Bevezetés: A sürgősségi osztályokra kis kockázatú mellkasi fájdalommal érkező betegek
differenciáldiagnosztikája világszerte jelentős klinikai és egészség-gazdaságtani
kihívást jelent. Bár a legtöbb esetben nem cardiopulmonalis eredetű kórképek állnak
a tünetek hátterében, az ellátás elsődleges célja az életet veszélyeztető állapotok
– elsősorban az akut coronariaszindróma és a tüdőembolia – gyors és biztonságos felismerése/kizárása.
A túlzott diagnosztikus vizsgálatok ugyanakkor növelik az ellátási költségeket, és
fokozzák az osztályok leterheltségét. Korábban publikált megfigyeléseink szerint a
pleuriticus és/vagy mozgásszervi jellegű mellkasi fájdalommal jelentkező felnőtt betegek
körében gyakrabban előfordul korábban fel nem ismert gerincaszimmetria, amely a bordaízületek
(costosternalis, ritkábban costovertebralis) subluxatiójára hajlamosíthat. Célkitűzés:
A tervezett multicentrikus, prospektív vizsgálat célja a gerincaszimmetria előfordulásának
és klinikai jelentőségének meghatározása ambuláns, kis kockázatú, mellkasi fájdalommal
jelentkező felnőttek körében, valamint egy új, mozgásszervi eredetű mellkasi fájdalmat
azonosító klinikai predikciós modell fejlesztése. Módszerek: A vizsgálat elsődleges
kimeneti változói a tüdőembolia és a major cardialis események (nem ST-elevációs myocardialis
infarktus, instabil angina). Korábban validált számítás alapján 2500 beteg bevonása
biztosítja a megfelelő statisztikai erőt a II. típusú hiba elkerülésére. A betegek
30, 90 és 365 napos utánkövetése során regisztráljuk a szövődményeket, az ismételt
megjelenéseket, a major cardialis eseményeket és a mortalitást. Várható eredmények:
Feltételezésünk szerint a gerincaszimmetria jelenléte oki összefüggést mutat az akut,
mozgásszervi jellegű mellkasi fájdalommal, amely ebben a betegcsoportban nem jár együtt
emelkedett mortalitási kockázattal. Egy újonnan kidolgozott predikciós eszköz feltehetően
lehetővé teheti a mozgásszervi eredetű mellkasi fájdalom korai felismerését és biztonságos
elkülönítését a cardiopulmonalis kórképektől. Következtetés: A vizsgálat eredményei
hozzájárulhatnak a sürgősségi betegellátás diagnosztikus protokolljának finomításához,
a szükségtelen vizsgálatok számának csökkentéséhez, valamint a költséghatékonyság
és a betegelégedettség javításához. Orv Hetil. 2026; 167(5): 180–187. | Introduction:
The diagnostic work-up of patients presenting to the emergency department with chest
pain remains a
major clinical and health-economic challenge worldwide. Although most cases are caused
by benign, non-cardiopul-
monary conditions, the primary goal of emergency care is the timeous, but safe exclusion
of life-threatening disorders
– mainly acute coronary syndrome and pulmonary embolism. Excessive diagnostic testing
increases both healthcare
costs and emergency department overcrowding. Preliminary observations suggest that
previously unrecognized spi-
nal asymmetry or scoliosis is more prevalent among ambulatory adults presenting with
pleuritic or musculoskeletal-
type chest pain, potentially predisposing to costosternal or costovertebral subluxation
as a mechanical pain generator.
Objective: The planned prospective, multicenter study aims to assess the prevalence
and clinical significance of spinal
asymmetry among ambulatory, low-risk adults presenting with chest pain, and to develop/validate
a novel musculo-
skeletal chest pain clinical prediction model.
Methods: Primary outcome variables include pulmonary embolism and major cardiac events
(non-ST-elevation myo-
cardial infarction, unstable angina). Based on power calculations by Peduzzi et al.
(1996), a total of 2,500 patients
will provide adequate statistical power to avoid Type II error. Patients will be followed
up at 30, 90, and 365 days for
complications, recurrent visits, major adverse cardiac events, and mortality. Data
will be analyzed using bootstrapping
techniques for internal validation of the derived score.
Expected results: We hypothesize that spinal asymmetry independently correlates with
acute musculoskeletal chest
pain but does not confer an increased risk of short- or long-term mortality. The newly
developed musculoskeletal
chest pain clinical prediction model may facilitate early recognition and safe management
of musculoskeletal chest
pain in the emergency department setting.
Conclusion: This study is expected to refine diagnostic algorithms for low-risk chest
pain, reduce unnecessary inves-
tigations, improve cost-effectiveness, and enhance patient satisfaction.
