@article{MTMT:34855447,
	title = {Kopint-Tárki Zrt.: Inflációs hullám után, erőtlenül},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34855447},
	author = {Matheika, Zoltán and Nagy, Katalin and Oblath, Gábor and Palócz, Éva},
	doi = {10.47630/KULG.2024.68.3-4.38},
	journal-iso = {KÜLGAZDASÁG},
	journal = {KÜLGAZDASÁG},
	volume = {68},
	unique-id = {34855447},
	issn = {0324-4202},
	abstract = {A világgazdasági növekedést elsősorban Kína lassulása fékezi, de a fejlett országokban is lassúbb növekedés várható a következő két évben. Régiónként jelentős különbségek lesznek tapasztalhatók. Kockázatot jelentenek a különböző regionális konfliktusok. Az infláció világszerte mérséklődik, ami a monetáris politikák számára is fokozatosan teret enged a lazításnak. Mivel a nyersanyagpiacok továbbra is nyugtalanok, és újabb áremelkedéseket sem lehet kizárni, a monetáris lazítás várhatóan óvatos lesz. A fiskális politika az idén nemigen ösztönzi a növekedést, mivel az elmúlt időszakban a legtöbb országban felduzzadt az adósságállomány. 2023-ban a magyar gazdaság éves teljesítménye 0,9 százalékkal (szezonálisan és a naptárhatással kiigazítva 0,7 százalékkal) volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az idei évre szerény gazdasági növekedést várunk, amit a jelentős reálkereset-emelkedés alapoz meg, de mivel – várhatóan – a háztartások óvatosak maradnak, a fogyasztási kereslet bővülése jóval halványabb lesz annál, mint amit a reálkereset-emelkedés sugallna. A belföldi piacra orientált ágazatok vállalatainak beruházásai szintén növekedésbe fordulhatnak, az exportorientált feldolgozóipar beruházásainak tavaly év végi visszaesése várhatóan szintén átmenetinek bizonyul, noha erőteljes növekedésre nem számítunk. Az állami beruházásoknál nem várható növekedés az idén. A belföldi kereslet idei élénkülése biztosra vehető, de mértékét bizonytalanság övezi. A Kopint-Tárki jelenleg 2,5 százalékos növekedést vár az idei évre, és mérsékelt gyorsulásra számít 2025-ben.},
	year = {2024},
	pages = {38-55}
}

@techreport{MTMT:34591198,
	title = {Statistical overstatement of average wages and its impact on pensions. the case of Hungary},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34591198},
	author = {Oblath, Gábor and Simonovits, András},
	unique-id = {34591198},
	year = {2024}
}

@techreport{MTMT:33845036,
	title = {Keresetek, valorizáció és nyugdíjak. koncepcionális kérdések és statisztikai problémák},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33845036},
	author = {Oblath, Gábor and Simonovits, András},
	unique-id = {33845036},
	year = {2023}
}

@article{MTMT:34134339,
	title = {Keresetek, valorizáció és nyugdíjak – koncepcionális kérdések és statisztikai problémák},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/34134339},
	author = {Oblath, Gábor and Simonovits, András},
	doi = {10.18414/KSZ.2023.9.929},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {70},
	unique-id = {34134339},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {Magyarországon az elmúlt évtizedben az átlagos induló nyugdíjak lényegesen gyorsabban emelkedtek, mint az átlagnyugdíjak. Ehhez több tényező is hozzájárult, amelyek közül kitüntetett jelentősége van a valorizáció módszerének és a hivatalos keresetstatisztikának – írásunk erre a két tényezőre összpontosít. A kezdő tb-nyugdíjak meghatározásakor a legtöbb országban több évtize­des keresetpályát vesznek alapul, és az egyes évek nominális kereseteit az országos keresetemelkedés mértékével hozzák közös nevezőre: valorizálják. Magyarországon is ezt a módszert alkalmazzák. A tanulmányban ismertetett összehasonlításokból kitűnik, hogy 2013 és 2021 között a hivatalos nettóbér-index jelentősen túlbecsülhette az országos nettó átlagkeresetek emelkedését, ezáltal a kezdő nyugdíjak jobban nőhettek az indokoltnál. A tanulmány e kérdéskör több vonatkozását, köztük azt vizsgálja, hogy hihető-e az átlagnyugdíj/nettó bér arányának ilyen jelentős csökkenése, és kitér arra, hogy ilyen helyzetben milyen dilemmákkal szembesülnek a nyugdíjrendszerért felelős döntéshozók.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55.},
	year = {2023},
	pages = {929-963}
}

@{MTMT:33669528,
	title = {The labour market before the pandemic},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/33669528},
	author = {Köllő, János and Oblath, Gábor and Scharle, Ágota},
	booktitle = {The Hungarian Labour Market, 2020},
	unique-id = {33669528},
	year = {2022},
	pages = {39-56}
}

@article{MTMT:32899693,
	title = {Exchange rates and debt management - my professional recollections of Werner Riecke},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32899693},
	author = {Oblath, Gábor},
	doi = {10.33908/EF.2022.2.9},
	journal-iso = {ECON AND FINANCE},
	journal = {ECONOMY AND FINANCE: ENGLISH-LANGUAGE EDITION OF GAZDASÁG ÉS PÉNZÜGY},
	volume = {9},
	unique-id = {32899693},
	issn = {2415-9379},
	year = {2022},
	pages = {153-156}
}

@misc{MTMT:32586342,
	title = {Tényleg nő a kizsákmányolás, ha a munkavállalók részesedése csökken? A bérhányad alakulása Magyarországon},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32586342},
	author = {Kónya, István and Krekó, Judit and Oblath, Gábor},
	unique-id = {32586342},
	year = {2021}
}

@article{MTMT:32399499,
	title = {A bérhányad alakulása Magyarországon és Európában},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32399499},
	author = {Kónya, István and Krekó, Judit and Oblath, Gábor},
	doi = {10.18414/KSZ.2021.10.1021},
	journal-iso = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	journal = {KÖZGAZDASÁGI SZEMLE},
	volume = {68},
	unique-id = {32399499},
	issn = {0023-4346},
	abstract = {A tanulmány a bérhányad (a munkajövedelem hazai jövedelemhez viszonyított aránya) alakulását tárgyalja Magyarországon, régiós és európai összevetésben. A cikkben először részletesen ismertetjük a bérhányad különböző mérési kérdéseit és az ehhez kapcsolódó problémákat és feltételezéseket. Ezután bemutatjuk a bérhányad fő mutatóinak alakulását először aggregált, majd szektorális szinten. Kitérünk az aggregált bérhányad mérése szempontjából problémát jelentő szektorok folyamataira, ilyen a mezőgazdaság, az ingatlanszektor és a közszféra. Ezután vizsgáljuk a relatív árak szerepét a bérhányadok országok közötti összehasonlításában. Összességében azt találjuk, hogy a különböző bérhányadmutatók meglehetősen eltérő képet festenek a magyarországi folyamatokról. A teljes bérhányad az 1995–2019-es időszakban érdemben csökkent, ezt azonban nagyrészt a munkaadók által fizetett társadalombiztosítási járulékok csökkenése magyarázza. A bérhányad reáljövedelmi részesedésként (jóléti mutatóként) való értelmezésekor pedig fontos figyelembe venni a fogyasztás GDP-hez viszonyított relatív árát is, amely különösen a fejlett és kevésbé fejlett gazdaságok közötti összehasonlítások eredményét befolyásolja.*
		Journal of Economic Literature (JEL) kód: E24, J30, O11.},
	year = {2021},
	pages = {1021-1054}
}

@inbook{MTMT:32615053,
	title = {Munkaerőpiaci helyzet a járvány kitörése előtt},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/32615053},
	author = {Köllő, János and Oblath, Gábor and Scharle, Ágota},
	booktitle = {Munkaerőpiaci tükör, 2020},
	unique-id = {32615053},
	year = {2021},
	pages = {37-54}
}

@misc{MTMT:31978506,
	title = {“Nominális”, reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/31978506},
	author = {Oblath, Gábor},
	unique-id = {31978506},
	year = {2021}
}