A nemzetközi adásvételi jogot az egységesség igényével szabályozó Bécsi Vételi Egyezmény
7. cikke három jogalkalmazási és jogértelmezési követelményt fogalmaz meg a bíróságokkal
szemben. Ezek alapján a bíróságok a Bécsi Vételi Egyezmény valamennyi szabályának
az alkalmazása és értelmezése során kötelesek érvényesíteni az Egyezmény nemzetközi
jellegét, és a jóhiszeműség elvét, valamint elősegíteni az egységes alkalmazást. A
7. cikk tehát kitüntetett és központi szerepet játszik, hiszen lényegében iránymutatóként
funkcionál az Egyezmény koordináta rendszerében. A tanulmány célja, hogy valódi képet
alkosson a 7. cikk által támasztott jogalkalmazási követelmények értelmezéséről, a
vonatkozó bírói gyakorlat elemzése útján.