A vendéglátóipar tekinthető a 2020. évtől kezdődő válságok, a világjárvány, és a napjainkban
a szinte minden területen megjelenő bizonytalanságok eredményeként bekövetkező keresletingadozás
egyik legnagyobb vesztesének. A COVID-járvány okozta kihívások a turizmus, azon belül
is a vendéglátás területét szignifikánsan befolyásoló változások szükségességét hozták
el, de az azóta eltelt idő sem a megnyugvás időszaka volt. A kontaktintenzív szolgáltatások
krízisekre adott válaszreakciója erősen függ alkalmazkodó képességüktől, mely a sikeres
helytállás és a fejlődési lehetőségek princípiumaként értelmezhető. Az olyan tőkeszegény
periférikus térségek, amelyekben jelentős a turisztikai és vendéglátószektor aránya
még erőteljesebb kitettséget mutatnak a válságokhoz való alkalmazkodó képesség tekintetében.
Jelen tanulmányban egy a 2020. évben végzett kutatás eredményeiből kiindulva elemzik
a szerzők a vendéglátó szektor alkalmazkodóképességét a dél-dunántúli régióban, kitérve
a lehetséges fejlődési irányokra. Kulcsfontosságúnak tekinthető a szakértői becsléseken
alapuló változáselemzés, mivel a krízisre adott válaszreakciók lehetőséget adnak a
szektor rugalmasságának és ellenálló képességének feltárására és ennek megfelelően,
annak célzott fejlesztésére.
