Bevezetés és célkitűzés: A fülzúgás háttere multifaktoriális, számos kísérő tünettel
és provokáló tényezővel találkozhatunk a mindennapi klinikai gyakorlatban. A jelen
kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a fülzúgáshoz társuló tünetek és lehetséges
provokáló tényezők milyen hatást gyakorolnak a fülzúgás súlyosságára. Módszer: A jelen
kutatásba 165, elsődleges szubjektív fülzúgásban szenvedő beteget vontunk be. Minden
beteg részletes kivizsgáláson esett át a fülzúgáspanaszokkal kapcsolatban. Ennek részét
képezte a társtünetek, a provokáló tényezők felmérése és a Fülzúgásterheltségi Skála
kitöltése is. Eredmények: A demográfiai adatok elemzése alapján 40 éves korig férfi-,
ezt követően női dominancia figyelhető meg. A panaszok oldaliságának szempontjából
a kétoldali (54,5%) és a bal oldali (27,8%) panaszok domináltak. A populáció jelentős
hányadán (72,1%) folyamatos fülzúgás jelentkezett. A társtünetek szempontjából a leggyakoribb
panasz a szédülés (60%) és a halláscsökkenés (45,5%) volt. Enyhén kisebb arányban,
de számottevően társult fejfájás (41%) és füldugulás (35%). Felső légúti infekciós
tünet 21%-ban volt jellemző, a zsibbadási (8,4%) és az arcidegbénulási (2,4%) panaszok
ritkábbak voltak. Szinte minden esetben fülzúgást provokáló tényezőként igazolódott
a csendes környezet (90,3%), a fülzúgást provokáló második leggyakoribb tényező pedig
a stressz (66,7%) volt. A fülzúgáshoz ritkábban (27,3%) elalvási nehezítettség társult.
Nyakigerinc-ízületi, valamint állkapocsízületi panasz 24%-ban és 17%-ban jelentkezett
a vizsgált betegeken. Fronthatás (6%) és zaj (3%) provokáló hatása ritkábban fordult
elő. Multinomiális logisztikus regresszió alapján a magasabb életkor (50 év<) (p =
0,019*; OR: 0,259, 95% CI = 0,084–0,800) és a nyakigerinc-ízületi panasz jelenléte
(p = 0,013*; OR: 4,860, 95% CI = 1,405–16,812) szignifikánsan befolyásolta a súlyosabb
fülzúgásterheltség megjelenését. Következtetés: A fülzúgáshoz számtalan kísérő tünet
és provokáló tényező társulhat, ezek közül a leggyakoribbak a szédülés, a halláscsökkenés,
a fejfájás, valamint a csendes környezet és a stressz. A nyakigerinc-ízületi panaszok
és a magasabb életkor szignifikánsan befolyásolja a súlyosabb fülzúgás megjelenését.
Orv Hetil. 2025; 166(31): 1203–1208. | Introduction and objective:The background of
tinnitus is complex, involving various symptoms and triggering factors observed in
clinical practice. This investigation aims to analyze how these associated symptoms
and triggering factors impact tinnitus severity. Method: 165 patients with primary
subjective tinnitus participated. Each participant underwent comprehensive tinnitus
management, which included assessing associated symptoms and identifying triggering
factors. Additionally, all patients completed the Tinnitus Handicap Inventory. Results:Analyzing
demographic features, there is a noted predominance of males up to 40 years of age,
after which females are more prevalent. Bilateral symptoms (54.5%) and left-sided
symptoms (27.8%) were the most common. A significant portion of the population (72.1%)
reported experiencing constant tinnitus. Vertigo (60%) and hearing loss (45.5%) were
the most frequently reported associated symptoms. Headaches (41%) and a sensation
of ear fullness (35%) occurred with slightly lower frequency. Upper airway infection
symptoms were observed in 21% of cases, while symptoms like tingling sensation and
facial palsy were reported at low rates of 8.4% and 2.4%. A silent environment was
identified as a triggering factor for tinnitus in nearly all cases (90.3%), followed
by stress (66.7%). Difficulty in falling asleep was relatively uncommon, occurring
in only 27.3% of the population. Issues related to the cervical spine joints and the
temporomandibular joint were reported in 24% and 17% of cases, respectively. The effects
of weather fronts (6%) and noise triggering (3%) were less frequently noted. Multinomial
logistic regression analysis revealed that higher age (over 50 years) (p = 0.019*;
OR: 0.259, 95% CI = 0.084–0.800) and issues related to the cervical spine (p = 0.013*;
OR: 4.860, 95% CI = 1.405–16.812) significantly predicted more severe tinnitus. Conclusion:The
most common associated symptoms and triggering factors include vertigo, hearing loss,
and headache, along with a silent environment and stress. Cervical spine issues and
higher age significantly predict more severe tinnitus. Orv Hetil. 2025; 166(31): 1203–1208.
