Bevezetés: A közvetlen betegellátásban dolgozó mentálhigiénés szakemberek gyakran
ki vannak téve tartós stresszhelyzeteknek, ami szorongáshoz, depresszióhoz vagy kiégéshez
vezethet. A megelőzés érdekében fontos az öngondoskodás fejlesztése, amelyben kiemelkedő
jelentőséggel bír a tudatos jelenlét gyakorlása, s amely elősegíti az adaptív kognitív
érzelemszabályozó stratégiák alkalmazását, növeli a pszichés jóllétet, és csökkenti
az impulzivitást. Célkitűzés: A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness
based cognitive therapy, MBCT) vizsgálata mentálhigiénés szakemberek tudatos jelenlét
készségeire, érzelemszabályozási stratégiáira, impulzivitásuk és pszichés jóllétük
szintjére. Módszer: A vizsgálatban 91 mentálhigiénés szakember vett részt (átlagéletkor:
44,5 év), nyolcalkalmas csoportos, tudatos jelenlét alapú kognitív terápián. Mérőeszközök
a csoport előtt és befejezése után: Ötfaktoros Tudatos Jelenlét Kérdőív (FFMQ), Kognitív
Érzelemszabályozás Kérdőív (CERQ), Rövidített Barratt Impulzivitás Skála (BIS-R-8),
WHO Jóllét Kérdőív (WBI-5). Az adatfeldolgozás SPSS 25-ös statisztikai programmal
történt. Eredmények: Az intervenciót követően a tudatos jelenlét szintje szignifikánsan
emelkedett, különösen az ítéletmentesség, a tudatos cselekvés és a megfigyelés területén.
Szignifikáns javulás mutatkozott az adaptív érzelemszabályozási stratégiákban, különösen
a pozitív újraértelmezés és az elfogadás terén. Az impulzivitás önmagában nem csökkent,
de szignifikáns negatív együttjárást mutatott a tudatos jelenlét tudatos cselekvés
és leírás alskáláival, valamint az MBCT után az FFMQ megfigyelés alskálája szignifikáns
pozitív együttjárást mutatott a CERQ adaptív kognitív érzelemszabályozási stratégiákkal,
ezen belül kiemelten a perspektívába helyezéssel és a pozitív átértékeléssel. Megbeszélés
és következtetés: A tudatos jelenlét alapú kognitív terápiás képzés jelentősen fejlesztette
a tudatos jelenlét készségeket és az adaptív érzelemszabályozó stratégiák alkalmazását
a mentális egészségügyi szakemberek körében. A résztvevők ítéletmentessége, tudatos
jelenléte és megfigyelőképessége, valamint a pozitív fókuszváltás és az elfogadás
alkalmazása szignifikánsan javult. Ezek a változások mérsékelték a negatív érzelmi
állapotot és a stresszt, valamint növelték a szakmai nehézségekkel való megküzdés
hatékonyságát. Az elfogadás fejlődése nyitottabb, ítéletmentesebb hozzáállást eredményezett
önmagukhoz és másokhoz, ami tovább erősítette a stresszcsökkentő hatást. Orv Hetil.
2025; 166(44): 1736–1745. | ntroduction: Mental health professionals in direct patient
care are frequently exposed to prolonged stress, increasing
the risk of anxiety, depression, and burnout. Mindfulness practice supports self-care
by promoting adaptive cognitive
emotion regulation strategies, enhancing psychological well-being, and reducing impulsivity.
Objective: To examine the effects of MBCT on mindfulness skills, emotion regulation
strategies, impulsivity, and
psychological well-being among mental health professionals.
Method: 91 professionals (mean age: 44.5 years) participated in 9 group mindfulness-based
cognitive therapy ses-
sions. Measurements before and after the program included: Five-Factor Mindfulness
Questionnaire (FFMQ), Cognitive Emotion Regulation Questionnaire (CERQ), Shortened
Barratt Impulsivity Scale (BIS-R-8), and WHO Well-
Being Index (WBI-5). Data were analyzed using SPSS 25.
Results: Mindfulness levels increased significantly, particularly in nonjudgment,
mindful action, and observation.
Adaptive emotion regulation strategies improved, especially positive reinterpretation
and acceptance. Impulsivity did
not decrease directly but showed significant negative correlations with mindful action
and description subscales at
post-test. The FFMQ observation subscale correlated positively with adaptive cognitive
emotion regulation strate-
gies, notably perspective taking and positive reappraisal.
Discussion and conclusion: Mindfulness-based cognitive therapy training significantly
enhanced mindfulness skills and
adaptive emotion regulation strategy use. Improvements in nonjudgment, mindfulness,
observation, positive refram-
ing, and acceptance contributed to reduced negative emotional states and more effective
coping with professional
challenges. Increased acceptance fostered a more open, nonjudgmental attitude toward
self and others, further sup-
porting stress reduction.
