@article{MTMT:32540658,
	title = {Effects of the financial crisis and low interest rate environment on interest rate pass-through in Czech Republic, Hungary and Romania},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32540658},
	author = {Varga, János Zoltán},
	doi = {10.1556/032.2021.00039},
	journal-iso = {ACTA OECON},
	journal = {ACTA OECONOMICA},
	volume = {71},
	unique-id = {32540658},
	issn = {0001-6373},
	year = {2021},
	eissn = {1588-2659},
	pages = {551-567}
}

@article{MTMT:31917658,
	title = {A mintavételezés hatása a pénzügyi adatok statisztikai tulajdonságaira és alkalmazása a kockázatkezelésben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31917658},
	author = {Varga, János Zoltán},
	doi = {10.20311/stat2021.3.hu0233},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {99},
	unique-id = {31917658},
	issn = {0039-0690},
	year = {2021},
	pages = {233-252}
}

@article{MTMT:30732390,
	title = {Az IMF és az ESM összehasonlítása, az euróövezet kötvénypiaci felárainak példáján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30732390},
	author = {Kiss, Gábor Dávid and Csiki, Máté and Varga, János Zoltán},
	journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE},
	journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)},
	volume = {64},
	unique-id = {30732390},
	issn = {0031-496X},
	abstract = {A 2008-ban kezdődő globális pénzügyi turbulencia több európai uniós tagország esetében vezetett bank- és/vagy államadósság-válsághoz. Az Európai Unió nem rendelkezett dedikált eszközökkel a kialakult helyzet kezelésére, és világossá vált, hogy az IMF által nyújtott, illetve eseti kormányközi hitelek sem jelentenek kielégítő megoldást. Ez motiválta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállítását. Jelen tanulmányban összehasonlítjuk az IMF és az ESM hitelezési tevékenységét és annak intézményi hétterét, majd dinamikus panelregresszió alkalmazásával megvizsgáltuk havi kötvénypiaci adatokon, hogy miként befolyásolták a német benchmarkhoz mért hozamprémium változását az EFSF-ESM-források kiutalása. Eredmények: az ESM-program a kötvénypiaci divergencia ellenében hatott, a hozamprémium lecsökkent és együttmozgásuk növekedést mutatott - amely feltétele egy teljes övezetre kiterjedő monetáris politikának. Ezzel az intézkedéscsomaggal fenntarthatónak bizonyult az eurózóna alapját jelentő csődbemenés tilalma, ami az optimális valutaövezet elméletében is megfogalmazott szolidaritás pénzügyi manifesztációja - miután az EFSF-ESM-kötvények után az eurózóna-tagállamok garanciát vállalnak.},
	year = {2019},
	eissn = {2064-8278},
	pages = {281-296},
	orcid-numbers = {Kiss, Gábor Dávid/0000-0003-0373-9970}
}

@article{MTMT:30866222,
	title = {Comparing the IMF and the ESM through Bond Market Premia in the Eurozone},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30866222},
	author = {Kiss, Gábor Dávid and Csiki, Máté and Varga, János Zoltán},
	journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE},
	journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)},
	volume = {64},
	unique-id = {30866222},
	issn = {0031-496X},
	year = {2019},
	eissn = {2064-8278},
	pages = {277-293},
	orcid-numbers = {Kiss, Gábor Dávid/0000-0003-0373-9970}
}

@inproceedings{MTMT:31139700,
	title = {Interest rate pass-through in Czech Republic, Hungary and Romania},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31139700},
	author = {Varga, János Zoltán},
	booktitle = {Proceedings of the 3rd Central European PhD Workshop on Economic Policy and Crisis Management},
	unique-id = {31139700},
	abstract = {In order for monetary policy’s interest rate channel to operate smoothly and effectively, the relevant retail interest rates of the real economy should react quickly and follow the movements of the prime rate. It has been observed that this connection has weakened since the financial crisis and it was suggested that the so called Weighted Average Cost of Liabilities (WACL) might be a better proxy for the banks’ marginal costs than the prime rate or interbank rate. In this study we calculated the WACL for Czech Republic, Hungary, Romania, and applying cointegration tests and ARDL models, we examined whether their long run relationships with the retail loan rates rate are more stable. Results: 1. using the WACL instead of the interbank rate yields slightly more stable long-term relationships with the retail loan rates, and the WACL has been proved to be somewhat more stable than the interbank rate. 2. The interest rate pass through has been efficient for the household loan rates in all 3 countries, but only in Romania for the corporate loan rates. 3. The results suggest that the central banks can effectively influence the commercial banks financing costs, although this cost represents only one component of the loan rates, and the movements of the other components can offset the changes of the prime rate.},
	keywords = {monetary policy},
	year = {2019},
	pages = {60-77}
}

@article{MTMT:3339055,
	title = {Competition between Social Groups, in-group favoritism and population-level cooperation},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3339055},
	author = {Varga, János Zoltán},
	doi = {10.21237/C7clio9133100},
	journal-iso = {CLIODYNAMICS},
	journal = {CLIODYNAMICS},
	volume = {9},
	unique-id = {3339055},
	year = {2018},
	eissn = {2373-7530},
	pages = {119-129}
}

@inbook{MTMT:3330521,
	title = {A Niche Construction Theory (NCT) közgazdaságtani alkalmazásának lehetőségei},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3330521},
	author = {Varga, János Zoltán},
	booktitle = {Várakozások és gazdasági interakciók},
	unique-id = {3330521},
	year = {2017},
	pages = {57-68}
}

@article{MTMT:3012245,
	title = {A tőkepiaci idősorok extrém elmozdulásai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3012245},
	author = {Kiss, Gábor Dávid and Varga, János Zoltán},
	doi = {10.20311/stat2016.02.hu0162},
	journal-iso = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	journal = {STATISZTIKAI SZEMLE},
	volume = {94},
	unique-id = {3012245},
	issn = {0039-0690},
	year = {2016},
	pages = {162-182},
	orcid-numbers = {Kiss, Gábor Dávid/0000-0003-0373-9970}
}

@article{MTMT:3134222,
	title = {Várakozások és a monetáris politika – különös tekintettel a magyarországi gyakorlatra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3134222},
	author = {Kovács, György and Kiss, Gábor Dávid and Varga, János Zoltán},
	doi = {10.18414/KSZ.2016.11.1192},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {63},
	unique-id = {3134222},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A tanulmányban bemutatjuk a várakozások és a monetáris politika közötti kapcsolat elmélet- és gazdaságtörténeti hátterét, majd megvizsgáljuk, hogy a monetáris rezsimek utóbbi néhány évtizedben megfigyelhető változásai – különös tekintettel Magyarországon – miként juttatták meghatározó szerephez a várakozások kezelését. A tanulmány második felében ökonometriai módszerekkel elemezzük a hazai monetáris politika kapcsolatát a várakozásokkal. Kimutatjuk, hogy a kamatpolitika az elmúlt 19 évben képes volt befolyásolni a pénzpiaci inflációs várakozásokat, a piac elfogadta a kamatdöntéseket megalapozó inflációs előrejelzéseket, és beépítette várakozásaiba, továbbá az irányadó kamatláb változásában megjelent az inflációs céltól való eltérés is, valamint a devizaárfolyam változása. Összességében elmondható, hogy az időszak egésze során a kamatláb változása megfelelt a nemzetközi szakirodalom szabályainak.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, C32.},
	year = {2016},
	pages = {1192-1216},
	orcid-numbers = {Kiss, Gábor Dávid/0000-0003-0373-9970}
}

@misc{MTMT:3189826,
	title = {Comparison of the Current Monetary System and the Full Reserve System by Agent-based Models},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3189826},
	author = {Varga, János Zoltán},
	unique-id = {3189826},
	year = {2016}
}

@CONFERENCE{MTMT:3121598,
	title = {Comparison of the Current Monetary System and the Full Reserve System by Agent-based Models},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3121598},
	author = {Varga, János Zoltán},
	booktitle = {Comparison of the Current Monetary System and the Full Reserve System by Agent-based Models},
	unique-id = {3121598},
	year = {2016}
}

@article{MTMT:3057854,
	title = {A bankközi likviditási többlet hatása a vállalati és bankközi kamatokra},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/3057854},
	author = {Varga, János Zoltán},
	journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE},
	journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)},
	volume = {61},
	unique-id = {3057854},
	issn = {0031-496X},
	abstract = {A bankrendszer likviditási pozíciója alatt a kereskedelmi bankok jegybankkal szembeni nettó követelését értjük. Ha ez a követelés pozitív, akkor a bankrendszer szintjén likviditási többletről, ellenkező esetben likviditási hiányról beszélünk. A tanulmány bemutatja, hogy milyen okok vezethetnek a többlet kialakulásához és milyen hatásai lehetnek a transzmissziós mechanizmusra. Magyarországon – a feltörekvő országokra jellemző módon – tartós likviditási többlettel rendelkezik a bankrendszer, ezért áttekintjük, hogy milyen tényezők játszottak szerepet a hazai többlet kialakulásában és milyen eszközöket alkalmaz az MNB a többlet kezelésére. Emellett, a szakirodalomban megszokott módon, kointegrációs regresszióval és hibakorrekciós modellekkel teszteljük a magyar adatokon a vállalati hitelkamatok és a bankközi kamatok átárazódását és a likviditási pozíció hatását a kamattranszmissziós mechanizmusra. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált időszakok során (2003. január–2015. augusztus, illetve 2003. január–2008. augusztus) a bankközi többlet növeli a vállalatoktól elvárt kamatprémiumot, ami ellentmond az elméleti modellek megállapításainak. A bankközi kamatokra gyakorolt hatás azonban teljes mértékben egybevág mind a nemzetközi tapasztalatokkal, mind pedig az elmélettel, azaz a növekvő forintlikviditás a bankközi kamatokat lefelé tolja.},
	year = {2016},
	eissn = {2064-8278},
	pages = {95-110}
}