A priori szavazási erő az Európai Unió Tanácsában. A demográfiai változások hatása a Tanács döntéshozatalára

Hatvani, Ákos; Petróczy, Dóra Gréta [Petróczy, Dóra Gréta (Közgazdaságtan), szerző] Magyar Nemzeti Bank Intézet (METU)

Magyar nyelvű Szakcikk (Folyóiratcikk) Tudományos
Megjelent: KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 0023-4346 1588-113X 72 (2) pp. 158-177 2025
  • IV. Agrártudományok Osztálya: A
  • X. Földtudományok Osztálya: A
  • Demográfiai Osztályközi Állandó Bizottság: A hazai
  • Gazdaságtudományi Doktori Minősítő Bizottság: A hazai
  • Nemzetközi és Fejlődéstanulmányok Doktori Bizottság: A hazai
  • Politikatudományi Bizottság: A hazai
  • Regionális Tudományok Bizottsága: A hazai
  • Szociológiai Tudományos Bizottság: B hazai
  • Állam- és Jogtudományi Bizottság: C hazai
Azonosítók
Tanulmányunkban az Európai Unió Tanácsának minősített többségi szavazási rendszerében megfigyelhető a priori hatalmi befolyást vizsgáljuk a demográfiai változások összefüggésében. Kutatási kérdésünk, hogy az előre jelzett népességadatok alapján változik-e az egyes országok közötti hatalmi erőviszonyok megoszlása az Európai Unió Tanácsában, ha a tagországok és a szervezet döntéshozó mechanizmusai változatlanok maradnak, illetve ha a döntéshozást meghatározó kvóta Costa és szerzőtársai [2023] javaslata szerint módosul. Az a priori szavazati erő mérésére a Banzhaf- és a Shapley–Shubik-indexet használtuk. Megállapítható, hogy a demográfiai trendek okozta befolyásváltozás a déli és keleti országoktól, főleg az Unió balkáni országaiból és Lengyelországból szívja el a befolyást az északi és nyugati, legmarkánsabban a skandináv országok javára. Costa és szerzőtársai [2023] javaslata a Shapley–Shubik-index alapján a legnagyobb öt, a Banzhaf-index alapján a legnagyobb hét tagállam a priori szavazati erejét csorbítaná. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C71, D72.
Hivatkozás stílusok: IEEEACMAPAChicagoHarvardCSLMásolásNyomtatás
2025-04-22 21:57