Hazánkban 2004-ben tartotta először európai parlamenti választásokat, majd azóta még
három
alkalommal, idén kerül sor az ötödikre. Többségében sem a választók, sem a közéleti
szereplők, sem
pedig a szakma nem tulajdonít nagy belpolitikai jelentőséget az európai parlamenti
választásoknak, a
szakirodalom másodrendű választásoknak tekinti ezeket. „Nagymintás közvéleménykutatás”,
ez az
egyik legelterjedtebb jellemzése az EP választásoknak. Azonban, ha 2004-től nézzük
az EP
választásokat, akkor azok egyes pártok felemelkedését vagy éppen bukását vetítették
előre. A magyar
többpártrendszer jellege 2010-től megváltozott, a parlamenti pártok fluktuációja magasabb,
és a
parlamenti ellenzéket is erősödő töredezettség jellemezi. 2004. óta a magyar pártrendszer
több jelentős
szereplője is eltűnt a palettáról, illetve új erők jelentek meg, de mind az új erők
mind a régebbi szereplők
támogatottságban jelentős változások figyelhetőtek meg. Az előadás célja az, hogy
bemutassa 2004 óta
az EP választások eredményei milyen hatást gyakoroltak az egyes pártokra, illetve
magára a
pártrendszerre. Természetesen az idei EP választás is szóba fog kerülni: Lesz-e tétje
az egyes szereplők
számára, és ha igen, akkor mi lesz az? A prezentáció arra is keresi a választ, hogy
az EP választások
ténylegesen jelentős belpolitikai hatása van-e, vagy csak „nagymintás közvéleménykutatások”?
