A modern fegyveres konfliktusok egyre nagyobb szerepet kapnak a kibertérben zajló
műveletek, amelyek akár stratégiai jelentőségűek is lehetnek a hadviselésben. Kutatásom
célja,
hogy feltárja a kiberhadviselés fogalmának különböző értelmezéseit, különös tekintettel
a
NATO, az Oroszországi Föderáció és Ukrajna megközelítésére. A téma aktualitását a
jelenleg
is zajló orosz-ukrán háború adja, amelyben a kiberműveletek szerepe megkerülhetetlenné
vált.
Míg az orosz katonai terminológia régóta alkalmazza az információs hadviselés és ebből
következően a kiberhadviselés fogalmát, addig a NATO-ban elsősorban kiberműveletekről
beszélünk. Ukrajna történelmi okokból kezdetben az orosz szemléletet követte, azonban
a
2022-es orosz inváziót követően egyre inkább a NATO terminológiájához közelít a
szövetségeseivel való kommunikációban. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ,
hogy
milyen közös pontok és eltérések mutatkoznak ezen országok kibertérben folytatott
hadviselési
stratégiájában és fogalmi rendszereiben.
A kutatás kiindulópontját a NATO kiberműveleti doktrínája és a Tallinn Manual által
használt
fogalmak adják. Emellett a magyar, angol és orosz nyelvű szakirodalom és tudományos
publikációk vizsgálatával jutottam el az eltérő fogalmi értelmezések összevetéséig.
Az
eredmények rávilágítanak arra, hogy a kiberműveletek alkalmazása nem csupán technikai
vagy
stratégiai kérdés, hanem mélyen gyökerező elméleti és fogalmi különbségeket is hordoz.
Az
orosz nyelvű szakirodalomban az információs hadviselés kiemelt szerepet kap, ami közvetlenül
vezet a kiberhadviselés fogalmának megjelenéséhez. Ezek a terminológiai különbségek
jelentős
hatással vannak a kiberműveleti stratégiák kialakítására és végrehajtására, valamint
a
nemzetközi együttműködés lehetőségeire.
A kutatásom hozzájárulhat az orosz és ukrán kiberműveletek pontosabb megértéséhez,
valamint
azoknak a NATO fogalmi rendszerében való elhelyezéséhez. Az eltérő fogalomrendszerek
vizsgálata segíti a szakmai közösséget és a kutatókat abban, hogy mélyebben megértsék
és
egységesen értelmezzék a kiberhadviselés fogalmát a jelenlegi fegyveres konfliktusokban.
Ezáltal az orosz fél kiberműveletei hatékonyabban elemezhetők, ami hozzájárulhat a
védekezési képességek fejlesztéséhez.
Kutatásom távolabbi céljai közt szerepel a kiberműveletekhez kapcsolódó fogalmak szélesebb
körű vizsgálata, további országok doktrínáinak vizsgálatával és még szélesebb körű
szakirodalom elemzésével.
