mértékéről a populáció nagy részében képes információt adni, az érintett személyeket képes jól kiszűrni. A kérdőív skálái ellenőrző kérdések alapján is megfelelően diszkriminálnak a kitöltők között, és a kognitív érzelemszabályozás adaptív és maladaptív stratégiáival az elvártnak megfelelő irányú (negatív, illetve pozitív) korrelációkat találtunk. Következtetések: A Liebowitz Szociális Szorongás Skála összességében magyar mintán megbízható és érvényes kérdőív. Alkalmazhatósága az átlagpopuláció szűrésénél, prevencióknál kiemelten fontos lehet.}, year = {2024}, eissn = {1588-2799}, pages = {73-100}, orcid-numbers = {Kiss, Botond László/0000-0003-3545-6414; Zsidó, András Norbert/0000-0003-0506-6861} } @article{MTMT:34597094, title = {Applying Q methodology to investigate computer science teachers’ preferences about students’ skills and knowledge for obtaining a degree}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34597094}, author = {Takács, Rita and Takács, Szabolcs and T. Kárász, Judit and Oláh, Attila and Horváth, Zoltán}, doi = {10.1057/s41599-024-02794-z}, journal-iso = {HUM SOC SCI COMMUN}, journal = {HUMANITIES & SOCIAL SCIENCES COMMUNICATIONS}, volume = {11}, unique-id = {34597094}, year = {2024}, eissn = {2662-9992}, orcid-numbers = {Takács, Rita/0000-0002-0314-4179; Takács, Szabolcs/0000-0002-9128-9019; T. Kárász, Judit/0000-0002-6198-482X; Oláh, Attila/0000-0001-9483-1347; Horváth, Zoltán/0000-0001-9213-2681} } @article{MTMT:34529118, title = {Can the processing of task-irrelevant threatening stimuli be inhibited? – The role of shape and valence in the saliency of threatening objects}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34529118}, author = {Pakai-Stecina, Diána Tünde and Michael, C. Hout and Bali, Cintia and Zsidó, András Norbert}, doi = {10.1016/j.actpsy.2024.104150}, journal-iso = {ACTA PSYCHOL}, journal = {ACTA PSYCHOLOGICA}, volume = {243}, unique-id = {34529118}, issn = {0001-6918}, year = {2024}, eissn = {1873-6297}, orcid-numbers = {Pakai-Stecina, Diána Tünde/0000-0003-1589-8223; Zsidó, András Norbert/0000-0003-0506-6861} }