In the 21st century, war is increasingly waged not on kinetic battlefields but within
the information domain, where control over narratives and perception becomes the central
dimension of conflict. Classical political-philosophical frameworks—rooted in thinkers
such as Carl Schmitt and Clausewitz, who defined war through physical force and political
confrontation—are undergoing profound transformation. Perception operations and narrative
warfare reveal a shift from material destruction to the conquest of collective reality.
Latin America offers striking examples of this transition: in Brazil, electoral disinformation
and political polarization under Bolsonaro illustrate the tactical use of contested
narratives, while in Venezuela, Maduro’s regime practices informational authoritarianism
through systematic control of perception and discourse. This study examines how the
concept of war is being restructured when the essence of conflict is no longer annihilation,
but influence—raising fundamental philosophical questions about the political nature
of war in the age of digital information and strategic communication.
A 21. század háborúi egyre kevésbé a kinetikus hadszíntereken, és egyre inkább az
információs térben zajlanak, ahol a konfliktus központi dimenziójává a narratíva és
az észlelés feletti kontroll válik. A klasszikus politikai filozófiai keretek – amelyek
Carl Schmitt vagy Clausewitz nyomán a háború politikai természetét a fizikai erőszak
monopóliumához kötötték – ma radikális újraértelmezés alatt állnak. A percepciós műveletek
és narratívaháborúk azt jelzik, hogy a háború fogalma a materiális térből az immateriális
befolyásolás szférájába tolódik át. Latin-Amerika esetében különösen markáns ez a
tendencia: Brazíliában a választási dezinformáció és a politikai polarizáció (Bolsonaro),
Venezuelában pedig az információs autoritarizmus és állami narratívakontroll (Maduro)
mutat rá az információs hadviselés politikai természetére. Az előadás célja, hogy
feltárja: miként változik a háború fogalma a politikai filozófia horizontján, amikor
a konfliktus lényege már nem a fizikai megsemmisítés, hanem a kollektív valóságérzékelés
meghódítása.
