A körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése a különböző vállalati kultúrákban

A TANULMÁNY CÉLJA A kutatás célja annak feltárása, hogy a körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése szempontjából a vállalatok milyen klaszterekbe sorolhatók, illetve az egyes klaszterekbe való tartozás összefüggésben áll-e a vállalati kultúra különböző típusaival. Vizsgálja, hogy mely vállalati kultúrák hajlamosabbak integrálni a körforgásos elveket, és a kulturális jellemzők hogyan járulnak hozzá a fenntarthatósági célok eléréséhez. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A körforgásos gazdaság keretrendszerének mérendő követelményei mint környezeti célok kerültek górcső alá, úgymint a természeti erőforrások felhasználásának, a károsanyag-kibocsátás és az anyagveszteségek csökkentése, a megújuló és újrahasznosítható erőforrások arányának és a termékek értéktartósságának növelése. A vállalati kultúrák tipizálása a Cameron‒Quinn modell alapján történt, melynek kategóriái: piac, klán, adhokrácia, hierarchia. A kutatás kérdőíves felmérés keretében zajlott, 128 magyarországi vállalkozás körében. A statisztikai elemzések elvégzése a klaszterelemzés és a kereszttábla-elemzés módszereivel történt. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A körforgásos gazdaság alapelveinek érvényesülése szempontjából három szignifikánsan különböző klaszter rajzolódott ki a vizsgált mintában (Élenjárók, Mérsékeltek, Lemaradók). Az eredmények alapján a klánkultúra támogatja leginkább a körforgásos célok érvényesülését, a klánkultúrájú vállalkozások az Élenjárók klaszterével mutattak összefüggést. GYAKORLATI JAVASLATOK A Cameron‒Quinn kultúratípusok közül a klánkultúra elemei ‒ úgymint az emberekkel való törődés, a vásárlók iránti érzékenység, a munkatársak szervezethez való elkötelezettségének növelése ‒ támogatják a körforgásos célok meggyökerezését a szervezeteknél. A szervezeti kultúra alakítására hatással lévő és a fenntarthatósági célokat szem előtt tartó vezetők számára javasolt a domináns vállalati kultúrában a klán típusú elemek érvényesülését fokozni.