@article{MTMT:36923591, title = {African migration and terrorism}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36923591}, author = {Majer, Milán}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, unique-id = {36923591}, issn = {2062-9494}, year = {2026}, eissn = {2677-1632} } @article{MTMT:36928297, title = {Elektronikus bizonyítékok az időprésben}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/36928297}, author = {Czizner, Zoltán}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {2026/1}, unique-id = {36928297}, issn = {2062-9494}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {35-60} } @article{MTMT:37231361, title = {A közösségi média keretezésének erejea mediatizált társadalmakban}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37231361}, author = {Molnár, Gábor}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {Évf.74 szám 4 (2026)}, unique-id = {37231361}, issn = {2062-9494}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {1017-1028}, orcid-numbers = {Molnár, Gábor/0009-0000-4209-092X} } @article{MTMT:37320659, title = {Az iskolai bántalmazás és az online térben történő zaklatás aktualitásaiRecenzió Kulcsár Gabriella: Bullying és cyberbullying –hogyan előzzük meg és kezeljük az iskolai és az online kortársbántalmazást? című könyvéről}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37320659}, author = {Czukor, Ákos}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {Évf. 74 szám 5}, unique-id = {37320659}, issn = {2062-9494}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {1459-1467} } @article{MTMT:37592896, title = {A krónikus viktimizáció kialakulásának integrált értelmezési kerete kortárs bántalmazásos (bullying) helyzetekben =An integrated framework for understanding the development of chronic victimisation in peer bullying}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37592896}, author = {Kulcsár, Gabriella}, doi = {10.38146/bsz-ajia.2026.v74.SI1.pp69-87}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {74}, unique-id = {37592896}, issn = {2062-9494}, abstract = {Cél: A tanulmány célja azoknak a társas és pszichológiai folyamatoknak az integrált értelmezése, amelyek hozzájárulhatnak a kortárs bántalmazás során kialakuló krónikus viktimizációhoz és annak fennmaradásához.Módszertan: A tanulmány narratív szakirodalmi áttekintés keretében kapcsolja össze a stigmatizáció, a morális önfelmentés, a belső viktimizáció, a viktimizáció lefelé tartó spirálja és a korai maladaptív sémák elméleti megközelítéseit. Az elemzés publikált elméleti és empirikus kutatásokra támaszkodik; önálló empirikus adatfelvételt nem tartalmaz.Megállapítások: A bemutatott megközelítések a társadalmi és közösségi, az interperszonális, valamint az egyéni pszichológiai szinteken egymást kiegészítő magyarázatot kínálnak. A stigmatizáció, a morális önfelmentés, a kedvezőtlen környezeti reakciók és az áldozatban zajló pszichológiai változások kölcsönhatása hozzájárulhat az ismétlődő bántalmazás fennmaradásához. A folyamat azonban nem szükségszerű: a támogató kapcsolatok és a megfelelő beavatkozások segíthetik annak megszakítását.Érték: Az áttekintés a meglévő megközelítések összekapcsolásával olyan értelmezési keretet kínál, amely támogathatja a többszintű, traumaérzékeny prevenciót és intervenciót, valamint az érintettek rezilienciájának erősítését.}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {69-87}, orcid-numbers = {Kulcsár, Gabriella/0000-0002-8229-8044} } @article{MTMT:37687145, title = {A szerelmi téboly nem ismer határokat}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37687145}, author = {Czine, Ágnes}, doi = {10.38146/bsz-ajia.2026.v74.SI1.pp25-38}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {74}, unique-id = {37687145}, issn = {2062-9494}, abstract = {Cél: Az írás feltárja a hatályos magyar jogrendszer egyes hiányosságait az erotomániás zaklatókkal szembeni fellépés során, és javaslatokat fogalmaz meg.Módszertan: A szerző interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely ötvözi a büntetőjog, a polgári jog, az alkotmányjog és a pszichiátria elméleti hátterét. A kutatás nemzetközi és hazai szakirodalomra, jogszabályi elemzésekre, alkotmánybírósági határozatokra, valamint egy részletesen bemutatott magyar bírósági eset és egy híres külföldi példa esettanulmányára épül.Megállapítások: Az erotomániás zaklatók kognitív téveszméjük miatt gyakran nem büntethetők, büntetőjogi kényszergyógykezelésük viszont jogilag kizárt, mivel a zaklatás alapesete nem minősül személy elleni erőszakos bűncselekménynek. A hozzátartozók közötti erőszak miatti távoltartás nem alkalmazható, mert az áldozat és az elkövető között nincs valós párkapcsolati viszony. A polgári jogi eltiltás kényszerítő ereje pedig csekély. Érték: A cikk elméleti és gyakorlati értéke abban rejlik, hogy rávilágít a tragédiák megelőzése szempontjából kritikus joghézagra. Konkrét, előremutató jogalkotási és jogalkalmazási javaslatokat fogalmaz meg.}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {25-38} } @article{MTMT:37687158, title = {A hallgatás büntetőjogi határai. Gondolatok a feljelentési kötelezettségről a Szita Bence-gyilkosság kapcsán}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37687158}, author = {Rátkai, Tímea}, doi = {10.38146/bsz-ajia.2026.v74.SI1.pp39-54}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {74}, unique-id = {37687158}, issn = {2062-9494}, abstract = {Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a magyar büntetőjogban miként jelenik meg a feljelentési kötelezettség, és indokolható-e annak szűk körű kiterjesztése az emberölés előkészületéről, kísérletéről vagy még le nem leplezett elkövetéséről szerzett, hitelt érdemlő tudomás esetére. A problémafelvetés kiindulópontját a Szita Bence-gyilkosság egyik olyan körülménye adja, amelyben a tudomásszerző személy büntetőjogi következmény nélkül maradt, noha a későbbi elkövetési szándékról és egy korábbi mérgezési kísérletről is értesült. Módszertan: A tanulmány dogmatikai, jogtörténeti és jogpolitikai elemzést alkalmaz. Áttekinti a feljelentési kötelezettség történeti előzményeit, a hatályos Btk. releváns különös részi tényállásait, valamint a mulasztásos felelősség, a hitelt érdemlő tudomás, a részesség, a bűnpártolás és a hozzátartozói kivétel fogalmi összefüggéseit.Megállapítások: A magyar büntetőjog nem ismer általános feljelentési kötelezettséget, de meghatározott jogi tárgyak védelmében kivételesen büntetni rendeli a feljelentés elmulasztását. E szelektív szabályozás alapján következetességi probléma merül fel: miközben több állami, közbiztonsági, korrupciós vagy gazdasági érdek védelmében létezik ilyen kötelezettség, az emberölés előkészületéről vagy kísérletéről szerzett hitelt érdemlő tudomás be nem jelentése önállóan nem büntetendő.Érték: A tanulmány amellett érvel, hogy egy szűk, garanciákkal körülhatárolt, életvédelmi célú tényállás megfontolása indokolt lehet. Ez a megoldás a büntetőjog ultima ratio jellegének fenntartása mellett kezelné a hatályos szabályozás egyik érzékeny hiányát.}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {39-54} } @article{MTMT:37687177, title = {Ügyészségi tapasztalatok az erőszakos bűnözés alakulásáról}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37687177}, author = {Nagy, Bálint Gábor}, doi = {10.38146/bsz-ajia.2026.v74.SI1.pp55-68}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {74}, unique-id = {37687177}, issn = {2062-9494}, abstract = {Cél: A tanulmány célja, hogy rámutasson az erőszakos bűnözést illetően az online tér kihívásaira, valamint az emberölés és a testi sértés elhatárolásával kapcsolatban felmerülő új kérdésekre. Utóbbi vonatkozásában a tanulmány különös figyelmet fordít a kapcsolódó eljárásjogi változásokra és a megváltozott igazságügyi orvosszakértői szemléletre. Végül a tanulmány bemutatja, hogy az online térben elkövetett erőszakos bűncselekmények jogi megítélése milyen nehézségekbe ütközik egy konkrét hazai jogeset példáján keresztül.Módszertan: Az elemzés a kvalitatív kutatási módszert alkalmazva alapvetően az ügyészség jogalkalmazási tapasztalataira épül, de figyelembe veszi a téma szempontjából releváns bírósági és igazságügyi szakértői forrásokat is. Megállapítások: A tanulmány elsődleges megállapítása, hogy a változó szakértői szemlélet, az új társadalmi és technológiai környezet arra sarkallja a jogalkalmazást, hogy a kialakult gyakorlat ellenére is megtartsa a proaktív szemléletét, és a bekövetkező társadalmi jelenségekre reagálva újra és újra elővegye a jogalkalmazásban felmerülő alapvető kérdéseket, dilemmákat, illetve a dogmatikai kapaszkodók felülvizsgálatához is kellő rugalmassággal álljon.Érték: A tanulmány rámutat arra, hogy a technológia fejlődésének és a digitalizációnak köszönhetően az erőszakos bűnözés is változáson megy keresztül. Az erőszakos bűncselekmények egy része elkövethető az online térben is, mindazonáltal újfajta elkövetési magatartások is megjelentek, amelyek büntetőjogi értékelése nem feltétlenül lehet eredményes a meglévő dogmatikai eszközökkel. A változásokat szemlélteti az is, hogy az emberölés és a testi sértés elhatárolásának dogmatikai alapjait, amelyek egyébként évtizedek alatt kristályosodtak ki, befolyásolja a bírói gyakorlat, valamint az igazságügyi orvosszakértői szemlélet és az erőszak fogalmának változása is.}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {55-68} } @article{MTMT:37687194, title = {Az egyszerűsített eljárások szerepe az erőszakos bűncselekmények megítélésében}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37687194}, author = {Dobrocsi, Szilvia}, doi = {10.38146/bsz-ajia.2026.v74.SI1.pp89-107}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {74}, unique-id = {37687194}, issn = {2062-9494}, abstract = {Cél: A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az egyszerűsített büntetőeljárások milyen szerepet töltenek be az erőszakos bűncselekmények elbírálásában. A kutatás középpontjában a bíróság elé állítás, az előkészítő ülésen történő döntéshozatal és a büntetővégzés áll, különös tekintettel arra, hogy e jogintézmények alkalmazása milyen tendenciákat mutat az egyes erőszakos bűncselekmények körében. A tanulmány arra is választ keres, hogy a büntetővégzés alkalmazási köre a gyakorlatban mennyiben terjed ki olyan súlyos bűncselekményekre, amelyek esetében alkalmazása korábban kivételesnek volt tekinthető.Módszertan: A kutatás a hatályos büntetőeljárási szabályozás rövid áttekintését követően empirikus elemzésre épül. Ennek alapját a Legfőbb Ügyészség egyedi adatszolgáltatása képezi, amely a 2018 és 2025 közötti időszak jogerősen befejezett büntetőügyeinek adatait tartalmazza, kifejezetten az egyszerűsített eljárásokra koncentrálva. Az elemzés a testi sértés, a garázdaság, a kapcsolati erőszak, a személyi szabadság megsértése, a kifosztás és a rablás bűncselekményeire összpontosít, összehasonlítva az egyszerűsített eljárások alkalmazásának gyakoriságát és sajátosságait.Megállapítások: Az empirikus adatok alapján a bíróság elé állítás elsősorban a testi sértés és a garázdaság esetében játszik meghatározó szerepet, míg az előkészítő ülés alkalmazási köre ennél szélesebb. A legnagyobb jelentőségű egyszerűsített eljárás ugyanakkor a büntetővégzés, amely a vizsgált időszakban valamennyi elemzett bűncselekmény esetében alkalmazásra került. Az adatok azt is igazolják, hogy a büntetővégzés kivételesen olyan, nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményeknél is megjelent, mint a rablás, valamint elszórtan emberölés miatt indult ügyekben is előfordult.Érték: A tanulmány egyedi országos adatbázis felhasználásával vizsgálja az egyszerűsített eljárások gyakorlati alkalmazását az erőszakos bűncselekmények körében. Az eredmények hozzájárulnak a büntetőeljárási szabályozás gyakorlati működésének megismeréséhez, valamint alapul szolgálhatnak az egyszerűsített eljárások alkalmazási körével és garanciális kérdéseivel kapcsolatos további tudományos vizsgálatokhoz.}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {89-107} } @article{MTMT:37687199, title = {Hungary’s response to illicit drug use and trafficking: Legal developments and lessons for Uzbekistan}, url = {https://m2.mtmt.hu/api/publication/37687199}, author = {Mahmudov, Dilmurod Rozmetovich and Makhsadov, Maqsatullo Ismatovich and Turaev, Ilkhom Esanovich and Kuziev, Dilshod Akhrorovich}, doi = {10.38146/bsz-ajia.2026.v74.SI1.pp109-123}, journal-iso = {BELÜGYI SZLE (2010-)}, journal = {BELÜGYI SZEMLE / ACADEMIC JOURNAL OF INTERNAL AFFAIRS: A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZAKMAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA (2010-)}, volume = {74}, unique-id = {37687199}, issn = {2062-9494}, abstract = {Aim: This article examines Hungary’s approach to combating illicit trafficking in narcotic drugs and psychotropic substances and implementing international legal standards. It also considers the relevance of Hungary’s experience to drug policy development in Uzbekistan.Methodology: The article presents a narrative documentary review of international legal instruments, Hungarian legislation, institutional reports and descriptions of law enforcement and prevention programmes. It focuses on developments in 2024–2025 and considers their relevance to drug policy in Uzbekistan.Findings: The analysis identifies a restrictive approach reinforced by Hungary’s 2025 anti-drug initiative and constitutional and legislative amendments. Key elements include the DELTA programme, changes to enforcement powers and diversion requirements, and mechanisms for assessing and controlling new psychoactive substances. The DADA and ELLEN-SZER programmes complement enforcement through school-based prevention intended to develop decision-making skills and strengthen trust between police and young people. These measures illustrate the combination of regulation, policing and preventive education; their description does not establish their effectiveness.Value: The article identifies potential lessons from Hungary’s experience for drug policy development within the “New Uzbekistan” reform agenda. Its practical contribution lies in recommendations concerning digital transformation, rapid assessment mechanisms for emerging synthetic drugs, and the adaptation of selected enforcement and prevention practices to Uzbekistan’s institutional and legal context.}, year = {2026}, eissn = {2677-1632}, pages = {109-123} }