A hadkötelezettség intézménye, fegyveres katonai szolgálat teljesítése – mint az állam
önvédelmi képességének egyik alappillére – alapvető erkölcsi és világnézeti dilemmákat
vethet
fel, amikor az egyén meggyőződése, vallása vagy lelkiismerete konfliktusba kerül az
állam által
előírt kötelezettséggel. A tanulmány célja, hogy rövid áttekintést adjon e konfliktus
filozófiai és
etikai értelmezéséről, valamint a jogi válaszlehetőségekről a magyar honvédelmi szabályozás
és a nemzetközi standardok tükrében.
