A mesterséges intelligencia jelenlegi és jövőbeli szerepe az oktatásban

Toldi, Lajos [Toldi, Lajos (adattudomány, mes...), szerző] Neveléstudományi Doktori Iskola (EKKE / DI)

Magyar nyelvű Szaktanulmány (Könyvrészlet) Tudományos
    Az oktatás és a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence, AI) kapcsolatát vizsgálvacikkünk az AI jelenleg betöltött és potenciális jövőbeli szerepét elemzi. A mesterségesintelligencia alkalmazásának lehetőségeit és korlátait bemutatva a cikkben áttekintjükaz intelligens tanítási rendszerek (Intelligent Tutoring System, ITS) főbb jellemvonásait,köztük azok adaptív képességeit, az automatizált értékelési és visszajelző lehetőségeket,valamint a mesterséges intelligencia hatását a pedagógusok munkájára és a pedagógiaimódszerekre. A jövőbeli fejlődési irányok között kiemeljük a tanulói érzelmek gépidetektálásában és a tanulói egyéniség mélyebb értelmezésében rejlő további adaptációslehetőségeket, de emellett fokozottan hangsúlyozzuk a már meglévő empirikus tapasztalatok tudományos feldolgozásának szükségességét is. A cikkben arra is rávilágítunk, hogymindamellett, hogy az ITS-ek előnyei nyilvánvalóak, proaktív pedagógiai beavatkozásraés folyamatos fejlesztésre van szükség annak érdekében, hogy ezek maximálisan kielégíthessék a korszerű oktatás igényeit. Belátjuk, hogy az AI alkalmazása óriási lehetőségeketrejt magában, és ahogy be is mutatjuk, ez máris számos pedagógiai előnnyel jár, megkell azonban értenünk, hogy míg az ITS-ek erősségei között kiemelt helyen a nagymennyiségű adat gyors feldolgozása, valamint az ismétlődő feladatok automatizálása áll,addig a tanárok olyan hagyományos emberi képességekben, mint amilyen az együttérzés,empatikus kommunikáció vagy a komplex problémák mélyebb megértése, jóval magasabb minőségben képesek a tanulók támogatására. Meglátásunk szerint tehát a jövőbena pedagógusi szerep továbbra is kulcsfontosságú marad, és a hatékony, sikeres oktatásolyan AI használatát igényli, amely az oktatás céljaival, módszertanával összhangban,a pedagógusokkal való szoros együttműködés, munkájuk támogatása céljából kerülkifejlesztésre. Mindezek alapján végső következtetésként arra jutunk, hogy a teljes mértékben automatizált oktatást biztosító ITS megalkotása helyett gyümölcsözőbb lehethatékony tanár-ITS hibrid rendszerek kidolgozására, azok alkalmazására törekedni. Egyilyen megközelítés révén pedig – mindkét fél erősségeit kihasználva – minden bizonnyalközelebb juthatunk az ideális oktatás megvalósításának céljához.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2026-07-21 16:13