Az egy termékre vonatkozó visszutas logisztikai modellek két készletraktárral és három
tevékenységgel rendelkeznek: termelés, újrahasznosítás és hulladékártalmatlanítás.
Az ilyen termelési-készletezési rendszerek célja a költségek minimalizálása. A visszutas
logisztikai rendszerek másodlagos célja, hogy a visszaküldött és újrafelhasználható
használt termékekből minél többet hasznosítsanak újra: alakítsanak át új termékké.
A költségek készlet- és termelési költségekből állnak. A készletköltségek lineárisak,
míg a termelési költségek általában konvexek.A kutatásban vizsgált modell egy korábban
bemutatott modell [8] általánosítása. Az új modellben a visszatérő termékek a kereslet
egy egynél kisebb szorzóval és állandó késleltetéssel rendelkező részét képezik. A
modell a termelésen és az újrahasznosításon kívül a hulladékártalmatlanítási tevékenységeket
is bevezeti. A kutatás vizsgálja az optimális megoldásokban előforduló döntési változók
viselkedését, például a termelés, az újrahasznosítás, illetve a hulladékártalmatlanítás
szükségességének, valamint az optimális megoldás létezésének feltételeit.A modell
nemcsak a költségminimalizálás lehetőségeit vizsgálja, hanem azt is előrevetíti, hogy
állami beavatkozásokkal -- például a környezetkárosító folyamatok (termelés, lerakás)
megadóztatásával vagy a környezetbarát folyamatok (újrahasznosítás) ösztönzésével
-- eltolható a gazdasági optimum egy fenntarthatóbb irányba. A kutatás célja a hulladékkörforgást
szemléltető modell tulajdonságainak feltárása az említett esetekre vonatkozóan. A
tanulmány numerikus példákon keresztül illusztrálja a modell működését, és rávilágít
annak gyakorlati jelentőségére, például a REpont visszaváltási rendszerben.
