A sertéstenyésztés mindig is nagy jelentőséggel bírt az állattenyésztési ágazatokon
belül, szerepe még mindig kiemelkedő a csökkenő létszám és termelési adatok mellett.
A sertéstartást komoly kihívások elé helyezi az elmúlt időszak gazdasági helyzete,
amelyben jelen gazdasági körülmények között egyre fontosabb a fajlagos hatékonysági
mutatók javítása. A jelen munkánkban arra fókuszáltunk, hogy milyen összefüggés van
a tenyészkocák szaporodásbiológiai mutatói – úgymint született és választott malacszám
– és a kocák testkondíciója között. A nagyobb elérhető malacszaporulat a potenciálisan
értékesíthető hízólétszámot befolyásolja, melyen keresztül hatással vagyunk a gazdaság
teljes jövedelmezőségére. A kondíciót számos külső és belső tényező is befolyásolja,
de az egyik legnagyobb befolyással a takarmányozáson keresztül lehetünk rá. A kocák
kondícióját a hátszalonna-vastagság egzakt mérésén keresztül határoztuk meg. Megállapítható,
hogy a vizsgált telepen és genetikai háttéren a tenyészkocák 11-12 mm-es hátszalonna-vastagságnál
fialták a legtöbb malacot, majd ezt 1-2 mm-rel növelve pozitív hatást kaptunk a malacszámra.
A vemhességvizsgálat és a fiaztatóba hajtás időszakában az ideális hátszalonna-vastagság
14-15 mm volt. A kocák kondíciója a vemhességük alatt nem csökkenhet. Az eredményeink
alapján termelőtelepeken javasoljuk a hátszalonna-vastagság protokollszerű mérését,
ez alapján a takarmányadagok módosítását az elérhető malacszám maximalizálásáért.
ABSTRACT
Swine breeding had always been significant importance within the animal breeding sector;
it’s role remains outstanding despite decreasing production and stock numbers. The
economic situation of the past period poses serious challenges to swine farming, and
in these economic conditions it is increasingly important to improve the specific
efficiency indicators. In our present work we focused on the interrelation of the
reproductive indicators – such as number of farrowed piglets and weaned piglets –
and the body condition of the sows. The higher number of piglets affects on the higher
number of fattening animals, though we effect the farm overall profitability. The
body condition is influenced by many external and internal factors, but one of the
biggest influences we have through feeding. The condition of sows was determined by
exact measurement of the backfat thickness. It can be concluded that the breeding
sows on the analyzed farm and genetic background farrowed the most piglets at a backfat
thickness of 11-12 mm, and then increasing this by 1-2 mm had a positive effect on
the number of piglets. During the period of pregnancy test and taking the sows to
the farrowing stable, the ideal backfat thickness was 14-15 mm. The condition of sows
cannot decrease during their pregnancy. Based on our results, we recommend the protocol-like
measurement of backfat thickness on swine breeding farms, and based on this, the modification
of feed rations in order to maximize the number of piglets.
