Bizonyos esetekben a hirtelen bekövetkező betegségek vagy súlyos balesetek során a
sürgősségi ellátás már azelőtt megkezdődik, hogy a mentőszolgálat megérkezne, hiszen
a helyszínen tartózkodók azonnali intézkedéseket tesznek. A mentésirányítók kulcsszerepet
játszanak a laikus segélynyújtók támogatásában, azonban felelősségük nagyrészt elismeretlen
marad. Jelen összefoglaló célja a mentésirányítók és laikus elsősegélynyújtók együttműködésének
vizsgálata volt különböző aspektusokból. A technológia fejlődése jelentősen javítja
a prehospitális ellátást. A strukturált döntéstámogató szoftverek, a videóasszisztált
újraélesztés és a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek megjelenése lényegesen
növelheti az elsősegélynyújtás hatékonyságát is. A videókapcsolat lehetőséget teremt
a kardiopulmonális újraélesztés minőségének javítására és a segélyhívások pontosabb
osztályozására. A mesterséges intelligencia alkalmazások, mint például az automatikus
beszédfelismerés és a természetes nyelvi feldolgozás támogathatják a kritikus állapotok
korai felismerését, optimalizálhatják az erőforrások elosztását és segíthetik a mentésirányítókat
a döntéshozatalban. Ugyanakkor további kutatások szükségesek ahhoz, hogy ezeknek az
innovációknak a teljes potenciálja kiaknázható legyen a sürgősségi ellátás és az elsősegélynyújtás
fejlesztése érdekében. A fentieken túl az emberi tényező is nagy jelentőségű. Az egészségkárosodási
körülményekkel kapcsolatos stressz mind a bejelentőkre, mind a mentésirányítókra hatással
van. A bejelentők lelki traumát, bűntudatot vagy hosszú távú szorongást élhetnek át,
míg a mentésirányítók folyamatosan kritikus eseményeknek vannak kitéve, ami kiégéshez
vagy poszttraumás stressz szindrómához vezethet. Ezen túlmenően a laikus segélynyújtók
oktatása és együttműködésük fokozása a mentésirányítókkal kiemelten fontos. Az elsősegélynyújtással
kapcsolatos attitűdök vizsgálata segíthet az akadályok feltárásában, míg a kommunikációs
stratégiák fejlesztése javíthatja a segélyhívások hatékonyságát és az életmentő beavatkozások
sikerességét. Amennyiben a mentésirányítók és a bejelentők közötti együttműködés során
kihasználásra kerülnek a technológiai vívmányok, valamint az együttműködés emberi
tényezői (oktatás, pszichológiai vonatkozások) is javíthatók, az pozitív hatással
lehet a betegellátás minőségére. | In certain cases, emergency care begins even before
emergency medical services arrive on the scene, as bystanders take
immediate action. Dispatchers play a key role in supporting lay responders, yet their
responsibility often remains
unrecognized. The aim of this summary was to examine the cooperation between dispatchers
and lay first aid provid-
ers from various perspectives. Advancements in technology are significantly improving
prehospital care. The emer-
gence of structured decision-support software, video-assisted resuscitation, and artificial
intelligence-based systems
can considerably enhance the effectiveness of first aid. Video communication enables
improvement in the quality of
cardiopulmonary resuscitation and more accurate classification of emergency calls.
Artificial intelligence applications
such as automatic speech recognition and natural language processing can aid in the
early detection of critical conditions, optimize resource allocation, and support
dispatchers in decision-making. However, further research is needed
to fully harness the potential of these innovations for the advancement of emergency
care and first aid. Beyond these,
human factors also play a crucial role. The stress associated with health-threatening
situations affects both callers and
dispatchers. Callers may experience psychological trauma, guilt, or long-term anxiety,
while dispatchers are continu-
ously exposed to critical incidents, which can lead to burnout or post-traumatic stress
disorder. Furthermore, the
education of lay responders and the enhancement of their cooperation with dispatchers
is of great importance.
Studying attitudes toward first aid can help identify barriers, while improving communication
strategies can enhance
the effectiveness of emergency calls and the success of life-saving interventions.
If technological advancements are
utilized during the cooperation between dispatchers and callers, and the human aspects
of collaboration (such as
education and psychological factors) are also improved, it can positively impact the
quality of patient care.
