@article{MTMT:32093028,
	title = {High resolution architecture of neotectonic fault zones and post-8-Ma deformations in western Hungary: Observations and neotectonic characteristics of the fault zone at the Eastern Lake Balaton},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32093028},
	author = {Visnovitz, Ferenc and Jakab, Benjamin and Czecze, Barbara and Hámori, Z and Székely, Balázs and Fodor, László and Horváth, Ferenc},
	doi = {10.1016/j.gloplacha.2021.103540},
	journal-iso = {GLOBAL PLANET CHANGE},
	journal = {GLOBAL AND PLANETARY CHANGE},
	volume = {203},
	unique-id = {32093028},
	issn = {0921-8181},
	abstract = {Lake Balaton (Hungary), the largest lake in Central Europe, formed by the interplay of tectonic and external forces. Its shallow water and young soft sediments together allow to carry out ultra-high resolution reflection seismic surveys to investigate shallow tectonic structures and near surface stratigraphy at depth of ca. 0–30 m. To document neotectonics of the eastern lake basin and its onshore surroundings to the East, we have integrated new ultra-high-resolution seismic-reflection data with deeper penetrating multichannel lake and land seismic profiles, regional geological, geophysical and seismicity data, and geomorphological observations. Combined use of these different data sets provided an opportunity to understand better, how these different types and scales of structural features are linked.
		
		In our study area, late middle to late Miocene formations compose a deepening than shallowing sedimentary cycle from terrestrial clastic through offshore marl and deltaic sequence filling up the basin between ca. 8.6 to 7.5 Ma. The deltaic sequence is unconformably overlain by erosional remnants of late Pleistocene fluvial deposits and a mantle of latest Pleistocene to Holocene lake mud. Post-early Miocene deformation history involved two phases; a latest middle to early late Miocene transtension and a dominantly strike-slip regime with locally transpressional or transtensional character. The latter neotectonic phase reactivated the earlier faults and resulted in the propagation of 4 major fault zones across the complete late Miocene sequence. The resulting young faults show segmented geometry, stepovers, and connecting splays. The deformation also induced the modest but penetrative folding of the highest preserved Miocene deltaic sequence. The change in deformation style could happen during the late-stage of delta formation, at ca. 8 Ma although a slightly younger timing is not excluded. Faults imaged offshore apparently do not offset the Holocene lacustrine mud by discrete fractures, but the improved distribution map of recent seismicity and morphotectonic indices along their onshore continuations suggests that several segments of the fault pattern are still active, and might be capable of generating earthquakes. Integration of these different data provided an opportunity to understand better, how these different types and scales of structural features are linked and evolved one after another.},
	keywords = {Lake Balaton; shear zone; Neotectonics; ultra-high resolution; Fault segmentation; Fault pattern; Offshore reflection seismic},
	year = {2021},
	eissn = {1872-6364},
	orcid-numbers = {Visnovitz, Ferenc/0000-0002-7040-0080; Székely, Balázs/0000-0002-6552-4329}
}

@{MTMT:31924989,
	title = {Lóczy Lajos életműve},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31924989},
	author = {Horváth, Ferenc and Gábris, Gyula and Brezsnyánszky, Károly},
	booktitle = {A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán},
	unique-id = {31924989},
	year = {2020},
	pages = {11-47}
}

@{MTMT:31624121,
	title = {Törésrendszer a Balaton alatt},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31624121},
	author = {Visnovitz, Ferenc and Horváth, Ferenc},
	booktitle = {A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán},
	unique-id = {31624121},
	year = {2020},
	pages = {91-105},
	orcid-numbers = {Visnovitz, Ferenc/0000-0002-7040-0080}
}

@book{MTMT:31571798,
	title = {A Balaton kutatása Lóczy Lajos nyomdokán},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31571798},
	isbn = {9789638221797},
	editor = {Babinszki, Edit and Horváth, Ferenc},
	publisher = {Hungarian Geological Society},
	unique-id = {31571798},
	year = {2020}
}

@article{MTMT:30919875,
	title = {The use and beauty of ultra-high-resolution seismic reflection imaging in late quaternary marine volcaniclastic settings, bay of Naples, Italy},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30919875},
	author = {Sacchi, M. and Caccavale, M. and Corradino, M. and Esposito, G. and Ferranti, L. and Hámori, Z. and Horváth, Ferenc and Insinga, D. and Marino, C. and Matano, F. and Molisso, F. and Natale, J. and Passaro, S. and Pepe, F. and Tóth, T.},
	doi = {10.23928/foldt.kozl.2019.149.4.371},
	journal-iso = {FÖLDTANI KÖZLÖNY},
	journal = {FÖLDTANI KÖZLÖNY},
	volume = {149},
	unique-id = {30919875},
	issn = {0015-542X},
	year = {2019},
	eissn = {2559-902X},
	pages = {371-394}
}

@article{MTMT:30919786,
	title = {A regional alpine graphite décollement level beneath the nw pannonian basin},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30919786},
	author = {Tari, Gábor and Németh, V. and Horváth, Ferenc and Wesztergom, Viktor},
	doi = {10.23928/foldt.kozl.2019.149.3.279},
	journal-iso = {FÖLDTANI KÖZLÖNY},
	journal = {FÖLDTANI KÖZLÖNY},
	volume = {149},
	unique-id = {30919786},
	issn = {0015-542X},
	year = {2019},
	eissn = {2559-902X},
	pages = {279-294}
}

@{MTMT:30843258,
	title = {Szeizmikus kutatások a Balatonon: az elmúlt három évtized balatoni vízi szeizmikus kutatásai az ELTE–GEOMEGA szemszögéből},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30843258},
	author = {Visnovitz, Ferenc and Horváth, Ferenc and Hámori, Z and Tóth, Tamás},
	booktitle = {Földtani és Geofizikai Vándorgyűlés az évfordulók fényében, Balatonfüred, 2019. október 3-5.},
	unique-id = {30843258},
	abstract = {A Balaton földtani kutatásai mögött egy folyamatosan bővülő és rendkívül részletgazdag szeizmikus adatrendszer áll, amely alapján a tavi üledékek valamint a tó alatt maximálisan néhány 100 m mélységig települő „prebalatoni” (elsősorban felső-miocén) rétegek ismerhetők meg. Míg a tó közvetlen környezetének szeizmikus leképezésére az egyre növekvő beépítettség és a nagy gépjármű forgalommal rendelkező utak és autópályák miatt egyre kevésbé nyílik módunk, addig a tó területén a vízi egy- és többcsatornás mérések továbbra is rendkívüli részletgazdagságban tárják elénk a Dunántúli-közép-hegység déli előterének geológiáját és szerkezeti viszonyait (Tóth et al. 2010, Balázs et al. 2013). A tavi szeizmikus kutatások alapjait a Cserny Tibor és Ruben Corrada által vezetett ún. „kubai” felmérés alapozta meg (Cserny & Corrada 1989; 1990) az 1980-as évek végén. Ez a kutatás úttörő módon, egy egységes és regionális szelvényháló mentén igazolta a tengeren használatos sekély szeizmikus mérések rendkívüli hatékonyságát a Balaton területén. A kezdeti sikerek további rétegtani és szerkezeti kutatásra ösztönözték a geofizikával és földtannal foglalkozó hazai kutatókat és 1993-tól kezdődően Horváth Ferenc professzor vezetése alatt egy új adatbázis építése kezdődött a Geomega Kft. és az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének összefogásában. A nápolyi és brémai szakembereket is bevonó munkák eredményeként, az elmúlt 25 évben, egy több ezer kilométernyi szelvényt magába foglaló, egységes adatbázis állt össze (Geomega-ELTE Balatoni Szeizmikus Adatbázis). Utóbbi a tó szinte teljes területének ultranagy felbontású földtani térképezését teszi lehetővé. A szeizmikus mérések során többféle jelforrást és észlelő eszközt is alkalmaztak, így a különféle mérési módszerek révén, más és más mélységekig és különböző vertikális felbontással láthatjuk a tó alatti rétegeket. A legtöbbet használt eszköz (1997–2017) az ún. IKB-Seistec™ (Simpkin & Davis 1993) berendezés volt, melynek deciméteres felbontása és 20–40 méteres behatolása a tavi és közvetlen a tó alatti rétegek feltárás léptékű vizsgálatát engedi meg. Az adatbázis ultranagy felbontású Seistec™ szelvényeit elsősorban a tómedence morfológiájának, a tavi üledékek vastagságviszonyainak és felépítésének (Szafián et al. 2007, Novák et al. 2010; Zlinszky et al. 2010, Visnovitz & Horváth 2013, Visnovitz et al. 2015a, Kiss et a.l 2018) valamint a tó alatt húzódó balos jellegű nyírási zóna részletes térképezésére (Bada et al. 2010, Visnovitz et al. 2015b, Jakab et al. 2017) használhatjuk fel, de emellett értékes információt szolgáltatnak a Balaton alatti késő-miocén sekélyvízi-deltasíksági üledékciklusok részletes belső felépítésének vizsgálatához is (Sztanó & Magyar 2007, Horváth et al. 2010).A regionális léptékű szerkezeti és rétegtani értelmezésre az adatbázis nagyfelbontású egycsatornás, ún. „olasz” szelvényei (Sacchi et al. 1998, 1999; Horváth et al. 2010; Visnovitz et al. 2013) és a „brémai” vagy „német” többcsatornás szelvények (Tóth et al 2010, Balázs et al. 2013, Németh 2013) adnak lehetőséget. Utóbbi adatrendszer a tó keleti felét fedi le. Ezen szelvények alapján a kb. 7–9 millió éves sekély, néhány 10 méteres vízben képződött, pannóniai korú deltaciklusok kiépülése, az ezekhez kapcsolódó relatív vízszintváltozások valamint a neotektonikus szerkezetek aljzati törésekkel való összekapcsolódása vizsgálható (Bada et al. 2010, Horváth et al 2010, Sztanó et al. 2013, Visnovitz 2013, Visnovitz et al. 2015b, c, 2018). A szeizmikus értelmezés eredményeit a tó területén végzett további geofizikai mérésekkel (elektromos szondázási görbék, mágneses felmérés, gravitációs eredmények) kombinálva várhatóan a tó alatti prekainozoos aljzat felépítése és szerkezeti tagoltsága is jobban megismerhető lesz. A 2014–2017 közötti sikeres partközeli mérések révén a korábban iszapgázok árnyékában meg-búvó partközeli hordalékkúpok és a „tihanyi kút” belső szerkezete is jobb megvilágítást nyert. Ezen eredmények tükrében, megfelelő koradatok birtokában a tavi üledékciklusok és a feliszapolódás története is szisztematikus térképezhető és rekonstruálható lesz, amely a jövőben az ultranagy felbontású balatoni szelvényháló egy új felhasználási irányát jelentheti majd. Mindezek kapcsán, az elmúlt évben a kubai szelvények digitális integrációja is megkezdődött, így remélhetőleg hamarosan a teljes Balatoni szeizmikus adatrendszer egy egységes adatbázisban fog majd rendelkezésünkre állni.},
	year = {2019},
	pages = {20-22},
	orcid-numbers = {Visnovitz, Ferenc/0000-0002-7040-0080}
}

@article{MTMT:30391809,
	title = {Mágneses mérések a Balatonon: Észlelt anomáliák és az eredmények értelmezése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30391809},
	author = {Visnovitz, Ferenc and Hegyi, B and Balázs, Attila and Raveloson, Andrea and Rozman, Gábor and Lenkey, László and Lenkey-Bőgér, Á and Király, Á and Pethe, Mihály and Kudó, I and Kovács, Péter Gábor and Csontos, András Attila and Heilig, Balázs and Vadász, G and Horváth, Ferenc},
	journal-iso = {MAGYAR GEOFIZIKA},
	journal = {MAGYAR GEOFIZIKA},
	volume = {59},
	unique-id = {30391809},
	issn = {0025-0120},
	abstract = {Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 2006-ban publikálta Magyarország revideált mágneses ΔZ (vertikáliskomponens-) anomália-térképét, amely áttekintő képet ad hazánk mágneses hatóiról. Bár vulkanológiai és geodinamikai szempontból is egyaránt érdekes, a Balaton területének mágneses anomáliáit ez a térkép nem mutatja, mivel méréstechnikai okok miatt korábban nem volt mérés a vízen. Balaton-kutatási programja keretében az ELTE Geofi zikai és Űrtudományi Tanszéke 2010–2016 között részletes és átfogó mágneses totáltér- (T) méréseket végzett a tó teljes területén.
		Az új mérések egységes feldolgozásával és transzformációjával sikeresen kiegészítettük az országos térképet és több, korábban ismeretlen mágneses anomáliát azonosítottunk a tómedence területén.
		A térség földtani és tektonikai adottságai alapján arra jutottunk, hogy a tó nyugati felében a Bakony–Balatonfelvidék Vulkáni Terület (BBFVT) legdélebbi tagjait, míg a tó középső és keleti medencéjében, a Balaton alatt húzódó szerkezeti zónával összefüggésben álló vonalszerű anomáliákat lehetett kimutatni.},
	year = {2018},
	eissn = {2677-1497},
	pages = {117-128},
	orcid-numbers = {Visnovitz, Ferenc/0000-0002-7040-0080; Balázs, Attila/0000-0003-2948-0397; Raveloson, Andrea/0000-0001-9385-0888; Lenkey, László/0000-0003-4236-4075; Heilig, Balázs/0000-0002-7964-0048}
}

@{MTMT:30329442,
	title = {Tectonics and sedimentation during juxtaposition of ALCAPA and Tisza micro-continental blocks along the Kapos Line (Mid-Hungarian fault zone)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30329442},
	author = {Musitz, Balázs and Selmeczi, Ildikó and Markos, Gábor and Bereczki, László and Horváth, Ferenc},
	booktitle = {XXI International Congress of the CBGA, Abstracts: Advances of Geology in southeast European mountain belts},
	unique-id = {30329442},
	year = {2018}
}

@article{MTMT:30311682,
	title = {A Tihanyi-kút morfológiája ultranagy felbontású balatoni szeizmikus mérések alapján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30311682},
	author = {Kiss, A and Visnovitz, Ferenc and Timár, Gábor and Hámori, Z and Horváth, Ferenc},
	journal-iso = {MAGYAR GEOFIZIKA},
	journal = {MAGYAR GEOFIZIKA},
	volume = {59},
	unique-id = {30311682},
	issn = {0025-0120},
	abstract = {2014 tavaszán nagy felbontású vízi szeizmikus méréseket végeztünk a Tihanyi-szoros térségében a korábbi kiterjedt mérési
		hálózat kiegészítéseként. A mérések vonalszerű szelvények mentén folytak, és a vonalak sűrű elhelyezkedése lehetővé
		tette, hogy megszerkesszük a szoros új szintvonalas mélységtérképét. A felmérés megmutatta, hogy a Tihanyi-kút legmélyebb pontja ma a félsziget déli csücske előtt, a révkikötőtől keleti irányban, mintegy 200–300 méterre helyezkedik el.
		Mélysége a méréskori vízszinthez (104,7 mBf ) képest közel 11 méter. A kút árka ma közel lineáris, csapása DNY–ÉK-i
		irányú. A szeizmikus szelvények értelmezése, valamint a kapott medertérkép korábbi térképekkel történt összevetése
		alapján a mederfenék morfológiájának időbeli változása volt kimutatható. A változások oka feltehetően a szorosban a
		tólengés (seiche) hatására kialakuló erős vízáramlás miatti erózió és üledékáthalmozás.},
	year = {2018},
	eissn = {2677-1497},
	pages = {53-64},
	orcid-numbers = {Visnovitz, Ferenc/0000-0002-7040-0080; Timár, Gábor/0000-0001-9675-6192}
}