Identitás és nyelvhasználat a határ két oldalán. Kárpátaljai és magyarországi hallgatók összehasonlító elemzése

Kiss, Anita [Kiss, Anita (Nyelvészet), szerző] Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet (NYE); Pallay, Katalin [Pallay, Katalin (Neveléstudomány), szerző]

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
  • Nyelvtudományi Bizottság: A
A tanulmány a Nyíregyházi Egyetem és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatóinak nemzeti, nyelvi és vallási identitását vizsgálja összehasonlító megközelítésben. A kutatás aktualitását az adja, hogy olyan csoportokat vizsgál, amelyek tagjai földrajzilag közel élnek egymáshoz, de különböző országokban és eltérő társadalmi kontextusban. Az adatfelvétel online kérdőív segítségével zajlott, amely a hallgatók hazafelfogását, nyelvhasználatát és vallásosságát térképezte fel. A kutatás célja annak feltárása volt, hogyan formálódik a fiatal magyar hallgatók identitása többségi és kisebbségi helyzetben, valamint miként hatnak rá nyelvi, társadalmi és kulturális tényezők. A kutatás tervezésekor feltételeztük, hogy a kárpátaljai magyar adatközlők pozitívabban ítélik meg a nyelvjárási beszédet a magyarországiaknál. Továbbá, hogy a két csoport adatközlői különbözőképpen definiálják a nemzeti identitásukat, és eltérően értékelik azt, hogy mi alapján tekinthető valaki magyarnak. Végül feltételezzük, hogy a vallás a kárpátaljai magyar hallgatók identitásában fontosabb szerepet kap, mint a magyarországiaknál. A kutatás során a felállított hipotézisek beigazolódtak. Az eredmények szerint a magyarországi hallgatók identitásában hangsúlyosan jelenik meg az állampolgársághoz és a születési helyhez kötődő megközelítés, míg a kárpátaljai hallgatók inkább a kulturális és regionális kötődést, valamint a vallási és nyelvi elemeket helyezik előtérbe. A nyelvhasználati attitűdök vizsgálata feltárta, hogy a kárpátaljai hallgatók nyitottabban viszonyulnak a nyelvjárásokhoz és a kódváltáshoz, míg a magyarországi hallgatók körében erősebb a köznyelvi norma presztízse. A vallásosság vizsgálata pedig rámutatott, hogy a kisebbségi közegben a vallás és a vallásgyakorlás erősebb identitásképző tényezőként jelenik meg. A kutatás hozzájárul a magyar hallgatók identitásának mélyebb megértéséhez, rávilágítva, hogy a nyelvhasználat, a kulturális kötődés és a nemzeti önmeghatározás különböző hangsúlyokkal, de szorosan összefonódva van jelen a többségi és kisebbségi környezetben.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2026-04-23 04:43