A szőlő nemcsak közkedvelt, de táplálkozástudományi szempontból is kiemelkedően fontos
gyümölcsünk. Mind a frissen szedett bogyó, mind pedig a belőle nyert gyümölcslé, illetve
az abból erjesztéssel készült bor számos antioxidáns komponenst tartalmaz. Ezek közül
az egyik legfontosabb vegyületcsoportot az ún. polifenolok alkotják, melyek kedvező
élettani hatását több kutatási eredmény is alátámasztja. Munkánk során azt vizsgáltuk,
hogy a szőlőbogyó egyes alkotórészeinek polifenol-összetétele miként változik az alkoholos
erjedés, vagyis a borkészítés során. A kísérletben a Cabernet Sauvignon fajta terméséből
elkülönített héj-, mag- és lémintákat 18 napon át, több erjedési időpontban gyűjtöttük,
a szürettől az erjedés lezárultáig. A nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC)
analízissel a főbb flavan-3-olok, flavonolok, antocianinok, valamint sztilbének meghatározására
fókuszáltunk, míg az összes polifenoltartalmukat Folin- Ciocalteu módszerrel határoztuk
meg.Eredményeink szerint a mag- és héjminták összes polifenoltartalma szignifikánsan
csökkent az alkoholos erjedés során, miközben a kioldódott polifenolok a borban felhalmozódtak.
A magok minden vizsgált időpontban magasabb polifenoltartalmat mutattak a héjhoz képest.
A magokban a flavonoidok közül a flavan- 3-olok (katechin és epikatechin) voltak jelen
a legnagyobb mennyiségben, míg a héjban az antocianinok (malvidin-3-O-glükozid, delfinidin-3-O-glükozid,
petunidin-3-O-glükozid) domináltak.A borkészítés során, bár jelentős mennyiségben
oldódnak ki polifenolok a magból és a héjból, az erjesztés végén a melléktermékként
visszamaradt törköly még mindig gazdag e vegyületekben, így értékes alapanyagként
szolgálhat további felhasználásra.