Shopping tourism, in line with other tourism products, suffered an unprecedented decline
in2020 due to the COVID-19 pandemic and the related restrictions. Despite the widespread
interest in the impact of COVID-19 on tourism, the effects of the pandemic on shopping
tourismare still under-researched. The aim of the paper is to partly fill in this
gap by analysing thechanges that took place in Hungary’s inbound shopping tourism
in 2020. Following the theoretical background, the paper focuses on the changes that
took place in the number of shoppingtrips to Hungary, as well as the changes in the
volume and structure of visitors’ spending. Thestudy is based on the review of the
relevant literature and on the analysis of the database of theHungarian Central Statistical
Office on international travels. Results show that, similarly toother tourism products,
the number of inbound shopping trips to Hungary in 2020 and therelated expenditures
dropped dramatically. Changes in the structure of visitors’ spending alsorevealed
that utilitarian travel motivations gained ground during the pandemic indicated by
anincrease in the proportion of spending on fuel, and on food and beverages. | A bevásárlóturizmus
– más turisztikai termékekhez hasonlóan – soha nem látott mértékű viszszaesést szenvedett
el 2020 folyamán a Covid19-világjárvány és az azzal összefüggő korlátozások miatt.
Annak ellenére, hogy a Covid19-világjárvány turizmusra gyakorolt hatásainak vizsgálata
igen széles körű, a pandémia következményeivel a bevásárlóturizmus kontextusában mindezidáig
csak kevesen foglalkoztak. A tanulmány célja, hogy részben pótolja ezt a hiányosságot
azáltal, hogy bemutatja a Magyarországra irányuló bevásárlóturizmusban 2020 folyamán
bekövetkezett változásokat. Az elméleti hátteret követően a Magyarországra irányuló
bevásárlóutak számában, valamint a látogatók költésének volumenében és szerkezetében
bekövetkezett változásokra fókuszálunk. A tanulmány a vonatkozó szakirodalom áttekintésére,
valamint a KSH nemzetközi utazásokra vonatkozó adatbázisának elemzésére épül. Az eredmények
azt mutatják, hogy a többi turisztikai termékhez hasonlóan a Magyarországra irányuló
vásárlási célú utak száma és az azokhoz kapcsolódó kiadások is drámai mértékben csökkentek
2020-ban. A látogatók költési szerkezetének változása arra is rávilágított, hogy a
járvány idején a haszonelvű utazási motivációk hódítottak teret, amit az üzemanyag-,
valamint az élelmiszer- és italkiadások arányának növekedése jelez.
