A közigazgatási szaknyelv sajátossága, hogy közvetítő szerepe van a jogszabályok által
előírt módon működő közigazgatási hivatalok és a címzett ügyfelek között. Ezt a kommunikációs
célt úgy tudja elérni, hogy a szakmai tartalmat a standardhoz legjobban közelítő nyelvhasználattal
adja közre. A közigazgatási szaknyelv rétegzett, és elvileg léteznie kell egy olyan
rétegnek is, amely eléri az előbb említett kommunikációs célt. A kutatási probléma
abban áll, hogy a közérthetőség célját jellemzően nem éri el a közigazgatási kommunikáció.
Kutatásomban egyrészt bemutatom, hogy ezen a területen milyen nyelvstratégiai tervek,
intézkedések történtek a hazai és a nemzetközi színtéren. Nemzetközileg az egyesült
államokbeli és az egyesült királyságbeli Plain Language és azennek nyomán az Európai
Unióban megindult Clear Writing mozgalom az irányadó. Áttekintem, hogy az előzőek
nyomán Európában hol, milyen általános nyelvpolitikai és konkrét nyelvstratégiai intézkedések
születtek a közérthető közigazgatási kommunikáció előmozdítására. Másrészt egy közérthetőségi
tréningsorozat tapasztalatai alapján példákon keresztül bemutatom a közérthetőséget
akadályozó nyelvhasználati jellemzőket és hátterüket a hazai gyakorlatban.