A tanulmány célkitűzése, hogy feltárja a nők helyzetét a nyomdaiparban. Vizsgálja,
hogyan mennyire érvényesülnek az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód elvei.
Web of Science keresésen alapuló szisztematikus irodalomkutatással a témában
megjelenő publikációk kerültek feltárásra. A szakirodalomkutatás eredményei négy
téma körül rendeződnek.
Számos publikáció jelent meg azokról a rendkívüli és sikeres nőkről, akik az ipari
forradalom
előtt nyomdaipari manufaktúrákat vezettek, miután elvesztették vállalkozó férjüket
vagy
apjukat. Megörökölve a családi vállalkozást, felelősséget éreztek annak működtetéséért.
Mégis az ipari forradalom, azaz ipar látványos gépesítése után, a nők főként
egyszerűbb betanított munkát végeztek hajtogatóként és varrónőként, azaz a
könyvkészítés alacsonyabb presztízsű és rosszabbul fizetett feladataiban vettek részt.
Az
ehhez a helyzethez vezető okokat több kutató is vizsgálta. Eredményeiket összegezve
megállapítható, hogy a férfiak által dominált szakszervezeti tevékenység jelentősen
hozzájárult az egyenlőtlenség kialakulásához.
Emellett a nők által készített műalkotások, a szemléletbeli újítások gyakran nem
kapták meg azt a reflektorfényt, amelyet a maguk idejében megérdemeltek volna.
Előfordult, hogy a nők a férjük neve alatt adtak ki kiemelkedő műveket, mert így jobban
„el
lehetett adni”. Az elmúlt években több kutató, történész és szerkesztő igyekezett
felhívni
a nagyközönség figyelmét ezekre az elfeledett művekre és a kiemelkedő alkotásokat
létrehozó kivételes nőkre.
A történelem során a nők több országban különböző módon összefogva próbálták
megtörni a férfi dominanciát. Angliában például a szakszervezetek „fenyegető”
magatartására válaszul a nők saját nyomdászszervezetet, a
Women’s Printing Society-t
hozták létre. De hasonló női mozgalom jött létre a 19. századi Amerikában is. Ma is
léteznek női mozgalmak a nyomdaiparban, szintén főként az angolszász országokban.
A
Women in Print Alliance, amelyet az Egyesült Államokban alapítottak, a
Girls Who
Print, egy szintén amerikai székhelyű online mozgalom, már Afrikában és Európában
is képviselteti magát, míg az ausztrál
Women in Print mozgalom fő célja az iparágban
dolgozó nők közösségének kiépítése.
Célzott kérdőíves adatgyűjtésben a magyar nyomdaiparban alkalmazott összes
munkavállalók 32%-át felmérve készült vizsgálat a nyomdaiparban alkalmazott nők
arányairól végzettség és pozíció szerint.
A kérdőíves kutatás adatai kimutatták, hogy a nők aránya a teljes érintett populációban
43,8%, és a felsőfokú végzettségű nők aránya pedig 51,4%. E jelentős arányok ellenére
a
felsővezetői pozíciókban csak 32,9%-ban képviseltetik magukat a nők.
A tanulmány további célja és eredménye is egyben: felhívni a figyelmet a téma
fontosságára, és nemzetközi jó példákkal szolgálni a szemléletformálásra.
