A napjainkban uralkodó gazdasági alapokon nyugvó oktatásszervezés magában hordozzaa
társadalomtudományi paradigma megerősödésének lehetőségét a pedagógiában – kérdésessé
válik, hogy a pszichológiai paradigma kiszorul-e a pedagógiai színtérről, vagy a kettőegyütt,
összefonódva marad-e fenn a továbbiakban (Kozma, 2001). Az oktatásszociológiaiés közgazdasági
szemlélet mellett a pedagógiai szempontból mérvadó neveléstudományimegközelítés az
oktatási rendszer funkciói között megjelöli egyebek mellett a társadalmistruktúra
újratermelését, a társadalmi integráció biztosítását, valamint a társadalmi változások
és fejlődés elősegítését (Halász, 2001). E két szemlélet – a neveléstudományi ésoktatásszociológiai
– keresztmetszetében felmerülő kérdésekre és problémákra jelenthetválaszt az iskolákban
megvalósuló szociális segítői tevékenység. Írásomban a magyar ésfinn oktatási és gyermekvédelmi
rendszerben működő iskolai szociális segítő munkahasonlóságaira és különbségeire igyekszem
rámutatni. Mindezt teszem a vonatkozó hazaiés nemzetközi szakirodalmak, valamint a
terepen töltött éveim során tapasztaltak tükrében,olyan főbb fókuszpontok mentén haladva,
mint a szakmai munka dologi és humánerőforrását érintő feltételek, a szakmai munka
ismert kompetenciahatárai, elfogadhatóvégzettség, valamint jogszabályi háttér.
