@article{MTMT:30732390,
	title = {Az IMF és az ESM összehasonlítása, az euróövezet kötvénypiaci felárainak példáján},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30732390},
	author = {Kiss, Gábor Dávid and Csiki, Máté and Varga, János Zoltán},
	journal-iso = {PÉNZÜGYI SZEMLE},
	journal = {PÉNZÜGYI SZEMLE/PUBLIC FINANCE QUARTERLY (1963-)},
	volume = {64},
	unique-id = {30732390},
	issn = {0031-496X},
	abstract = {A 2008-ban kezdődő globális pénzügyi turbulencia több európai uniós tagország esetében vezetett bank- és/vagy államadósság-válsághoz. Az Európai Unió nem rendelkezett dedikált eszközökkel a kialakult helyzet kezelésére, és világossá vált, hogy az IMF által nyújtott, illetve eseti kormányközi hitelek sem jelentenek kielégítő megoldást. Ez motiválta az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) felállítását. Jelen tanulmányban összehasonlítjuk az IMF és az ESM hitelezési tevékenységét és annak intézményi hétterét, majd dinamikus panelregresszió alkalmazásával megvizsgáltuk havi kötvénypiaci adatokon, hogy miként befolyásolták a német benchmarkhoz mért hozamprémium változását az EFSF-ESM-források kiutalása. Eredmények: az ESM-program a kötvénypiaci divergencia ellenében hatott, a hozamprémium lecsökkent és együttmozgásuk növekedést mutatott - amely feltétele egy teljes övezetre kiterjedő monetáris politikának. Ezzel az intézkedéscsomaggal fenntarthatónak bizonyult az eurózóna alapját jelentő csődbemenés tilalma, ami az optimális valutaövezet elméletében is megfogalmazott szolidaritás pénzügyi manifesztációja - miután az EFSF-ESM-kötvények után az eurózóna-tagállamok garanciát vállalnak.},
	year = {2019},
	eissn = {2064-8278},
	pages = {281-296},
	orcid-numbers = {Kiss, Gábor Dávid/0000-0003-0373-9970}
}