Abstract
The study attempts to interpret the phenomenon of trust within the frameworks of social
pedagogical, school pe-
dagogical, and meta-pedagogical perspectives, as shaped by institutionalized pedagogical
influence. Approaches
that identify archetypes of institutional educational effects distinctly separate
the functional-intentional and emo-
tional-causal relational models of influence. The former describes the effectiveness
of education as intentional
behavioral change influenced externally, while the latter interprets effective education
as a symbolic interaction in
which the impact of the pedagogical relationship is identified as the reinforcement
of rational aspects of internal
intentionality. The pedagogical difference between these two models can be traced
through the different applica-
tions of directive and non-directive elements of education, through the moral and
ethical shading of normative and
formative stages of development, and through the transgenerational transfer of pedagogical
practices rooted in
cultural-social environments. Furthermore, the study argues that to understand the
moral conception of the world
and the responsibility of personal existence, it is appropriate to reflect on both
the normative and formative effects
of pedagogical intentionality together, ensuring that the pedagogical will to influence
does not exceed the intole-
rable boundaries of cognitive and emotional distortions of self-assertion.
Keywords: trust, social pedagogy, school pedagogy, meta-pedagogy, meta-universe
Absztrakt
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a bizalom társadalompedagógiai, iskolapedagógiai
és metapedagógiai je-
lenségvilágát az intézményesült pedagógiai hatás értelmezési kereteiben értelmezze.
Az intézményes nevelési ha-
tás archetípusait azonosító megközelítések hangsúlyosan különítik el a hatáskeltés
funkcionális-intencionális, va-
lamint emocionális-kauzális kapcsolati modelljeit. Az előbbi a nevelés hatékonyságát
a kívülről befolyásolt, szán-
dékolt viselkedésbeli változásként írja le, míg az utóbbi a hatékony nevelést olyan
szimbolikus interakcióként
értelmezi, melyben a pedagógiai kapcsolat hatását a belső szándékvezéreltség aracionális
vetületeinek megerősí-
téseként azonosítja. A két modell közötti pedagógiai különbséget a nevelés direktív
és non-direktív mozzanatainak
eltérő alkalmazásaiban, a normatív és formatív érés szakaszainak morális és etikai
átszínezéseiben, valamint a
kulturális-társadalmi környezetben kiérlelt pedagógiai praxis áthagyományozódásaiban
követhetjük nyomon. A
tanulmány amellett érvel, hogy a világ morális felfogására, a személyes lét felelősségre
leghelyesebb a pedagógiai
szándékoltság normatív és formatív hatásainak együttesével reflektálnunk, ügyelve
arra, hogy a hatáskeltés peda-
gógiai akarata ne lépje át az önérvényesítés kognitív és érzelmi torzításainak vígasztalan
határait.
Kulcsszavak: bizalom, társadalompedagógia, iskolapedagógia, metapedagógia, metauniverzum
