@article{MTMT:35709381,
	title = {An updated reference genome of Barbatula barbatula (Linnaeus, 1758)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35709381},
	author = {Laczkó, Levente and Nagy, Nikoletta Andrea and Nagy, Ágnes and Maroda, Ágnes and Sály, Péter},
	doi = {10.1038/s41597-025-04469-z},
	journal-iso = {SCI DATA},
	journal = {SCIENTIFIC DATA},
	volume = {12},
	unique-id = {35709381},
	abstract = {The stone loach Barbatula barbatula is a benthic fish species widely distributed throughout Europe, primarily inhabiting stony upper sections of stream networks. This study presents an updated genome assembly of B. barbatula , contributing to the species’ available genomic resources for downstream applications such as conservation genetics. The draft assembly was 550 Mbp in size, with an N50 of 11.21 Mbp. We used the species’ available chromosome scaffolds to finish the genome. The final assembly had a BUSCO score of 96.7%. We identified 23270 protein-coding genes, and the proteome exhibited high completeness with BUSCO (93.1%) and OMArk (90.81%). Despite using multiple approaches to reduce duplicate contigs, we observed a relatively high duplicate ratio of 6.1% (BUSCO) and 8.52% (OMArk) in the annotations. We aimed to find microsatellite loci present in both the species’ publicly available genome and the new assembly to aid marker development for downstream analyses. This dataset serves as a reference for genomic analysis and is useful for developing markers to study the species’ biodiversity and support conservation efforts.},
	year = {2025},
	eissn = {2052-4463},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:36090531,
	title = {Vízfolyások HMMFI indexcsaláddal végzett ökológiai állapotminősítésének hely- és időhatással, valamint a minősítéshez használt minták számával való kapcsolata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36090531},
	author = {Sály, Péter and Erős, Tibor},
	journal-iso = {PISCES HUNGARICI},
	journal = {PISCES HUNGARICI},
	volume = {17},
	unique-id = {36090531},
	issn = {1789-1329},
	year = {2025},
	eissn = {3057-8876},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:36173605,
	title = {Adatok a Tarnából 2023. évben kimutatott új és korábban ritkán észlelt halfajok előfordulásáról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36173605},
	author = {Szepesi, Zsolt and Maroda, Ágnes and Csipkés, R. and Sály, Péter},
	journal-iso = {PISCES HUNGARICI},
	journal = {PISCES HUNGARICI},
	unique-id = {36173605},
	issn = {1789-1329},
	year = {2025},
	eissn = {3057-8876},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:34847680,
	title = {Effectiveness of fishways on the Pinka Stream and the Rába River, Central Europe: An evaluation with species from the order Cypriniformes},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34847680},
	author = {Sály, Péter and Sallai, Márton and Sallai, Zoltán},
	doi = {10.1002/rra.4285},
	journal-iso = {RIVER RES APPL},
	journal = {RIVER RESEARCH AND APPLICATIONS},
	volume = {40},
	unique-id = {34847680},
	issn = {1535-1459},
	abstract = {This study assessed the functional effectiveness in terms of passage proportion of three fishways, one nature‐like bypass, one partly nature‐like bypass and partly technical pool‐type and one completely technical, on the Pinka Stream and Rába River in Western Hungary. Radio frequency identification with passive integrated transponder tagging was used to collect data on the upstream passage. A total of 2976 tagged individuals were included in the study; 2863 individuals were either barbel ( Barbus barbus ), nase ( Chondrostoma nasus ) or chub ( Squalius cephalus ), which were chosen as model species, and 113 individuals belonged to four other species. There were 540 individuals of the model species and 18 individuals of the other species detected while successfully ascending one of the fishways. The time‐to‐event (survival) analysis of the data of the model species revealed significant species‐specific differences in passage probability between the fishways. The passage probabilities of the barbel were the highest, and those of the nase were the lowest at all three fishways. The findings demonstrate that single‐species evaluations can lead to incorrect conclusions on fishway effectiveness. Technical fishways can be as effective as nature‐like ones, and hybrid solutions (technical fishways combined with nature‐like bypasses) can function as well. The limitations of the study and recommendations for further evaluations are also discussed.},
	year = {2024},
	eissn = {1535-1467},
	pages = {1183-1194},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:35457784,
	title = {Halfaunisztikai adatok az Ipoly ipolytölgyesi duzzasztómű alatti szakaszáról},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35457784},
	author = {Sály, Péter and Szalóky, Zoltán and Maroda, Ágnes},
	doi = {10.20331/AllKoz.2024.109.1-2.5},
	journal-iso = {ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK},
	journal = {ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {109},
	unique-id = {35457784},
	issn = {0002-5658},
	abstract = {Az ipolytölgyesi duzzasztó a Duna felől az első műtárgy, amely nehezíti a halak hosszirányú átjárhatóságát. Kutatásunkban a duzzasztómű alatti folyószakasz halfaunáját vizsgáltuk egyetlen alkalommal, 2023. szeptember 11-én, a kora őszre jellemző alacsony vízállásnál. Összesen 25 hal- és egy tízlábú rákfajt (cifrarák, Faxonius limosus) mutattunk ki. Az Ipoly alsó szakaszán Ipolytölgyesről korábban szakcikkekben közölt adatokhoz képest újszerű észlelésnek számít a védett széles durbincs, és megerősítő észlelésnek a fokozottan védett német bucó és magyar bucó előkerülése. A fogott halak nagy része a 0+ és juvenilis korosztályhoz tartozott, különösen a márna ivadéka volt jelen nagy számban. Ez azt jelzi, hogy az ipolytölgyesi folyószakasz értékes szaporodóhely és ivadékbölcső is egyben nem csak az Ipolyban élő, hanem a dunai halpopulációk számára is.},
	year = {2024},
	eissn = {2786-3565},
	pages = {1-6},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:35639127,
	title = {A Torna-patak Ajka városán át futó szakaszának halfaunisztikai és élőhelyi vizsgálata},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35639127},
	author = {Sály, Péter and Duleba, Mónika},
	doi = {10.20331/AllKoz.2024.109.1-2.3},
	journal-iso = {ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK},
	journal = {ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {109},
	unique-id = {35639127},
	issn = {0002-5658},
	abstract = {A dolgozat adatokat közöl a Torna-patak Ajka városán keresztül futó szakaszának halfaunájáról és dokumentálja a pataki élőhely állapotát. A terepi adatgyűjtés egyszeri alkalommal, 2023 májusában történt, Ajkán belül öt, egyenként 150 m hosszú mintavételi szakaszon. A halállomány mintázását követően öt olyan élőhelyi változóról rögzítettünk adatokat, melyek befolyásolhatják a halak patakon belüli eloszlását, előfordulását. Eredményül összesen négy halfaj (Barbatula barbatula, Gobio gobio complex, Rutilus rutilus, Squalius cephalus) 13 egyede került elő. A mintavételi helyenként fogott fajszám egy és kettő között, az összegyedszám pedig egy és öt között változott. A kimutatott halfajok mind természetesen honosak voltak, köztük kettő védett faj volt, és nem találtunk fokozottan védett, közösségi jelentőségű (Natura 2000), valamint idegenhonos halfajt. Járulékos fogásként a folyami rák (Astacus astacus) és fiatal zöld békák (Pelophylax spp.) példányaival találkoztunk. A területen a Torna-patak hidrogeológiai szempontból módosított, illetve erősen módosított. A dolgozat az élőhely ökológiai, illetve halfauna szempontjából várhatóan kedvező hatású kezelésére vonatkozó javaslatokat is tárgyalja.},
	year = {2024},
	eissn = {2786-3565},
	pages = {29-42},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:33575179,
	title = {Effects of a nuclear power plant warmwater outflow on environmental conditions and fish assemblages in a very large river (the Danube, Hungary)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33575179},
	author = {Füstös, Vivien and Sály, Péter and Szalóky, Zoltán and Tóth, Balázs and Vitál, Zoltán and Specziár, András and Fleit, Gábor and Baranya, Sándor and Józsa, János and Erős, Tibor},
	doi = {10.1002/eco.2512},
	journal-iso = {ECOHYDROLOGY},
	journal = {ECOHYDROLOGY},
	volume = {16},
	unique-id = {33575179},
	issn = {1936-0584},
	abstract = {Direct or indirect effects of nuclear power plants' (NPPs) warmwater effluents on the structure of biotic assemblages are poorly known in very large rivers. We examined changes in physical habitat structure, temperature condition and their possible effects on the structure of Danubian fish assemblages due to the outflow of the Paks NPP's warmwater channel, in Hungary. Seasonal surveys conducted both upstream and downstream from the outfall showed that its hydromorphological effects were generally local and comparable to natural or other anthropogenic hydromorphological changes. The effect of the returned cooling water was more apparent in the seasonally recorded surface water temperatures and depended highly on the spatial positioning of the sampling sites. However, environmental and spatial variables accounted only for a low amount of variance in case of both shoreline and offshore fish assemblage data. Overall, we found that the outflow exerted only a local scale effect on the structure of Danubian fish assemblages. Rather, fish assemblages varied largely both inshore and offshore, which dynamics overruled any effects of the artificially elevated temperature. Our study highlights the importance of the assessment of hydrogeomorphological variability of rivers and their influence on fish assemblage variability when examining spatial effects of thermal pollution.},
	keywords = {SUBSTRATE; fish; Danube River; habitat use; geomorphology; thermal pollution},
	year = {2023},
	eissn = {1936-0592},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063; Baranya, Sándor/0000-0001-5832-9683; Józsa, János/0000-0001-7119-7697}
}

@article{MTMT:33845493,
	title = {Hydrology is a major influence on amphibian abundance in a large European floodplain},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33845493},
	author = {Hamer, Andrew and Czeglédi, István and Gál, Blanka and Sály, Péter and Szalóky, Zoltán and Preiszner, Bálint and Erős, Tibor},
	doi = {10.1111/fwb.14104},
	journal-iso = {FRESHWATER BIOL},
	journal = {FRESHWATER BIOLOGY},
	volume = {68},
	unique-id = {33845493},
	issn = {0046-5070},
	abstract = {River–floodplain ecosystems play a crucial role in connecting landscape patches through hydrological connectivity, but they are among the most threatened ecosystems. Floodplains provide important habitat for amphibians by connecting aquatic and terrestrial habitats. Modifications to floodplain hydrology can impact amphibian communities, yet few studies have examined amphibian metacommunities in floodplain wetlands.},
	year = {2023},
	eissn = {1365-2427},
	pages = {1303-1318},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:33865474,
	title = {Relative importance of meso- and microhabitat features in the within-reach spatial distribution of size-structured fish assemblages in small streams},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33865474},
	author = {Maroda, Ágnes and Sály, Péter},
	doi = {10.1111/eff.12723},
	journal-iso = {ECOL FRESHW FISH},
	journal = {ECOLOGY OF FRESHWATER FISH},
	volume = {32},
	unique-id = {33865474},
	issn = {0906-6691},
	abstract = {This study aimed to explore the relative importance of mesohabitat and microhabitat features, as well as the spatial and within-day temporal covariates, on the body size-related within-reach spatial distribution of stream-dwelling fishes in a highland-type and a sub-mountainous-type stream in Central Europe. During daytime, point abundance sampling was applied to catch the fish, and environmental data were recorded at the sampling points (microhabitat features) and along the transects that crossed the sampling points (mesohabitat features). Variance partitioning revealed similar patterns in the size-classified fish data for the two streams. Microhabitat features had a greater explained variance than mesohabitat features. The majority of the mesohabitat influence emerged as variance shared with the microhabitat influence. The pure spatially explained variance proportion was lower than the variance explained purely by the environmental features (meso and micro together), and no temporally explained variance was found. Many species showed body size-related environmental associations. The results suggest that the different-scale habitat features act in a hierarchical way on the within-reach fish distribution. Meso-scale features may determine a great proportion of the micro-scale habitat variability and micro-scale conditions may directly affect how fish select places to stay as a function of both species identity and body size. The restoration of meso-scale environmental diversity can effectively contribute to the protection of size-structured populations in sub-mountainous and highland streams.},
	keywords = {microhabitat use; length-frequency distribution; fine spatial scale; ontogenetic habitat shift; ontogenetic niche narrowing; size classification},
	year = {2023},
	eissn = {1600-0633},
	pages = {656-372},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}

@article{MTMT:34179487,
	title = {Alapszemlélet halak biodiverzitásának monitorozásához},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34179487},
	author = {Sály, Péter},
	doi = {10.20331/AllKoz.2023.108.1-2.4},
	journal-iso = {ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK},
	journal = {ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK},
	volume = {108},
	unique-id = {34179487},
	issn = {0002-5658},
	abstract = {A cikk röviden összefoglalja a biodiverzitás monitorozásának mivoltját, jelentőségét, céljait. Emellett a halak biodiverzitási monitorozására vonatkozóan bemutat egy az eddigi hazai gyakorlaton és tapasztalatokon nyugvó alapszemléletbeli javaslatot. A cikk célja a monitorozás mint rendszerezett kutatásmódszertani eljárás jelentőségének megvilágítása a biodiverzitás pillanatnyi állapotának és időbeli változásának megismerésében, ami különösen a tudományos kutatásban kevéssé jártas, ugyanakkor a monitorozásokban közreműködő gyakorlati és döntéshozatali szakemberek számára lehet hasznos. Emellett a cikkben levő fogalomértelmezések a tudományos kutatók monitorozásról alkotott személetének egységesítését is támogathatják. A bemutatott elvek és szempontok így támpontot adhatnak a monitorozási programok tervezéséhez és fejlesztéséhez. Végül, a cikk érvel amellett, hogy a monitorozás egy erre a célra létesített intézményi keretben működhet igazán eredményesen.},
	year = {2023},
	eissn = {2786-3565},
	pages = {57-84},
	orcid-numbers = {Sály, Péter/0000-0002-3936-2063}
}