A 2019–2021-es koronavírus-járvány példátlan kihívások elé állította a visegrádi országokat
is, jelentősen megterhelve költségvetéseiket. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy
a világjárvány okozta kiadások eltérítették-e őket korábbi költségvetési pályájuktól.
A vizsgálat különösen érdekes helyzetképet mutat az új uniós költségvetésiszabály-módosítások
bevezetése előtti adatok alapján leírható folyamatokról. Különböző időtávokon értékeljük
a GDP-arányos államadósság dinamikáját, figyelembe véve a szükséges elsődleges egyenlegeket
és a gazdasági növekedést. A módszertan a dinamikus tag és az elsődleges költségvetési
rés elemzésére épül, lehetővé téve a költségvetési politika fenntarthatóságának értékelését.
Az eredmények szerint Csehország kivételével a visegrádi országok államadósságát nem
veszélyezteti a reálkamat és a gazdasági növekedés közötti rés alakulása. Magyarország
esetében megállapítható, hogy a rövid távú adósságcsökkentés nagyobb kiigazítást igényel,
míg hosszabb távon mérsékeltebb elsődleges többlet is elegendő lehet.
