Hogy csináljunk városi cinegét? Az emberi zavarás viselkedési hatásainak kísérletes vizsgálata

Liker, András [Liker, András (Viselkedésökológia), szerző] Viselkedésökológia Kutatócsoport (PE / MK / TTK); HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (PE / MK / TTK); Sinkovics, Csenge [Sinkovics, Csenge (ökológia), szerző] Viselkedésökológia Kutatócsoport (PE / MK / TTK); HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (PE / MK / TTK); Sándor, Krisztina [Sándor, Krisztina (Ökológia), szerző]; Bukor, Boglárka [Ádámné Bukor, Boglárka (Bukor Boglárka - ...), szerző] Viselkedésökológia Kutatócsoport (PE / MK / TTK); HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (PE / MK / TTK); Nagy, Nóra; Ágh, Nóra [Ágh, Nóra (Biostatisztika), szerző] HUN-REN-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport (PE / MK / TTK); Viselkedésökológia Kutatócsoport (PE / MK / TTK)

Magyar nyelvű Absztrakt / Kivonat (Egyéb konferenciaközlemény) Tudományos
    Azonosítók
    • MTMT: 35755012
    A sikeresen urbanizálódó állatfajok egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy megnő az emberekkel szembeni bátorságuk (toleranciájuk): csökken a menekülési távolság, emberek jelenlétében kevésbé változik a viselkedésük, aktívak maradnak erős zavartságú területeken és időszakokban is. A bátorság megnövekedése – legalább részben – az intenzív emberi zavarás következménye lehet, de erről többnyire csak anekdotikus vagy korrelatív adatokkal rendelkezünk. Nem világos például, hogy milyen mechanizmus(ok) állnak a tolerancia kialakulásának hátterében: a félelem elvesztését leggyakrabban megszokásként (habituáció) értelmezik, azonban más tanulási folyamatok (pl. félelem kioltás, szociális tanulás), valamint öröklődő viselkedési változások is szerepet játszhatnak benne. Ennek vizsgálatára terepi kísérletet végeztünk, amelyben hangfelvételek lejátszásával manipuláltuk a tartós emberi zavarás intenzitását egy zavartalan erdei területen, és vizsgáltuk a madarak viselkedésére gyakorolt hatásait. A fészkelés alatt az emberi beszédet tartalmazó hangfelvételekkel kezelt széncinegék toleránsabbá váltak a tényleges zavarással szemben, mint a kontroll (madáréneket tartalmazó felvétellel kezelt, vagy hanglejátszás nélküli területen fészkelő) madarak. Az emberi beszédnek kitett csoportban a szülők (1) ritkábban menekültek le a fészekről az odúk ellenőrzésekor, (2) a fészek standard zavarása után hamarabb visszatértek az odúhoz, és (3) kevésbé intenzíven figyelték a környezetüket visszaérkezéskor, mint a kontrollkezelést kapott szülők. Az emberi beszédnek kitett csoport fészekellenőrzéskor mutatott toleranciája hasonló volt a városi madaraknál megfigyelt toleranciaszinthez. A madarak toleránsabban viselkedtek a másodköltés alatt, mint az elsőben, valamint a vizsgálat második évében az első évhez viszonyítva. Az eredmények arra utalnak, hogy a tanulásnak jelentős szerepe van az emberi zavarással szembeni tolerancia kialakulásában, a tolerancia gyorsan (akár néhány hét alatt) kialakulhat, és a zavarás hatása tartósan befolyásolhatja a viselkedést.
    Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
    2025-05-22 21:17