Az innováció mára a gazdasági növekedés és a jólét egyik legfontosabb hajtóerejévé
vált. A globális verseny egyre fokozódik a nemzetek között, versenyelőnyt pedig hatékonyan
az innovációs teljesítmény fokozásával van lehetőség elérni. Az oktatás és az innováció
közötti szoros összefüggés egyre inkább a figyelem középpontjába kerül az Európai
Unióban. Aizn formációs technológiák által gerjesztett radikális változásokhoz történő
alkalmazkodás nélkülözhetetlen elemévé vált a képzés, tudásfejlesztés. A digitalizáció
felgyorsulása új készségeket igényel, amiket elsősorban az oktatás tud biztosítani.
A hatékony oktatási rendszer az innovációs folyamatokhoz történő gyors csatlakozást
segíti elő, ami mára nem csupán versenyelőnyt jelent, de létkérdéssé vált. Az éghajlatváltozás
okozta kihívások kezelése során olyan új és innovatív megoldásokra van szükség, amihez
szintén tudásbázis és hatékony alkalmazási képesség szükséges. A megfelelő tudás és
képesség megléte egyben szellemi vagyont is jelent, ami a vállalatok, valamint általuk
egy nemzet értékét is jelentik. AA nemzetek szellemi vagyona kulcsfontosságúvá vált
mára az innováció ösztönzésében, a befektetések védelmében és a technológiai fejlődés
elősegítésében is. A tanulmány az európai uniós innovációs teljesítménytábla adatait
vizsgálja. A kutatás a szellemi vagyont, az információs technológiai ismeretet, valamint
az oktatást determináló indikátorokat elemzi, majd végül reflektorfénybe helyezi az
oktatás kulcsszerepét. A kutatás azt igazolta, hogy az oktatás fejlesztésével erőteljes
előrelépést lehet elérni az innovációs teljesítményekben. A vizsgálatok azt igazolták,
hogy az oktatási rendszer működésének hatékonysága szignifikánsan befolyásolja az
innovációs teljesítmény két kardinálisan fontos tényezőjét is, meghatározza az információs
technológia alkalmazásának képességét, valamint a szellemi vagyon alakulását is. Ez
azt is jelenti, hogy az oktatási rendszer fejlesztésére fordított források előrevetíthető
módon megjelennek az olyan területeken is, mint az információs technológiák aktívabb
alkalmazása és a szellemi vagyon növekedése. Ez utóbbiak pedig jelentős javulást eredményezhetnek
Magyarország innovációs teljesítményében. A tanulmány célja az volt, hogy a döntéshozók
feladatát is segítse azáltal, hogy rávilágít az oktatási rendszer fejlesztési igényére,
egyben azt is jelzi, hogy ezen terület fejlesztése jelentős eredményjavulást eredményez
az ország gazdasági teljesítményében, jólétében. A kutatás nem csupán a döntéshozókat
segíti, irányvonalat mutat más érintetteknek egyaránt.
