@inbook{MTMT:36412717,
	title = {MI-alapú eszközök alkalmazása a specifikációs feladatok oktatásában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36412717},
	author = {Bende, Imre and Horváth, Győző},
	booktitle = {InfoDidact konferencia 2025 – Tanulmánykötet},
	unique-id = {36412717},
	abstract = {A mesterséges intelligencia (MI) alapú eszközök rohamos fejlődése egyre jelentősebb hatást gyakorol a felsőoktatás különböző területeire, beleértve a specifikációs feladatok tanítását és tanulását is. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a mai MI-eszközök – különösen a természetes nyelvi feldolgozáson és generáláson alapuló rendszerek – milyen mértékben képesek támogatni hallgatókat a specifikációs feladatok megértésében, megoldásában és gyakorlásában, valamint oktatókat ezeknek a feladatoknak az elkészítésében és értékelésében. A kutatás eredményei hozzájárulnak a MI-alapú oktatási támogatás szerepének jobb megértéséhez és jövőbeli fejlesztéséhez a specifikáció-orientált tantárgyak esetében.},
	year = {2025},
	pages = {30-41},
	orcid-numbers = {Bende, Imre/0000-0003-2678-1418; Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@article{MTMT:35475053,
	title = {Teaching Task Specification Efficiently in Introductory Programming Courses in Higher Education},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/35475053},
	author = {Horváth, Győző},
	doi = {10.1007/978-3-031-73474-8_9},
	journal-iso = {LNCS},
	journal = {LECTURE NOTES IN COMPUTER SCIENCE},
	volume = {15228},
	unique-id = {35475053},
	issn = {0302-9743},
	year = {2025},
	eissn = {1611-3349},
	pages = {111-122},
	orcid-numbers = {Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@inproceedings{MTMT:36397320,
	title = {Struktogramok készítésének és használatának módszertani elemzése a programtervezés során},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36397320},
	author = {Horváth, Győző and Szalayné Tahy, Zsuzsanna},
	booktitle = {InfoDidact konferencia 2025 – Tanulmánykötet},
	unique-id = {36397320},
	abstract = {Az ELTE Informatikai Karán, a bevezető programozási kurzusokban hagyományosan Nassi–Shneiderman-diagramokat, röviden struktogramokat használunk algoritmusleíró nyelvként. Amíg az oktatás elsősorban táblán és papíralapon történt, a struktogramokat is főleg kézzel rajzolták mind a tanárok, mind a hallgatók. Ahogy azonban az oktatás egyre inkább digitalizálódott, úgy nőtt az igény struktogramok gépi szerkesztésére is. A gyakorlatban itt azonban nagy változatosságot találtunk, nemcsak a felhasznált eszközök, de az elkészített diagramok minőségében is. Az egységesítés végett ebben a cikkben szeretnénk bemutatni egy struktogramkészítő eszközt, amelyet a programtervező informatikus képzés bevezető programozási kurzusának igényei mentén terveztünk. A cikkben áttekintjük a struktogram kialakulásának programozáselméleti és történelmi hátterét, és elemezzük a lehetséges eszközöket és formátumokat. A kialakult szempontoknak megfelelően bemutatjuk az új eszközünket, és tárgyaljuk, hogy milyen oktatásmódszertani szempontokat vettünk figyelembe a kialakítása során.},
	year = {2025},
	pages = {55-66},
	orcid-numbers = {Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005; Szalayné Tahy, Zsuzsanna/0000-0003-3634-2937}
}

@inproceedings{MTMT:36416408,
	title = {A gamifikáció hatása a tanulói motivációra egy középiskolai csoport programozásóráin},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36416408},
	author = {Nagy, Bendegúz and Horváth, Győző},
	booktitle = {InfoDidact konferencia 2025 – Tanulmánykötet},
	unique-id = {36416408},
	abstract = {A codia.hu egy olyan webes alkalmazás, mely játékosított módszerekkel szeretné segíteni a programozást tanuló diákok folyamatos fejlődését, és ennek ellenőrzésére és figyelemmel követésére is lehetőséget ad. A felületen a tanárok feladatokat tudnak hozzárendelni a diákokhoz, melyet a diákok az online fejlesztői környezetben megoldhatnak, és mesterséges intelligencia segítségével ellenőrzi azokat. A diákok a jó válaszokért cserébe pontokat tudnak gyűjteni, melyeket beválthatnak jutalmakra a tanár által meghatározott kínálatból. Az alkalmazás egy mobiltelefonra is optimalizált modern JavaScript keretrendszerben elkészített progresszív webapplikáció, amely online fejlesztői környezettel rendelkezik. A fejlesztést követően egy 9. évfolyamra járó tanulócsoportban próbáltam ki, alakítottam tovább a visszajelzések alapján. A cikkben ennek az időszaknak az eredményeit és tanulságait mutatom be és elemzem.},
	year = {2025},
	pages = {93-102},
	orcid-numbers = {Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@inproceedings{MTMT:36922790,
	title = {Szélsőérték Típusfeladatok Specifikációjának Specifikációja},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36922790},
	author = {Szalayné Tahy, Zsuzsanna and Horváth, Győző},
	booktitle = {Proceedings of XXXVIII DidMatTech 2025 Conference},
	unique-id = {36922790},
	abstract = {A felsőoktatás kezdő programozáskurzusain a módszeres feladatmegoldás első lépése a feladat specifikálása, amely a feladat deklaratív absztrakciója, a megoldó algoritmus tervezésének az alapja. A specifikálást fejben vagy papíron végezve, illetve ezek digitalizált eredménye sokszor hiányos vagy hibás. A specifikáció helyességének ellenőrzésére fejlesztett Specification editor hatékonyan támogatja a specifikálás teljes folyamatát, kiváltja a papírra lejegyzést is. A Specification editor használatának általánossá válása során láthatóvá vált, hogy az elméletben megadott megoldások nyitva hagynak a gyakorlatban felmerülő olyan kérdéseket, amelyekre fel kell készíteni az eszközt. A szélsőértékkel kapcsolatos feladatok specifikálásának módja, helyessége és teljessége is kérdéseket vet fel, melyekre több szempontból kell válaszolni: szakemberként, oktatóként és specifikációkészítést támogató eszköz készítőjeként. A cikkben bemutatjuk a szélsőérték típusfeladat specifikálásának alternatív lehetőségeit, ezek kapcsolatát, illetve a rangot meghatározó reláció definiálásának szempontjait.},
	year = {2025},
	pages = {172-206},
	orcid-numbers = {Szalayné Tahy, Zsuzsanna/0000-0003-3634-2937; Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@inproceedings{MTMT:36921276,
	title = {Use of Web Technologies in Informatics Education},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36921276},
	author = {Tűri, Erik and Horváth, Győző},
	booktitle = {Proceedings of XXXVIII DidMatTech 2025 Conference},
	unique-id = {36921276},
	abstract = {The rapid spread of the Internet, modern web technologies and digital tools in the recent decades has transformed expectations toward educa-tion, influencing the competencies both teachers and students are re-quired to achieve. In many educational contexts, web-based technologies are used primarily as runtime environments: for example, in learning management systems to support teaching or online code execution tools to support programming studies.
		This paper reviews these established uses of web technologies in educa-tion but argues for a broader pedagogical perspective. The key advantage of the Web lies in its universality: applications behave consistently across devices; development can be carried out using free and widely accessible tools. We propose that the web browser itself provides a mul-timedia-rich and interactive environment that can effectively replace tra-ditional console-based programming tasks or hardware-intensive robot-ics activities, which may be inaccessible to many schools due to their cost. Web-based programming projects also help boost student motiva-tion and engagement by leveraging multimedia, interactivity and instant feedback that appeal to today’s generation of learners. We argue that this approach is feasible because the Web as platform readily supports mul-timedia elements such as embedded bitmap graphics, vector graphics. The creation of such multimedia elements and static websites is already part of the curriculum in Hungary.},
	year = {2025},
	pages = {96-107},
	orcid-numbers = {Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@inproceedings{MTMT:34996780,
	title = {A specifikáció hatékonyabb tanítása a felsőoktatás bevezető programozáskurzusain},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34996780},
	author = {Horváth, Győző},
	booktitle = {INFODIDACT 2023: 16. Informatika Szakmódszertani Konferencia},
	unique-id = {34996780},
	abstract = {A felsőoktatás kezdő programozáskurzusain a módszeres feladatmegoldás három nagy részből áll: 1) a feladat specifikálásából, 2) a megoldó program algoritmusából, és 3) az algoritmus imp-lementációjából. A specifikálás során számos olyan döntést rögzítünk, amely segít a későbbi lépések leírásához, így a specifikáció a tervezés egy kiemelten fontos szakasza. A leíráshoz használt nyelv azonban elég nagy absztrakciót igényel, így a gyakorlatban a feladatmegoldásnak ezen része sokszor hiányos vagy hibás. Ebben a cikkben azt szeretnénk körüljárni, hogy milyen problémák merülnek fel a felsőoktatás kezdő programozáskurzusain használt specifikációs lé-péssel kapcsolatban, és szeretnénk bemutatni egy olyan eszközt, amely segíthet az előbbi prob-lémák enyhítésében, és a specifikációt egy szintre emelheti a feladatmegoldás során az algorit-mizálási és kódolási lépésekkel.},
	keywords = {felsőoktatás; programozás; programozásoktatás},
	year = {2024},
	pages = {65-74},
	orcid-numbers = {Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@inproceedings{MTMT:33611299,
	title = {Agent JS – Ügynökvezérelt programozás JavaScripttel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33611299},
	author = {Visnovitz, Márton and Horváth, Győző},
	booktitle = {INFODIDACT 2022},
	unique-id = {33611299},
	keywords = {Javascript; NetLogo; logo; teknőcgrafika; ügynökvezérelt modellezés},
	year = {2023},
	orcid-numbers = {Visnovitz, Márton/0000-0001-9990-7857; Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@article{MTMT:34073409,
	title = {Trends in Teaching Programming in Schools in Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34073409},
	author = {Visnovitz, Márton and Horváth, Győző},
	doi = {10.15388/ioi.2023.09},
	journal-iso = {OLYMP INFORM},
	journal = {OLYMPIADS IN INFORMATICS},
	volume = {17},
	unique-id = {34073409},
	issn = {1822-7732},
	abstract = {Programming education in Hungary has undergone significant changes with the newNational Core Curriculum released in 2020. It introduced a new, revised Digital Culture curriculum in public schools as a successor to the earlier informatics subject. The new curriculum contains several new themes and topics, with a bigger emphasis on programming and algorithms. However, little is known about the effect of these changes on the teaching practices and tools used to teach programming. In this paper, we present the results of a survey conducted with schoolteachers, and data provided by the Educational Authority of Hungary. We identify the most common programming languages, environments and pedagogical methods used by teachers, to give a general overview of the trends in teaching programming in Hungarian public schools.},
	year = {2023},
	eissn = {2335-8955},
	pages = {121-130},
	orcid-numbers = {Visnovitz, Márton/0000-0001-9990-7857; Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}

@misc{MTMT:31659838,
	title = {Ranking and benchmarking framework for sampling algorithms on synthetic data streams},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31659838},
	author = {József, Dániel Gáspár and Martin, Horváth and Horváth, Győző and Zvara, Zoltán},
	unique-id = {31659838},
	year = {2020},
	orcid-numbers = {Horváth, Győző/0000-0002-0286-2005}
}