TY - JOUR AU - Matheika, Zoltán AU - Nagy, Katalin AU - Oblath, Gábor AU - Palócz, Éva TI - Kopint-Tárki Zrt.: Inflációs hullám után, erőtlenül JF - KÜLGAZDASÁG J2 - KÜLGAZDASÁG VL - 68 PY - 2024 IS - 3-4 SP - 38 EP - 55 PG - 18 SN - 0324-4202 DO - 10.47630/KULG.2024.68.3-4.38 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34855447 ID - 34855447 AB - A világgazdasági növekedést elsősorban Kína lassulása fékezi, de a fejlett országokban is lassúbb növekedés várható a következő két évben. Régiónként jelentős különbségek lesznek tapasztalhatók. Kockázatot jelentenek a különböző regionális konfliktusok. Az infláció világszerte mérséklődik, ami a monetáris politikák számára is fokozatosan teret enged a lazításnak. Mivel a nyersanyagpiacok továbbra is nyugtalanok, és újabb áremelkedéseket sem lehet kizárni, a monetáris lazítás várhatóan óvatos lesz. A fiskális politika az idén nemigen ösztönzi a növekedést, mivel az elmúlt időszakban a legtöbb országban felduzzadt az adósságállomány. 2023-ban a magyar gazdaság éves teljesítménye 0,9 százalékkal (szezonálisan és a naptárhatással kiigazítva 0,7 százalékkal) volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az idei évre szerény gazdasági növekedést várunk, amit a jelentős reálkereset-emelkedés alapoz meg, de mivel – várhatóan – a háztartások óvatosak maradnak, a fogyasztási kereslet bővülése jóval halványabb lesz annál, mint amit a reálkereset-emelkedés sugallna. A belföldi piacra orientált ágazatok vállalatainak beruházásai szintén növekedésbe fordulhatnak, az exportorientált feldolgozóipar beruházásainak tavaly év végi visszaesése várhatóan szintén átmenetinek bizonyul, noha erőteljes növekedésre nem számítunk. Az állami beruházásoknál nem várható növekedés az idén. A belföldi kereslet idei élénkülése biztosra vehető, de mértékét bizonytalanság övezi. A Kopint-Tárki jelenleg 2,5 százalékos növekedést vár az idei évre, és mérsékelt gyorsulásra számít 2025-ben. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Oblath, Gábor AU - Simonovits, András TI - Statistical overstatement of average wages and its impact on pensions. the case of Hungary TS - the case of Hungary PY - 2024 PG - 20 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34591198 ID - 34591198 LA - English DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Oblath, Gábor AU - Simonovits, András TI - Keresetek, valorizáció és nyugdíjak. koncepcionális kérdések és statisztikai problémák TS - koncepcionális kérdések és statisztikai problémák PY - 2023 PG - 35 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33845036 ID - 33845036 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Oblath, Gábor AU - Simonovits, András TI - Keresetek, valorizáció és nyugdíjak – koncepcionális kérdések és statisztikai problémák JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 70 PY - 2023 IS - 9 SP - 929 EP - 963 PG - 35 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2023.9.929 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/34134339 ID - 34134339 AB - Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíjak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az átlagnyugdíjak. Ehhez több tényező is hozzájárult, amelyek közül kitüntetett jelentősége van a valorizáció módszerének és a hivatalos keresetstatisztikának – írásunk erre a két tényezőre összpontosít. A kezdő tb-nyugdíjak meghatározásakor a legtöbb országban több évtize­des keresetpályát vesznek alapul, és az egyes évek nominális kereseteit az országos keresetemelkedés mértékével hozzák közös nevezőre: valorizálják. Magyarországon is ezt a módszert alkalmazzák. A tanulmányban ismertetett összehasonlításokból kitűnik, hogy 2013 és 2021 között a hivatalos nettóbér-index jelentősen túlbecsülhette az országos nettó átlagkeresetek emelkedését, ezáltal a kezdő nyugdíjak jobban nőhettek az indokoltnál. A tanulmány e kérdéskör több vonatkozását, köztük azt vizsgálja, hogy hihető-e az átlagnyugdíj/nettó bér arányának ilyen jelentős csökkenése, és kitér arra, hogy ilyen helyzetben milyen dilemmákkal szembesülnek a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Köllő, János AU - Oblath, Gábor AU - Scharle, Ágota ED - Szabó-Morvai, Ágnes ED - Kónya, István ED - Krekó, Judit TI - The labour market before the pandemic T2 - The Hungarian Labour Market, 2020 PB - Institute of Economics, Centre for Economic and Regional Studies CY - Budapest T3 - The Hungarian Labour Market, ISSN 1785-8062 PY - 2022 SP - 39 EP - 56 PG - 18 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/33669528 ID - 33669528 LA - English DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Oblath, Gábor TI - Exchange rates and debt management - my professional recollections of Werner Riecke JF - ECONOMY AND FINANCE: ENGLISH-LANGUAGE EDITION OF GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY J2 - ECON AND FINANCE VL - 9 PY - 2022 IS - 2 SP - 153 EP - 156 PG - 4 SN - 2415-9379 DO - 10.33908/EF.2022.2.9 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32899693 ID - 32899693 LA - English DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Kónya, István AU - Krekó, Judit AU - Oblath, Gábor TI - Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon PY - 2021 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32586342 ID - 32586342 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - JOUR AU - Kónya, István AU - Krekó, Judit AU - Oblath, Gábor TI - A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában JF - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE J2 - KÖZGAZDASÁGI SZEMLE VL - 68 PY - 2021 IS - 10 SP - 1021 EP - 1054 PG - 34 SN - 0023-4346 DO - 10.18414/KSZ.2021.10.1021 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32399499 ID - 32399499 AB - A tanulmány a bérhányad (a munkajövedelem hazai jövedelemhez viszonyított aránya) alakulását tárgyalja Magyarországon, régiós és európai összevetésben. A cikkben először részletesen ismertetjük a bérhányad különböző mérési kérdéseit és az ehhez kapcsolódó problémákat és feltételezéseket. Ezután bemutatjuk a bérhányad fő mutatóinak alakulását először aggregált, majd szektorális szinten. Kitérünk az aggregált bérhányad mérése szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor és a közszféra. Ezután vizsgáljuk a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti összehasonlításában. Összességében azt találjuk, hogy a különböző bérhányadmutatók meglehetősen eltérő képet festenek a magyarországi folyamatokról. A teljes bérhányad az 1995–2019-es időszakban érdemben csökkent, ezt azonban nagyrészt a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkenése magyarázza. A bérhányad reáljövedelmi részesedésként (jóléti mutatóként) való értelmezésekor pedig fontos figyelembe venni a fogyasztás GDP-hez viszonyított relatív árát is, amely különösen a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok közötti összehasonlítások eredményét befolyásolja.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: E24, J30, O11. LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - CHAP AU - Köllő, János AU - Oblath, Gábor AU - Scharle, Ágota ED - Fazekas, Károly ED - Kónya, István ED - Krekó, Judit TI - Munkaerőpiaci helyzet a járvány kitörése előtt T2 - Munkaerőpiaci tükör, 2020 PB - Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont CY - Budapest T3 - Munkaerőpiaci Tükör, ISSN 1586-460X PY - 2021 SP - 37 EP - 54 PG - 18 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/32615053 ID - 32615053 LA - Hungarian DB - MTMT ER - TY - GEN AU - Oblath, Gábor TI - “Nominális”, reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között PY - 2021 PG - 44 UR - https://m2.mtmt.hu/api/publication/31978506 ID - 31978506 LA - English DB - MTMT ER -