@article{MTMT:30637635,
	title = {Áttekintés a római jog felelősségi rendszeréről. (Reflections on the System of Responsability in Roman Law)},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/30637635},
	author = {Hamza, Gábor},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	unique-id = {30637635},
	issn = {0021-7166},
	year = {2026},
	orcid-numbers = {Hamza, Gábor/0000-0002-6963-1201}
}

@article{MTMT:36989768,
	title = {Kötőerő a polgári perben. Egyes más eljárásokban hozott határozatok a bírói ténymegállapításban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36989768},
	author = {Csöndes, Mónika},
	doi = {10.59851/jk.81.03.2},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36989768},
	issn = {0021-7166},
	year = {2026},
	pages = {107-117}
}

@article{MTMT:36990127,
	title = {Emberi választottbírók a kispadon?. A mesterséges intelligencia használata és korlátai a választottbíráskodásban},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36990127},
	author = {Schmidt, Richárd},
	doi = {10.59851/jk.81.03.1},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36990127},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A választottbíráskodás, amely az állami bíráskodással versenyezve alternatív vitarendezést kínál, természeténél fogva nyitott a technológiai újításokra, hiszen azok versenyelőnyt biztosítanak a jogviták gyors, és költséghatékony rendezésében. A negyedik ipari forradalom és gyermeke, a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése a választottbíráskodást sem hagyta érintetlenül. Milyen területeken használják a választottbíráskodásban már jelenleg is az MI-t? Van-e korlátja ennek a fejlődésnek, vagy egy nem is olyan távoli jövőben a választottbírák szerepét is átveszi a gép? Melyek ennek a változásnak jelenleg a legfontosabb technológiai, illetve jogi korlátai? A jelen tanulmány e kérdéseket vizsgálja.},
	year = {2026},
	pages = {97-106},
	orcid-numbers = {Schmidt, Richárd/0009-0007-8305-8054}
}

@article{MTMT:36990132,
	title = {Hipotézisek a helyi közszolgáltatások hatékony és demokratikus megvalósításához},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36990132},
	author = {Józsa, Zoltán},
	doi = {10.59851/jk.81.03.3},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36990132},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {Míg a nyugat európai országok többségében a gazdasági, társadalmi, politikai válságjelenségek nem eredményezték a korábban megkezdett decentralizációs folyamatok teljes visszafordítását, addig a közép-kelet európai régióban, így Magyarországon is - a máig ható történelmi hagyományok nyomán - az elsődleges kormányzati reakció a kihívásokra a kormányzati beavatkozás kiterjesztése, a centralizáció volt. A szubnacionális szintek feladat-és hatáskörének radikális változása újra napirendre tűzte a helyi autonómia kérdését (valódi vagy formális), valamint a hatáskör telepítés lehetséges alternatíváinak az ügyét is. A nemzetközi példák és a hazai közszolgáltatási gyakorlat alapján az egyes szolgáltatási területeken sokszínű, változatos és eltérő szervezeti formájú és logikájú működés érvényesül. A demokrácia és hatékonyság klasszikus alapkérdése azonban továbbra is megválaszolatlan maradt, rámutatva a folyamatos innováció, útkeresés szükségességére.},
	year = {2026},
	pages = {118-124}
}

@article{MTMT:36990135,
	title = {A vagyoni igazságtétel alkotmányjogi és magánjogi alapjai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36990135},
	author = {Tóth, Gábor Attila and Lendvai, András},
	doi = {10.59851/jk.81.03.4},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36990135},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A Magyarországon 2010 után kialakult közjogi-gazdasági rendszer vagyoni viszonyai közé tartozik a "politikai tulajdon", amely az állami és magántulajdon határán létrejövő, politikailag determinált tulajdonlási forma. A közvagyon átalakításának, a "politikai tulajdon" létrehozásának és működtetésének jogügyletei jellemzően jogsértők, ellentétesek a jóhiszeműségre és tisztességre, valamint a jóerkölcsre vonatkozó magánjogi követelményekkel. A rendszerszintű vagyoni visszaélések korrekciójának igazságossági és alkotmányjogi feltételei közé tartozik a jogállam és a tulajdon elveinek tiszteletben tartása. A jogelveknek megfelelő vagyoni helyreállítás szükséges és lehetséges.},
	year = {2026},
	pages = {125-139}
}

@article{MTMT:36990139,
	title = {A választottbíráskodás elmélete},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36990139},
	author = {Király, Miklós},
	doi = {10.59851/jk.81.03.5},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36990139},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {Miben gyökerezik a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás? Miként ragadható meg a választottbírósági megállapodás lényege? Hogyan kényszeríthető ki a választottbírósági megállapodás? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ Tímár Kinga 2024-ben megjelent átfogó, angol nyelvű monográfiája[1] a választottbírósági megállapodások végrehajthatóságáról és nemzetközi magánjogi vonatkozásairól, az alcím kínálta műfajmeghatározás szerint a magyar jogra összpontosító, átfogó elemzésként.},
	year = {2026},
	pages = {141-143}
}

@article{MTMT:36940148,
	title = {A gyermekmeghallgatás bírósági gyakorlata. Tapasztalatok a PKKB és a Fővárosi Törvényszék polgári eljárásaiból},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36940148},
	author = {Vásárhelyi-Varga, Virág},
	doi = {10.59851/jk.81.02.1},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36940148},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A kiskorú gyermekek bírósági meghallgatásának gyakorlatát, különösen az értesítési kötelezettség és a meghallgatás módja tekintetében érezhetően átalakította a Brüsszel IIb rendelet hatálybalépése miatti hazai jogszabályváltozás. A kutatás a meghallgatások számának és lebonyolítási módjának alakulását, valamint a gyermekek értesítéséből fakadó gyakorlati problémákat vizsgálta a Pesti Központi Kerületi Bíróság Családjogi Csoportjának gyakorlatára fókuszálva. A nemzetközi kitekintés számos olyan bevált gyakorlatot azonosít - a gyermekközpontú környezet kialakításától a támogató szakemberek bevonásáig -, amelyek adaptálása erősíthetné a hazai jogalkalmazást. Az eredmények alapján álláspontom szerint egyértelmű, hogy a gyermek véleménynyilvánítási jogának érdemi érvényesítéséhez elengedhetetlen a bírói gyakorlat egységesítése, a gyermekközpontú meghallgatási feltételek következetes biztosítása, valamint a jogtudatosság és a szakmai együttműködés erősítése.},
	year = {2026},
	pages = {49-59}
}

@article{MTMT:36940155,
	title = {Szubjektív jogvédelmi deficit. A helyi önkormányzati normák "támadhatatlansága"},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36940155},
	author = {Siket, Judit},
	doi = {10.59851/jk.81.02.2},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36940155},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A helyi önkormányzatok normatív döntései közvetlen hatással lehetnek a település lakói, valamint az ott működő szervezetek jogaira és jogos érdekeire. Az önkormányzati működés, a döntések jogszerűségének biztosítása elsődlegesen a Kormány feladata, azonban a jogszabálysértő normatív döntésekkel szemben csak a törvény által felhatalmazott személyek, szervezetek léphetnek fel. Az érintettek számára nincs közvetlenül igénybe vehető jogorvoslati eszköz. Az Alaptörvény hatályba lépése óta a Kúria is rendelkezik normakontroll funkcióval, a helyi önkormányzati rendeletekre és normatív határozatokra kiterjedően. A 2012-2024 közötti időszakban az Önkormányzati Tanács érdemi vizsgálat nélküli elutasító, megszüntető és visszautasító döntéseinek elemzése megerősítette a kutatás előfeltevését: a szubjektív jogvédelem eszköztára hiányos és az érintett csupán közvetett jogorvoslati lehetőségben bízhat.},
	year = {2026},
	pages = {60-70},
	orcid-numbers = {Siket, Judit/0000-0001-5477-2792}
}

@article{MTMT:36940157,
	title = {A bizonyítási indítványok érdemi indokolás nélküli elutasításának gyakorlata. Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36940157},
	author = {Németh, János},
	doi = {10.59851/jk.81.02.3},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36940157},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {Az előkészítő ülésnek hangsúlyos szerepe van a büntetőeljárásban, nem csak a beismerés lehetősége, de a későbbi bizonyítási eljárás meghatározása szempontjából is. A vádnak és a védelemnek itt szükséges megtennie bizonyítási indítványait, az előkészítő ülést követően indítványozott bizonyításnak pedig már további többlet-feltételeknek kell megfelelniük, ellenkező esetben ugyanis a bíróság akár érdemi indokolás nélkül is elutasíthatja azokat. Jelen tanulmány célja, hogy egy empirikus vizsgálat tapasztalatain keresztül bemutassa az előkészítő ülés - fentiekre vonatkozó - új szabályainak érvényesülését a gyakorlatban.},
	year = {2026},
	pages = {71-77},
	orcid-numbers = {Németh, János/0000-0003-1404-8817}
}

@article{MTMT:36940160,
	title = {Elvesztette közszolgálat jellegét?. A köz szolgálatában - a korántsem "nyugdíjas állás"},
	url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36940160},
	author = {Linder, Viktória},
	doi = {10.59851/jk.81.02.4},
	journal-iso = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	journal = {JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY},
	volume = {81},
	unique-id = {36940160},
	issn = {0021-7166},
	abstract = {A magyar közszolgálati rendszert az elmúlt két, de hangsúlyozottan másfél évtizedben új jogviszonyformák megjelenése, fokozott fragmentáció, a pályák egyre bizonytalanabbá válása, rosszul fizetettsége, a zsákmányrendszer előtérbe kerülése jellemzi. A 2011-ben meghirdetett életpályaprogramok, az azok közötti átjárás, a neo-weberi felfogáshoz illeszkedő stabil, megbecsült, rugalmas közszolgálat-gondolattól mind a szabályozás, mind a gyakorlat egyre távolabbra került. A megoldásokhoz, a közszolgálati presztízs helyreállításához vezető úton első lépés a hivatásos állományok tekintetében a karrierjelleg valós visszaállítása, a civil tisztviselők és a közszolgáltatásokban dolgozók tekintetében az ellátandó feladat jellegéhez igazodás mentén születő státusz adekvát megválasztása lehetne. Az állam általi megbecsülés, tisztes megélhetés biztosítása, kiszámítható, átlátható rendszerek működtetése révén.},
	year = {2026},
	pages = {78-86}
}