Kárpátalja demográfiai folyamatait és a régióra jellemző családmodell kialakulását
és
változását számtalan tanulmány, kutatás vizsgálta már, elsősorban a kárpátaljai magyarság
vonatkozásában. A SUMMA kutatás (2017) a magyar népesség számát (131 ezer fő) a mintába
került
népesség természetes szaporodása, migrációs egyenlege és intergenerációs
asszimilációja alapján a 2001-es népszámlálás adatainak továbbvezetésével számította
ki. A
családmodell kérdését is érintő NPKI és a KINCS kutatásokból (2018, 2023) az látszik,
hogy –
a külhoni régiók közül – a kárpátaljai magyaroknál a legalacsonyabb az átlagéletkor
az első
gyerek születésénél, első házasságukat jellemzően 22–24 éves korukban kötik a párok,
az
ideális gyermekszám az egyik legmagasabb, ugyanakkor a tartós társadalmi-gazdasági-politikai
válság és a háborús helyzet miatt megfigyelhető – a korábbi családkoncepció változásával
– a
családok szétszakítottsága és a nők családfői szerepének megjelenése is. Az előbb
említett
kutatások eredményeit is felhasználva arra keresem a választ, hogy a táj gyakorol-e
hatást a
demográfiai folyamatokra és a családmodellre Kárpátalján, különös tekintettel a kárpátaljai
magyarságra. Hipotézisem szerint egy adott régió a földrajzi helyzete, domborzata,
éghajlata és
közlekedési adottságai miatt nemcsak a demográfiai folyamatokat (pl: migráció, etnikai
arányok), hanem a családmodellt is meghatározza. A nemzetpolitika és a családpolitika
tehát
alapvetően egy előre determinált keretrendszerben kénytelen működni, amelyet a
döntéshozóknak a szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor mindenképp figyelembe kell
venniük. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ugyanannak a szakpolitikai célnak
az
eléréséhez egyes régiókban lényeges több konkrét intézkedést kell elfogadni, mint
másokban.
