@article{MTMT:34622416,
	title = {Shadow banking versus secondary shadow banking – The case of Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34622416},
	author = {Bethlendi, András and Mérő, Katalin},
	doi = {10.1556/204.2024.00001},
	journal-iso = {SOC ECON},
	journal = {SOCIETY AND ECONOMY},
	volume = {45},
	unique-id = {34622416},
	issn = {1588-9726},
	abstract = {In this article we analyze the Hungarian shadow banking system. We point out that the Hungarian shadow banking system is not only much less developed than that of the EU's developed countries, but also structurally different. A further specific feature of the Hungarian financial system is what we call the secondary shadow banking system, through which foreign shadow banking funds do not finance the domestic banking system directly, but through foreign interbank funds and related cross currency basis swaps. The aim of our analysis is to explore the reasons for these specificities, to analyze the risks of the Hungarian shadow banking, and secondary shadow banking systems, and to show that the interconnectedness between banking and shadow banking may not only occur through direct exposure, but also indirectly through the presence of secondary shadow banking.},
	year = {2024},
	eissn = {1588-970X},
	pages = {1},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251; Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:34565381,
	title = {Ágazati politika portfólióelméleti megközelítésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34565381},
	author = {Bethlendi, András},
	doi = {10.18414/KSZ.2024.2.131},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {71},
	unique-id = {34565381},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A tanulmány célja, hogy megvizsgálja a magyar nemzetgazdaság szerkezeti változásait a növekedés–stabilitás megközelítésében az elmúlt bő negyedszázad adatai alapján. Beazonosítottuk a nemzetgazdasági fejlődés üteme alatt, azzal közel együtt és azt jóval meghaladóan változó ágakat. Módszertanunk a pénzügyi portfólióknál alkalmazott modern portfólióelmélet megközelítése volt. Bemutattuk, hogy a nemzetgazdaság jelenlegi szerkezetéhez képest hosszabb távon akár nagymértékű pozitív elmozdulás is lehetséges. Elemzési keretünk alkalmas gazdaságpolitikai célok értékelésére is. A gazdaságpolitika által erősebben támogatott ágak közül az építőipar, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a mezőgazdaság felé történő elmozdulást nem találtuk hatékonynak növekedési–stabilitási szempontból. Vizsgálatunk megerősíti az újraiparosítási politikát kritizáló szakvéleményeket, amelyek szerint az újraiparosítás az ország átlagos növekedési ütemét nem fogja érdemben növelni. Ezt még annyival egészítjük ki, hogy stabilitási (kockázati) szempontból sem célravezető az erőltetése. Ugyanakkor egy specifikusabb, hálózatos iparpolitika javíthatja a fenti összefüggéseket.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: G11, O11, O14, O25.},
	year = {2024},
	pages = {131-153},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251}
}

@article{MTMT:34134421,
	title = {Árnyékbankrendszer Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34134421},
	author = {Bethlendi, András and Mérő, Katalin},
	doi = {10.18414/KSZ.2023.9.1001},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {70},
	unique-id = {34134421},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Cikkünkben a magyar árnyékbankrendszert elemezzük. Rámutatunk arra, hogy a magyarországi árnyékbankrendszer nemcsak sokkal fejletlenebb, mint a fejlett EU-országok árnyékbankrendszere, hanem szerkezetileg is lényegesen különbözik attól. A hazai pénzügyi rendszer nem követte azokat a strukturális változásokat, amelyek a fejlett országokban történtek az elmúlt két évtizedben. További sajátossága a magyar rendszernek az általunk másodlagos árnyékbankrend­szer­nek nevezett jelenség, nevezetesen: a külföldi piaci – árnyékbanki – források nem közvetlenül, hanem a külföldi bankközi forrásokon és a hozzájuk kapcsolódó derivatív eszközökön keresztül jelennek meg a hazai bankrendszerben. Elemzésünk célja, hogy feltárjuk ezeknek a sajátosságoknak az okait, elemezzük, hogy a hazai árnyék­bank­rend­szer milyen kockázatokat hordoz, illetve rámutassunk ezeknek a sajátosságoknak és kockázatoknak a pénzügyi szektor további fejlődését befolyásoló néhány következményére.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: G10, G20.},
	year = {2023},
	pages = {1001-1020},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251; Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:34047628,
	title = {A világ legértékesebb oktatástechnológiai vállalatai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34047628},
	author = {Bethlendi, András and Szőcs, Árpád},
	doi = {10.47630/KULG.2023.67.5-6.86},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {67},
	unique-id = {34047628},
	issn = {0324-4202},
	abstract = {A világméretű koronavírus-járvány évei az oktatástechnológiai (educational technology – edtech) startupok számára kivételes környezetet teremtettek. Az oktatási intézmények és a vállalatok számára megnőtt annak a jelentősége, hogy a tudásátadáshoz milyen online eszközöket tudnak igénybe venni. Az elmúlt két évben közel megduplázódott azon oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó startup-magánvállalkozások száma, amelyek piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt (unikornisstartup). Ez a tanulmány három területet vizsgál. Az első az edtechunikornisok eloszlása a világ legjelentősebb startup-ökoszisztémái között. Bár az Egyesült Államokban hagyományosan erős az innovációs környezet, az oktatástechnológia terén Kínában már több unikornisstartup van. A nemzetközi rangsorban a harmadik legnagyobb szereplő India. A második az üzletimodell-innovációk szerepe az edtechunikornisok növekedésében: hogyan tudtak alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez. A harmadik terület a technológiai óriásvállalatok (big techek) mint új szereplők megjelenése az edtechpiacon. Az elmúlt évek kivételes növekedési lehetőségei erőteljes fejlődési kényszerrel, a verseny erősödésével és új versenytársak megjelenésével párosultak.},
	year = {2023},
	pages = {86-106},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251}
}

@article{MTMT:33637738,
	title = {A technológiai óriásvállalatok hatása a pénzügy-technológiai ökoszisztémákra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33637738},
	author = {Bethlendi, András and Szőcs, Árpád},
	doi = {10.18414/KSZ.2023.2.213},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {70},
	unique-id = {33637738},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A kapcsolódó szakirodalom a pénzügy-technológiai (fintech) ökoszisztéma fő szereplőinek elsősorban a hagyományos pénzintézeteket, a startupokat és a szabályozó hatóságokat tekinti. Egyes megközelítések ezt még kiegészítik az ügyfelekkel és technológiai fejlesztőkkel. A technológiai óriásvállalatok (big tech) azonban – amelyek az elmúlt években igen aktívvá váltak a pénzügyi szolgáltatások terén – nem szerepelnek ezekben a modellekben. Intenzív vállalatfelvásárlási gyakorlatuk tovább erősíti az iparági pozíciójukat az organikus növekedés mellett. Versenyelemzésünk rávilágít arra, hogy a technológiai óriásvállalatok versenyelőnye – a tényezőellátottság és keresleti feltételek egyes dimenziói terén – jelentős a bankokhoz és a fintech startupokhoz képest. A big tech vállalatok először a hagyományos pénzügyi intézmények és a fintech startupok partnereivé váltak, ma már azonban a pénzügy-technológiai ökoszisztémák önálló, meghatározó tagjainak tekinthetők. A tanulmány kitér a jelenséggel kapcsolatos kockázatok és szabályozási lehetőségek bemutatására is.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: G21, G23, G38, M13.},
	year = {2023},
	pages = {213-232},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251}
}

@article{MTMT:33753868,
	title = {Geographical and sectoral overview of the most valuable start-ups},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33753868},
	author = {Bethlendi, András and Szőcs, Árpád},
	doi = {10.22503/inftars.XXII.2022.4.2},
	journal-iso = {INF TARS},
	journal = {INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT},
	volume = {22},
	unique-id = {33753868},
	issn = {1587-8694},
	abstract = {Our research aimed to identify the causes for the increase in the number of unicorn start-ups by analyzing the geographical and sectoral factors in two main online databases. The United States, with a traditionally strong innovation ecosystem, is leading the way in creating successful start-ups, but China, India and some European countries are also showing considerable results. The number of unicorns, referring to privately held start-ups worth more than $1 billion, is significantly influenced by qualitative factors (ecosystem development) and the size of the economy (nominal GDP). Therefore, small economies (like Israel) can only be included in the top 10 unicorn countries if their ecosystem is especially developed. The global pandemic has accelerated the digital transformation in several sectors. Fintech, e-commerce, internet, software and AI services are areas where unicorns have been able to achieve significant value growth. Introducing the attributes of these start-ups can be an inspiration for students in economics courses and can serve as illustrative examples in the related curricula.},
	year = {2022},
	pages = {15},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251}
}

@inbook{MTMT:33646008,
	title = {Kelet-Közép Európa árnyékbankrendszerének sajátosságai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33646008},
	author = {Bethlendi, András and Mérő, Katalin},
	booktitle = {Szemelvények a BGE kutatásaiból},
	doi = {10.29180/978-615-6342-49-2_4},
	unique-id = {33646008},
	year = {2022},
	pages = {27-33},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251; Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}

@article{MTMT:33628413,
	title = {Limits of household's energy efficiency improvements and its consequence – A case study for Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33628413},
	author = {Gróf, Gyula István and Janky, Béla and Bethlendi, András},
	doi = {10.1016/j.enpol.2022.113078},
	journal-iso = {ENERG POLICY},
	journal = {ENERGY POLICY},
	volume = {168},
	unique-id = {33628413},
	issn = {0301-4215},
	year = {2022},
	eissn = {1873-6777},
	orcid-numbers = {Gróf, Gyula István/0000-0002-6359-768X; Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251}
}

@inproceedings{MTMT:33153100,
	title = {Green finance: the neglected consumer demand},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33153100},
	author = {Bethlendi, András},
	booktitle = {Sustainable Development Problems and Perspectives - 2022},
	unique-id = {33153100},
	year = {2022},
	pages = {12-13},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251}
}

@article{MTMT:33065793,
	title = {Measuring shadow banking in Central and Eastern European countries: A new dataset, 2004-2019},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33065793},
	author = {Bethlendi, András and Mérő, Katalin},
	doi = {10.15196/RS120405},
	journal-iso = {REG STAT},
	journal = {REGIONAL STATISTICS},
	volume = {12},
	unique-id = {33065793},
	issn = {2063-9538},
	abstract = {There is hitherto no consensus on the measurement of shadow banking phenomena. The differences can be attributed to the various conceptual definitions of the shadow banking system, lack of data, and difficulties of data compilation. This study developed a unique dataset for measuring the size and main structural characteristics of the shadow banking systems of 11 Central and Eastern European Union (EU) member states. Using several publicly available datasets, the authors constructed an annual database for 2004???2019 as a tool to reliably analyse the region???s shadow banking system. To compare these data with those of Western European countries, the study compiled a dataset using the same methodology for three developed Western European countries. The findings show that the size of shadow banking in Central and Eastern European countries relative to their gross domestic product (GDP) is much smaller and its structure significantly different from that in developed EU countries.},
	keywords = {Central and eastern europe; Shadow banking; financial structure},
	year = {2022},
	eissn = {2064-8243},
	pages = {112-131},
	orcid-numbers = {Bethlendi, András/0000-0003-3219-0251; Mérő, Katalin/0000-0002-8180-4371}
}