Sartre A fal című novellájának főhőse, Pablo Ibbieta a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak
oldalán harcolt, majd a Franco tábornok vezette rezsim fogságába esve azt az ultimátumot
kapja fogva tartóitól, hogy ha elárulja ugyancsak üldözött barátja tartózkodási helyét,
megmenekülhet a kivégzéstől. Ibbieta pontosan tudja, hogy barátja az unokatestvéreinél
rejtőzött el, a várostól négy kilométernyire, de nem fedi fel a katonák előtt a rejtekhelyét.
Meg akarja tréfálni a falangistákat, „látni akarta, hogy pattannak fel, hogy húzzák
meg a derékszíjukat, és adják ki a parancsokat nagy fontoskodva”, ezért azt mondja
nekik, hogy a temetőben bújt el, valamelyik sírboltban vagy a sírásók kunyhójában
(Sartre 1939/1982. 121–122). A történet drámai fordulata (spoiler!), hogy Ibbieta
barátja tényleg a temetőben bújt el, a sírásók kunyhójában, ahol a katonák megtalálták
és tűzharcban megölték.
