Cél: A kriminalisztikai kutatás és oktatás fejlesztése és integrálása.Módszertan:
Részletes összehasonlító vizsgálata a kriminalisztikának mint tudományágnak, és a
kriminalisztika többirányú kétarcúsága.Megállapítások: 1) A kriminalisztika felfogható
a közvetett bizonyítékok térhódításának és gazdagodásának folyamataként. 2) A kriminalisztika
túl fiatal tudományág. 3) A krimináltechnika nem kodifikálható, de mégis komoly garanciákat
és kereteket biztosít a büntetőeljárás-jog kodifikálása a krimináltechnika számára.
4) A krimináltechnika sokkal gyorsabban fejlődik, mint a krimináltaktika. 5) Hiányzik
egy önálló tudományos kriminalisztikai intézet. Az NSZKK ezzel kapcsolatos lehetséges
szerepe további tisztázást igényel. 6) A krimináltaktikai szakértői azonosítás az
egész bűnügyre vonatkozó makrobizonyítással szemben felfogható mikrobizonyításként.Érték:
Hozzájárul a kutatások elmélyítéséhez. Emeli a kriminalisztika-oktatás színvonalát.
Megkísérli a rendészeti és a jogászképzésbeli kriminalisztika oktatás integrálását.
Felhívja a figyelmet a bűnügy egészében (makrobizonyítás), illetve a szakértői vizsgálatban
(mikrobizonyítás) párhuzamba állítására, a nagy és a kicsi indiciumok soros és párhuzamos
kapcsolatára, és arra, hogy a valószínűségi mozzanatok fontosak, mert a bűnügyekben
főszabályként az okozatokból következtetnek az okra, és ez szükségszerűen alternatív
jellegű, plurale tantum.
