@article{MTMT:34243718,
	title = {The Reorganization of Hungarian Sociology after the 1956 Revolution},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34243718},
	author = {Szabari, Veronika},
	doi = {10.2478/aussoc-2023-0007},
	journal-iso = {ACTA UNIV SAP SOC AN},
	journal = {ACTA UNIVERSITATIS SAPIENTIAE SOCIAL ANALYSIS},
	volume = {13},
	unique-id = {34243718},
	issn = {2069-7449},
	abstract = {The history of Hungarian sociology in the state-socialist period can certainly be described in terms of a general Central and Eastern Europe (CEE) historical model, the most important feature of which is the undivided power of the Communist Party. Under such conditions, the Soviet Union and local political power holders had a direct influence on the institutionalization and functioning of sciences, including sociology. The study contributes to understanding the social impact of the 1956 revolution, particularly its crushing effect on the development of Hungarian sociology in relation to the general model. Firstly, the early development of sociology in the Soviet Union and most state-socialist countries in the 1950s was blocked in Hungary by the 1956 revolution. The trauma of the 1956 revolution made all groups of society, including the intelligentsia, realize that the system could not be changed in the long term. At the same time, it made it clear to the political authorities that the system could not be maintained in the long run with methods of the past. As a result, Kádár’s consolidation relied heavily on a compromising intelligentsia, needed for its expertise (in this case, modern sociological expertise) and legitimizing the system. Consequently, sociology in Hungary started developing and became institutionalized in the early 1960s. In this situation, sociology represented both a critical point of view opposing the system and, at the same time, a tool of its – covert or overt – legitimation.},
	keywords = {history of sociology; Central and Eastern Europe (CEE); Hungarian sociology; 1956 Revolution},
	year = {2023},
	eissn = {2248-0854},
	pages = {98-113},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@article{MTMT:34047126,
	title = {Szociológiai tudástermelés Magyarországon 1971 és 2021 között: Hat társadalomtudományi folyóirat szisztematikus áttekintése},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34047126},
	author = {Stefkovics, Ádám and Szabari, Veronika and Batiz, Kinga and Bukovics, Babett and Pavalacs, András and Tariska, Andrea and Zenovitz, Lili},
	doi = {10.51624/SzocSzemle.2023.2.1},
	journal-iso = {SZOCIOLÓGIAI SZEMLE},
	journal = {SZOCIOLÓGIAI SZEMLE},
	volume = {33},
	unique-id = {34047126},
	issn = {1216-2051},
	abstract = {A szociológiai tudástermelési módok – tehát azok a tapasztalatszerzési formák, amelyeken keresztül a kutató hozzáfér a tág értelemben vett „adatokhoz”, és mely folyamatokon keresztül végül a tudományos termék előáll – a vizsgálható kérdéseken és lehetséges válaszokon túl meghatározzák a tudományos diskurzusok természetét is. Tanulmányunkban azt a kérdést tettük fel, hogy ezek a tudástermelési formák milyen változásokon mentek keresztül az elmúlt ötven év során Magyarországon. Kérdésünk megválaszolására hat magyar szociológiai folyóiratban megjelent, összesen 2650 tanulmány szisztematikus áttekintésére vállalkoztunk. Elemzésünk nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy a szociológiai tudás létrehozása több jelentősebb változáson ment keresztül az elmúlt öt évtizedben: az empírián alapuló megközelítések terjedése, a saját adathasználat növekedése, a kvalitatív adathasználat népszerűségének fokozatos emelkedése, továbbá az adatfelvételek számos módszertani részlete is sokat változott az adott időszakban. Ugyanakkor bizonyos paraméterekre inkább az állandóság volt jellemző. A témák és a témák diverzitása például meglehetősen keveset változtak az elmúlt öt évtizedben. Az eredmények bizonyos hiányosságokra is rávilágítottak; gyakori, hogy a szerzők az adatgyűjtések részleteinek egyes elemeit nem közlik, noha a transzparencia fokozatosan javult. Tanulmányunk a trendek bemutatása és azok kritikai elemzése mellett a hazai szociológia működésének gyakorlatáról folyó diskurzusok előmozdítását is célul tűzi ki.},
	year = {2023},
	pages = {4-28},
	orcid-numbers = {Stefkovics, Ádám/0000-0003-4961-7792; Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@book{MTMT:33068067,
	title = {A történet szociológiája. Kontextus és reflexivitás a szociológia örökségének feldolgozásában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33068067},
	isbn = {9789636150112},
	author = {Szabari, Veronika},
	publisher = {Debreceni Egyetemi Kiadó},
	unique-id = {33068067},
	abstract = {A tudománytörténet szerepének megítélése koronként és tudományterületenként jelentős különbségeket mutat. Míg a 19. században született matematikus, Alfred North Whitehead szerint „bukásra ítéltetett az a tudomány, amely nem meri elfeledni alapítóit” (vö. Merton 2002: 25), addig a funkcionalista társadalomtudós, Ronald Fletcher a 20. század második felében úgy vélekedett, hogy „[a] saját története iránt érzéketlen szociológia egyben olyan szociológiát jelent, amely semmit nem tud arról, amit legjelesebb képviselői már megismertek és végiggondoltak. Olyan szociológia ez, amely nem érti a saját eredményeit, s amely mindig a végzős egyetemi hallgatók egymást követő új generáció legteljesebb meggyőződéssel vallott nézeteinek szociológiája lesz. Így ama szigorú tudományos voltába vetett minden önhittsége ellenére is tudománytalanná válik” (Fletcher: 1972: 6). Bár érdekes lehet megvitatni, hogy kinek van/volt igaza, és miért gondoljuk így, pro és kontra érveket sorakoztatva fel, de vajon ennek eldöntése a releváns kérdés számunkra? Talán nem meglepő, hogy válaszunk nemleges lesz. E könyv célja éppen az, hogy a tudományos állítások társadalmi, kulturális és történeti elemzésének szükségességére hívja fel a figyelmet. Azt kívánja bemutatni, hogy a kontextuális elemzés alkalmazásával többrétű és más típusú tudásra tehetünk szert, amennyiben a korábbi megállapítások érvényességének megítélése helyett azt vizsgáljuk: kik, honnan, milyen pozíciókból tették az adott kijelentéseket (pl. mikor, mely tudományterület, tudományos közösség, paradigma képviselőjeként, azon belül milyen erőforrások birtokában), milyen kontextusban (kinek szóltak, milyen szűkebb és tágabb diskurzusban, tudományos és társadalmi közegben stb.), esetleg milyen célból hangoztak el az említett mondatok.
		A könyv annak bemutatására törekszik, hogyan lehet a szociológia korábbi eredményeit, elméleteit és empirikus kutatásait kontextuális és reflexív módon megközelíteni, értelmezni és saját kutatásuk során felhasználni. Nem egyetlen merev keretet kíván kijelölni – hiszen az is helyzetfüggő, hogy mely elemzési dimenziókra, kontextuális (pl. politikai, gazdasági vagy intézményi) tényezőkre, azok mely konstellációjára fókuszálunk. Olyan kérdéseket jár körül, mint például: hogyan vélekedtek a szociológia képviselői különböző időszakokban saját tudományuk történetéről, egyáltalán hogyan viszonyultak a történetiséghez, továbbá milyen megközelítési módokat, perspektívákat kínál a szociológia akár saját története elemzéséhez. 
		A munka elméleti és gyakorlati eszközöket nyújt a szociológiatörténet feldolgozásához, bemutatva, hogy a különböző megközelítési módok alkalmazása milyen különböző tudást eredményezhet számunkra. A könyv célja, hogy hozzásegítse a doktori hallgatókat a saját kutatási területükön létrejött tudás, a releváns elméleti, módszertani vagy korábbi kutatási anyagok kontextuális, történeti feldolgozásához, mely a kutatási kérdéseik pontosabb definiálását, a megfelelő módszertani keret kiválasztását és a megszerezhető ismeretek sokoldalú értelmezését teszi lehetővé.},
	year = {2022},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@article{MTMT:32654978,
	title = {The Discontinuous History of Hungarian Sociology},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32654978},
	author = {Rostás, Zoltán},
	journal-iso = {PSIHOLOGIA SOCIALA},
	journal = {PSIHOLOGIA SOCIALA},
	volume = {48},
	unique-id = {32654978},
	issn = {1454-5667},
	abstract = {In 2021, the volume titled Discontinuities, Hungarian Sociology between 1960‑2010 was
		published, and on this occasion we talked to the editor of the volume, Vera Szabari, about the
		history of Hungarian sociology. In the interview, the editor talks about the changes in Hungarian
		sociological research areas in the decades after the 1960s and about how sociology, which was
		revived in the 1960s, found itself at the crossroads between the categories of support, tolerance and
		interdiction (the famous censorship principle of the era). The interview also touches upon the
		institutional evolution of the network of sociology between the 1960s and 1980s, and the develop‑
		ment of the foreign relation dynamics during the socialist years. Finally, the development of the
		main research fields after the regime change and the social and critical function of Hungarian
		sociology were reviewed.},
	keywords = {censorship; history of Hungarian sociology; Jászi Oszkár; Kadar regime; research on social statification; Erdei Ferenc},
	year = {2021},
	pages = {13-32},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@{MTMT:32072610,
	title = {Opportunities of Hungarian Sociology between 1945 and 1948},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32072610},
	author = {Szabari, Veronika},
	booktitle = {Condamnare, marginalizare și supraviețuire în regimul comunist},
	unique-id = {32072610},
	year = {2021},
	pages = {389-408},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@{MTMT:33068154,
	title = {Bevezető},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33068154},
	author = {Szabari, Veronika},
	booktitle = {(Disz)kontinuitások},
	unique-id = {33068154},
	year = {2020},
	pages = {9-19},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@inbook{MTMT:31906948,
	title = {A modernizáció új útjain. Társadalmi struktúraelméletek, rétegződés- és mobilitásvizsgálatok},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31906948},
	author = {Szabari, Veronika},
	booktitle = {(Disz)kontinuitások},
	unique-id = {31906948},
	year = {2020},
	pages = {133-164},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@inbook{MTMT:31906719,
	title = {A magyar szociológia főbb korszakai (1900-2010). Folytonosság vagy megszakítottság},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31906719},
	author = {Szabari, Veronika},
	booktitle = {(Disz)kontinuitások},
	unique-id = {31906719},
	year = {2020},
	pages = {20-39},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@inbook{MTMT:31790993,
	title = {Kikből lesznek az elitek?. Az elitkutatások lehetőségei és korlátai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31790993},
	author = {Kristóf, Luca and Szabari, Veronika},
	booktitle = {(Disz)kontinuitások},
	unique-id = {31790993},
	year = {2020},
	pages = {296-317},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}

@book{MTMT:31790990,
	title = {(Disz)kontinuitások. A magyar szociológia 1960 és 2010 között},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31790990},
	isbn = {9789634892908},
	editor = {Szabari, Veronika},
	publisher = {Napvilág Kiadó Kft.; ELTE Eötvös Kiadó Kft.},
	unique-id = {31790990},
	year = {2020},
	orcid-numbers = {Szabari, Veronika/0000-0002-5996-9073}
}