Kiberbiztonság és pénzügyi stabilitás: összefüggések, kockázatok és szabályozási megközelítések

A digitális technológiák előretörésével a pénzügyi szektor működése is egyre inkább információs rendszerekre és hálózatokra támaszkodik, így a kiberbiztonsági kockázatok kezelése kulcsfontosságúvá vált nem csak egyedi intézményi, hanem rendszerszinten, azaz a pénzügyi stabilitás megőrzése szempontjából is. A tanulmány célja, hogy feltárja a kiberbiztonság és a pénzügyi stabilitás közötti összefüggéseket, meghatározza a releváns fogalmakat, bemutassa a rendszerszintű kiberkockázatok eszkalálódásának folyamatait, valamint értékelje a kockázatcsökkentésre alkalmazott nemzetközi és hazai szabályozási és intézményi megközelítéseket. A cikk első részében a kiberbiztonság, a kiberreziliencia és a kiberkockázat fogalmát tisztázzuk, különös tekintettel a pénzügyi szektorban használt meghatározásokra. A középpontban három modell (az IMF, az ESRB és az MNB által kidolgozott keretrendszerek) elemzése áll, amelyek a kiberbiztonsági események pénzügyi rendszert érintő hatásainak eszkalációját, illetve az átviteli csatornák természetét vizsgálják. A szerző összeveti a modellek logikai struktúráját, különbségeit és alkalmazhatóságát, valamint értékeli, hogy ezek milyen mértékben segítik elő a rendszerszintű kockázatok azonosítását és csökkentését. A pénzügyi stabilitás magyar vonatkozásait és kritikus infrastruktúra védelemmel való kapcsolatát is bemutatjuk. A tanulmány utolsó szakasza áttekinti rendszerszintű kiberkockázatok kezelése során alkalmazható kockázatcsökkentő intézkedéseket. A preventív, detektív és korrektív kontrollintézkedések háromszintű megközelítését alkalmazva megvizsgálja a szabályozás, az információmegosztás és a tesztelés adta kockázatkezelési lehetőségeket. Összegzésként hangsúlyozzuk, hogy a pénzügyi rendszer kiberrezilienciájának erősítése csak multidiszciplináris megközelítés révén, a kiberbiztonsági és pénzügyi stabilitási szakértők összehangolt munkájával lehetséges.