A gazdaságetika, mint az utóbbi évek egyre divatosabb közgazdasági, filozófiai kife-jezése
mögötti szándék az etika és a morál egyre növekvő jelenlétének megteremtése a gazdaság
világában, ahol egyesek szerint az etika mára elérkezett a zéró fokára. A főként közgazdászok
által feszegetett téma vizsgálata mellett egyre gyakrabban megjelennek ez-zel kapcsolatban
a vallásoknak a gazdaság világában alkalmazott etikai, erkölcsi megnyi-latkozásai,
ugyanakkor a filozófia valódi válaszai még váratnak magukra, még ha az etika és morálfilozófia
érintettsége nem is kérdőjelezhető meg a témában. Jelen kutatásommal azt kívánom megvizsgálni,
hogy a gazdaság mai állapotára és modus operandi-jára befo-lyással bíró utilitarizmus
mely filozófiai tételei hatottak elsősorban és ezen hatások mi-lyen irányba terelték
és hatnak napjainkban is a gazdaság etikai felfogására. Elsőként az utilitarizmus
atyjaként számontartott Jeremy Bentham szókészletét és téziseit veszem górcső alá,
majd John Stuart Mill gondolatait, aki tovább finomította a benthami haszon-elméletet.
Ennek során kitérek az utilitarista boldogságfogalom tágabb filozófiai kompa-ratív
vizsgálatára, kiemelten az etika és morálfilozófia boldogság fogalmainak jelenkori
lehetséges gazdaságetikai kapcsolódásaira, különösen a gazdaságban és közgazdaságtan-ban
szükségszerű paradigmaváltás első jeleként megjelent boldogság-elemzések gazda-sági
kontextusában. Megvizsgálom továbbá az utilitarizmus befolyásoltságát Adam Smith Nemzetek
Gazdagsága-ban tett közgazdasági állításainak fényében és az Erkölcsi Érzelmek Elmélete
morálfilozófiai szellemiségének türkében. A gazdaságetika térnyeré-sének elemzésben
nem hagyhatom figyelmen kívül a Humanomics-et, azaz a Közgazda-ságtan humanizálása-t,
mely írás pár éve jelent meg és váltott ki nagy visszhangot Adam Smith közgazdaságtanának
és morálfilozófiájának reunifikációjáról. A közgazdasági No-bel-díjas Vernon L. Smith
és Bart J. Wilson által jegyzett, jelentős gazdaságetikai kon-zekvenciákat magában
hordozó elmélet, másfelől az utilitarizmus közötti párhuzamnak és paradoxonjainak
a rövid bemutatása is része a vizsgálatomnak. Végezetül összefogla-lom a haszonelmélet
filozófiai értelemben játszott szerepét a közgazdasági elméletekben, összevetve azzal,
hogy az általam kiemelt utilitarista elvek hogyan akadályozzák a gaz-daságetika mélyebb
befolyását.
