Pedagógusként fontosnak tartom, hogy megismerjem az iskolákban lévő diákok gondolkodását,
aspektusait a globális környezeti problémákkal kapcsolatban. Jómagam issportoltam,
ezért a kiválasztott populáció a sportoló középiskolás tanulók (N = 44).A kutatásom
során egy kérdőívet készítettem el, amely többek között a környezetiproblémák, azok
megoldása, a környezettudatos magatartás, a környezetet befolyásolótényezők, a sportolói
élet kérdésköreit érintette. Fő kutatási kérdésem, hogy a sportolótanulók környezettudatosabbak-e,
mint a nem aktív sportéletet folytató diáktársaik.Úgy gondolom, hogy azon diákok,
akik folyamatosan versenyeznek a környezetükben(pl.: víz, tájfutás), sokkal jobban
ügyelnek a környezetük védelmére. Célkitűzésem volt,hogy bebizonyítsam, hogy a 21.
században is jelentős szerepe van a földrajznak mintönálló tantárgynak, annak ellenére,
hogy a 2021-es Nemzeti alaptanterv alapján a gimnáziumokban lecsökkentették a heti
óraszámokat, így az oktatási tananyagra kevesebbidő jut, ami hatással lesz a környezeti-nevelési
személet kialakítására is. A földrajz azontantárgyak egyike, amelyik a tanórák legtöbbjén
érinti a környezeti problémákat, hatásokat, következményeket. Úgy gondolom, mivel
az óraszámok redukálására került sor,így a környezettudatos magatartás kialakítása
is nehezebb lesz, mint a korábbi években.Röviden összefoglalva megállapítható, hogy
a sportoló diákok környezettudatosabbaklesznek, mint a nem sportoló társaik, amely
szemlélet kialakításához társulni fog egypéldakép (edző, pedagógus). Az biztos, hogy
további kutatásokra, felmérőlapokra vanszükség az objektívabb eredmények érdekében.
