@article{MTMT:30637635,
	title = {Áttekintés a római jog felelősségi rendszeréről. (Reflections on the System of Responsability in Roman Law)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30637635},
	author = {Hamza, Gábor},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	unique-id = {30637635},
	issn = {0021-7166},
	year = {2026},
	orcid-numbers = {Hamza, Gábor/0000-0002-6963-1201}
}

@article{MTMT:37022829,
	title = {Alkotmányos identitás vagy uniós kötelezettség teljesítése? Az EUB a lengyel AB döntéseiről},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37022829},
	author = {Fazekas, Flóra},
	doi = {10.59851/jk.81.04.5},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {37022829},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {2015 óta Lengyelországgal szemben számos kötelezettségszegési eljárás folyt az Európai Unió Bírósága előtt a bírói függetlenség garanciáinak sérelme miatt. 2025 decemberében is lezárult egy ilyen eljárás (C-448/23.), amelyben a Bíróság több szempontból uniós jogot sértőnek találta a lengyel alkotmánybíróság három bírájának és elnökének kinevezését, valamint a lengyel alkotmánybíróság két 2021-es határozatát. Az alkotmánysértő módon történt bírói kinevezések, illetve az uniós jog alkalmazását kizáró alkotmánybírósági határozatok egyrészt a hatékony bírói jogvédelem elvéből fakadó bírói függetlenségi garanciákkal, másrészt az uniós jogrend strukturális elveivel (elsőbbség, tényleges érvényesülés, egységes alkalmazás) bizonyultak összeegyeztethetetlennek.},
	year = {2026},
	pages = {180-188},
	orcid-numbers = {Fazekas, Flóra/0009-0005-2274-390X}
}

@article{MTMT:37069525,
	title = {Idegen pénznemben felszámított perköltség. Egy precedenshatározat margójára},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37069525},
	author = {Kiss, Tibor},
	doi = {10.59851/jk.81.04.1},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {37069525},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A cikk kiindulópontja a Kúria 2024. április 2-án meghozott azon döntése, amely az ügyvédi munkadíj perbeli érvényesítése tárgyában az ezt követő bírósági gyakorlatot, továbbá a jogalkotást is alapvetően determinálta. Ezen határozattal szoros összefüggésben áll a BH 2025.112. számú eseti döntés, melynek fókuszában az idegen pénznemben felszámított perköltség pervesztes félre hárítása áll. A Kúria abban a kérdésben foglalt állást, hogy ennek megfizetésére az ellenérdekű fél kötelezhető-e. A döntés nemcsak polgári eljárásjogi, perköltséggel kapcsolatos jogintézményeket érint, hanem polgári anyagi jogi (kártérítési jogi), valamint közjogi aspektusai is vannak. A döntés, mint precedens határozat kritikája áll a jelen írás fókuszában, de bemutatásra kerül az annak megalkotásához vezető eltérő ítélőtáblai gyakorlat is, valamint kritikai észrevételek kerülnek megfogalmazásra a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet azon szabályával kapcsolatban, mely szerint az ügyvédi munkadíjat forintban kell felszámítani.},
	year = {2026},
	pages = {145-153}
}

@article{MTMT:37069532,
	title = {Kárfelelősség az Egyesült Államokban a kiskorú sérelmére generatív MI felhasználásával online elkövetett jogsértésért},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37069532},
	author = {Balogh, Katalin and Benke, József},
	doi = {10.59851/jk.81.04.2},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {37069532},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {Napjaink sajnálatos jelensége a kiskorú képmásával való visszaélés. A számos módon és céllal megvalósítható jogsértés közül a tanulmány azt az esetkört vizsgálja, amikor a kiskorú képmásával visszaélve, az azonosíthatóságot fenntartva, generatív mesterséges intelligencia közbejöttével készítenek és terjesztenek online tipikusan szexuálisan explicit, a valódihoz a megtévesztésig hasonlító, azonban én- és valóságidegen multimédiás ábrázolást (deepfake). Az ekképp generált kimeneti adat online hozzáférhetővé tétele olyan újszerű, korábban nem tapasztalt problémát jelent a világon mindenütt, amely nemcsak a társadalom, hanem a jogrendszer rezilienciájának is a próbaköve lesz. Jóllehet az Európai Unió szabályozási kísérletei ismertek, az Egyesült Államok rendkívül összetett jogrendszerét igazán próbára tevő helyzet áttekintésére eddig sem a külföldi, sem a hazai szakirodalom nem reflektált. A jogrendszernek a tiltó normák megalkotása mellett a bekövetkezett jogsértés reparációjára is fel kell készülnie, amelyet nehezít a meglévő jogfogalmi kereteknek a jogsértés sajátosságaira történő alkalmazhatósága.},
	year = {2026},
	pages = {154-163},
	orcid-numbers = {Benke, József/0000-0003-4085-8821}
}

@article{MTMT:37069537,
	title = {Gyermekrészvétel alaki akadályai a klímaperekben},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37069537},
	author = {Juhász, Bettina},
	doi = {10.59851/jk.81.04.4},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {37069537},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A stratégiai klímaperek a klímavédelmi mozgalmak kiemelt eszközévé váltak, részben azért, mert képesek pozitív változást hozni a politikai döntéshozatali folyamatokban és a későbbi eljárásokban. Különösen igaz ez az állítás a gyermekek által indított keresetekre. Bár e keresetek száma nő, az eljárás során a gyermekek gyakran szembesülnek a befogadhatóság alaki akadályaival és az eljárásban való részvétel is érintheti őket hátrányosan. A gyermekbarát igazságszolgáltatás biztosítása a gyermekek klímavédelemben betöltött nagy szerepe miatt indokolt és célszerű.},
	year = {2026},
	pages = {172-179}
}

@article{MTMT:37069547,
	title = {Amikor a klímaváltozás perré válik?},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37069547},
	author = {Kecskés, Gábor and Szegedi, László},
	doi = {10.59851/jk.81.04.6},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {37069547},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {Bögös Fruzsina Damoklész kardja, avagy az éghajlatvédelmi perek közigazgatási jogi vonatkozásai című kötete[1] arra reagál, hogy az éghajlat védelme érdekében indított bírósági eljárások (közkeletű, de korántsem teljesen pontos elnevezéssel: klímaperek) számának növekedése egyértelmű trend az utóbbi években, akár a hazai, akár nemzetközi bírói fórumok előtt. A kérdéskör ma már a klasszikus nemzetközi bírói fórumok, emberi jogi bírói fórumok és az államok belső igazságszolgáltatási kontextusában is egyre hangsúlyosabban értelmezhető. Ezért is fontos, hogy egy kiváló összefoglalást vehet a kezébe az olvasó a 2025-ös évben magyar nyelven, mert Bögös Fruzsina munkája a belső jogra, azon belül is a közigazgatási jogra fókuszálva ugyan, de igen széles áttekintést ad a klímaperekről, amely a jogászi szakma, az éghajlatváltozási szakemberek és a legtágabb értelemben vett nyilvánosság számára is nagy figyelmet érdemelhet.},
	year = {2026},
	pages = {189-191},
	orcid-numbers = {Kecskés, Gábor/0000-0002-9621-2774; Szegedi, László/0000-0002-5447-4995}
}

@article{MTMT:37069550,
	title = {Az állatok védelmében - holisztikus szemlélettel},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37069550},
	author = {Jámbor, Adrienn},
	doi = {10.59851/jk.81.04.7},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {37069550},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {Vetter Szilvia Állatvédelmi jog címet viselő kötete, amely 2024-ben jelent meg a L'Harmattan Kiadónál, jól jelzi, hogy napjainkban az állatvédelemnek már nem csupán erkölcsi jelentősége van, hanem az egyúttal jogi elvárás is. A társadalom egyre érzékenyebbé válik az állatokat érintő kérdések és problémák iránt és utóbbiak megoldása igényli az állatokkal kapcsolatos tudományos kutatások végzését és azok eredményeinek ismeretét, melyek hatással lehetnek - többek között - az állatvédelmi jogszabályok alkotására, illetve módosítására is.},
	year = {2026},
	pages = {193-195},
	orcid-numbers = {Jámbor, Adrienn/0000-0003-3146-8274}
}

@article{MTMT:36989768,
	title = {Kötőerő a polgári perben. Egyes más eljárásokban hozott határozatok a bírói ténymegállapításban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36989768},
	author = {Csöndes, Mónika},
	doi = {10.59851/jk.81.03.2},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36989768},
	issn = {0021-7166},
	year = {2026},
	pages = {107-117}
}

@article{MTMT:36990127,
	title = {Emberi választottbírók a kispadon?. A mesterséges intelligencia használata és korlátai a választottbíráskodásban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36990127},
	author = {Schmidt, Richárd},
	doi = {10.59851/jk.81.03.1},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36990127},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A választottbíráskodás, amely az állami bíráskodással versenyezve alternatív vitarendezést kínál, természeténél fogva nyitott a technológiai újításokra, hiszen azok versenyelőnyt biztosítanak a jogviták gyors, és költséghatékony rendezésében. A negyedik ipari forradalom és gyermeke, a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése a választottbíráskodást sem hagyta érintetlenül. Milyen területeken használják a választottbíráskodásban már jelenleg is az MI-t? Van-e korlátja ennek a fejlődésnek, vagy egy nem is olyan távoli jövőben a választottbírák szerepét is átveszi a gép? Melyek ennek a változásnak jelenleg a legfontosabb technológiai, illetve jogi korlátai? A jelen tanulmány e kérdéseket vizsgálja.},
	year = {2026},
	pages = {97-106},
	orcid-numbers = {Schmidt, Richárd/0009-0007-8305-8054}
}

@article{MTMT:36990132,
	title = {Hipotézisek a helyi közszolgáltatások hatékony és demokratikus megvalósításához},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36990132},
	author = {Józsa, Zoltán},
	doi = {10.59851/jk.81.03.3},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36990132},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {Míg a nyugat európai országok többségében a gazdasági, társadalmi, politikai válságjelenségek nem eredményezték a korábban megkezdett decentralizációs folyamatok teljes visszafordítását, addig a közép-kelet európai régióban, így Magyarországon is - a máig ható történelmi hagyományok nyomán - az elsődleges kormányzati reakció a kihívásokra a kormányzati beavatkozás kiterjesztése, a centralizáció volt. A szubnacionális szintek feladat-és hatáskörének radikális változása újra napirendre tűzte a helyi autonómia kérdését (valódi vagy formális), valamint a hatáskör telepítés lehetséges alternatíváinak az ügyét is. A nemzetközi példák és a hazai közszolgáltatási gyakorlat alapján az egyes szolgáltatási területeken sokszínű, változatos és eltérő szervezeti formájú és logikájú működés érvényesül. A demokrácia és hatékonyság klasszikus alapkérdése azonban továbbra is megválaszolatlan maradt, rámutatva a folyamatos innováció, útkeresés szükségességére.},
	year = {2026},
	pages = {118-124}
}